Lydia ​titka (Az orosz szerető trilógia 3.) 76% 52 csillagozás

Valamiért korábban nem voltam jóban ezzel a résszel, egyfajta csalódást hordoztam magamban vele kapcsolatban. De nem igazán tudom, miért.
Jót tett neki az újraolvasás és talán ez az eltelt pár… év. *.*
Kate Furnivall nem engedi, hogy unatkozzak, és magával rántott a világába. Édes-keserű realista végett kaptam, ami oly jellemző rá, de megint meghagyta a reményt, hogy van több és jobb az életben, a jövőben.

„Odakint vadul tombolt a szél. Megremegtette az ablakot, besüvített a réseken, és a hangja felzaklatta Lydiát. Olyan hang volt, mint amikor a dolgok darabokra hullanak.”
Nem csalódtam a sorozat harmadik és egyben befejező részében sem. Kate Furnivall egy olyan világot képes teremteni az írásaival, amiben nem tudok nem jelen lenni. Az arcomba tolja az illatokat, látnom és éreznem kell a borzalmas dolgokat is, miközben a következő sorokban mosolyra fakaszt. Kedvenc karakterem volt a nagy, védelmező mackó, Popkov, aki végig mellette volt Lydiának, hogy megvédje. Végig aggódtam, úgy éreztem, hogy nagyon szomorú lesz a vége a sorozatnak, de a végkifejletben maradt néhány kérdőjel bennem.

Azt gondolom egy kicsit talán jobban ki kellett volna dolgozni a karaktereket, vagy valamivel többet hagyni belőlük a korábbi részből, és ami nekem nagyon hiányzott, az az ok-okozati összefüggések kommentálása, vagy legalább rávezetése az olvasónak. Esetleg nekem mint olvasónak el kellet volna fogadnom, hogy ez egy szimplán szórakoztató mű, mi a francot akarok még ? K csjortu! ( Az ördögbe! )

Szerintem nem volt ez a regény se jobb, se rosszabb az előzőeknél. Annyira nem érdemli meg a lehúzást! Esetleg lehetett volna frappánsabb a címe és a borító is egy kicsit furcsa. De összességében rendben volt a könyv,

Jobban tetszett, mint Az orosz szerető, mert pörgősebb, izgalmasabb volt, és hozzám közelebb állt a cselekménye, mint annak a könyvnek. Ennek ellenére ezzel a történettel is megszenvedtem, főleg a közepe nem tetszett, de a végén lévő izgalmak kicsit kárpótoltak. A karakterek megrajzolása szerintem jól sikerült, most még Csang is jobban tetszett, mint az előző könyvben. A könyv sokszor nem tudott a realitások talaján maradni, szerintem sok dolgot nem tudtak volna kivitelezni az elmondott körülmények mellett. Például szerintem a szerelmesek sem tudtak volna ennyit együtt lenni az ő helyzetükben, vagy túl sok volt a halál torkából visszajött szereplő is, ezért sokszor éreztem azt, hogy túl hihetetlen a cselekmény.
Összességében azért tetszett a trilógia, mert jól érzékeltette az akkori életviszonyokat, a kommunizmus barbárságát, a történelmi hátteret. Titkon azért többet vártam ezektől a könyvektől, nem voltam maradéktalanul elégedett, de örülök, hogy elolvastam őket. Ennek a kötetnek viszont nagyon nem tetszik a borítója, szerintem egyáltalán nem illik a könyvhöz.

Nehezebben tudtam azonosulni ezzel a korral, mit a trilógia első részével ( Sajnos a második kimaradt) A Sztálini Oroszország minden sötétsége, borzalma előjött a könyv lapjain, mégis kívülálló maradtam. Igazán szerethető karaktert sem találtam. Lydia a maga esendőségével sem lett kedves a szívemnek, és nem tudom megmondani, miért. A történetmesélés tetszett, a negatívumok talán csak az én esendőségem, pillanatnyi hangulatom hozadékai. Rosszkor olvashattam a könyvet. :-)

Sajnos most ez nem fogott meg annyira, mint anno Az orosz szerető… Elég sokszor laposodott el számomra a történet, és Lydia karaktere se volt mindig szerethető számomra, sokszor idegesített. Mivel lassan haladtam, és kis részleteket olvastam el egyszerre általában, így élvezhetőbb volt, nem tudott annyira felidegesíteni 10-20 oldal alatt. Összességében jónak értékelném, ezért a négy csillag.

Egy kicsit megijedtem a vélemények miatt, hogy nem lesz olyan jó, mint az előző rész, de kellemesen csalódtam. Nekem tetszett.

Csalódtam a könyvben. Sajnos azt kell mondanom, hogy a főszereplők szürkék lettek a cselekménnyel együtt.

Hűha, kicsit fura mert ez a könyv nehezebben ment mint az első két része de imádtam ezt a részt is, méltó lezárása a sorozatnak. Néha értelmetlenül néztem magam elé h most akkor mi van és ez hogy..? szóval kicsit nehezebb volt megértenem a történetet, de a lényeg végül is Lydia megkapja azt amiért utazott, de most akkor van féltestvére vagy nincs?!