„A tigris szinte varázsütésre tűnt elő a ködből”. Rob anyja fél éve halt meg, ők akkor költöztek Floridába. Apja beszélni sem akar anyáról. -Siránkozással nem támaszthatjuk fel – mondja. Így aztán Rob egy táskába gyömöszöli agyában a tilos gondolatokat – a kiütéseket a lába szárán, a csúfolódókat az osztályban –, és a táskát jól lezárva tartja. De amikor egy ketrecbe zárt tigrist talál az erdő mélyén, egész élete megváltozik. Épp aznap találkozik Sistine Baileyvel, egy másik magányos gyerekkel, akit csúfolnak az iskolában. A kislány kijelenti, hogy a tigrist szabadon kell engedniük – és ahogy Rob képzeletében megjelenik a ketrecéből kitörő tigris, az a táska nyiladozni kezd…
Tigris, tigris, sárga láng 23 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Király könyvek Könyvmolyképző
Enciklopédia 1
Kedvencelte 3
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Vezessetek meg, de szerintem ez egy szimbolista könyv. Is. Egyszerűen kiállt a többrétű értelmezésért. Persze olvasható könnyed olvasmánynak is, ami előnyére válik. Van benne egy tigris, ami szerintem nem csak egy tigris, hanem annyi minden: az énünk egy ösztönös, gyönyörű, veszélyes része, amit ketrecben tartanak (tartunk), és sem elengedni nem lehet jó szívvel, sem bezárva tartani. Vagy egy emlék, egy gyász, ami megrekedt. Ahogy a főszereplő fiú gyásza is megrekedt.
Gyönyörűen megírt könyv a bánatról, bántásról, a reményről, a gyászról, az elengedésről, valaminek a megtalálásáról. És olyan rövid, egy délután alatt kiolvasható. De sokkal több estén át fejtegethető, hogy mi is volt.
Ehhez meg lehet, hogy már nagy vagyok, de egy versenyen kaptam, így úgy döntöttem elolvasom. Minden gyereknek el kellene olvasni, mivel a mondanivalója valami fantasztikus.
Bár nem egy igazán jó könyv, azért az egyszeri elolvasást mégis megérdemli. Sok olyan dolgot taglal, ami velünk is szembe jöhet az életben (iskolai zaklatás, az élet igazi értelme, megbízhatunk-e barátainkban vagy sem). A főszereplő egy elég hányattatott sorsú gyerek, akinek sok viszontagságon kell átvergődnie magát. A többi karakter elsőre elég sablonosnak tűnik, de vannak közöttük, akiket igenis mély érzelmek vezérelnek. Összességében tehát egy nagyon elgondolkodtató kis könyv.
Népszerű idézetek
– Szerinted rossz dolog állatokat bezárva tartani?
Willie May ránézett Robra a szemüvege fölött. Kutatóan nézett rá.
Rob lesütötte a szemét, a lábára bámult.
– Kicsi voltam – szólalt meg Willie May –, mikor apu hozott nekem egy madarat ketrecben. Zöld törpepapagáj volt. Olyan pici, hogy elfért a tenyeremben. – Átdobta a lepedőt a vállán, a tenyerével mutatta Robnak, hogyan tartotta benne a madarat. Rob úgy érezte, Willie May tenyerében az egész világ elférne.
– Fogtam a tenyeremben. Éreztem, ahogy a pici szíve ver. Rám nézett, ide-oda billegette a fejecskéjét. Tücsöknek hívtam, mert mindig énekelt.
– Mi lett vele? – kérdezte Rob.
Willie May kivett egy párnahuzatot a szárítóból.
– Elengedtem.
– Elengedted? – kérdezte Rob, és a szíve úgy süllyedt le a belsejébe, mint egy darab kő.
– Nem bírtam látni, hogy be van zárva, hát elengedtem – mondta Willie May, és gondosan összehajtogatta a párnahuzatot.
– És aztán mi történt?
– Apám jól elvert. Azt mondta, rosszat tettem a madárral. Odaadtam valami kígyónak vacsorára.
– És nem láttad a madarat többé? – kérdezte Rob.
– Ne-em – mondta Willie May. – De néha átrepül az álmaimon. Csapkod a kis szárnyával, és énekel. – Levette a válláról a lepedőt. – Gyere! Fogd meg a másik végét, hajtogassuk!
Rob fogta a lepedő másik két sarkát, és miközben hajtogatták, egy emlékkép jelent meg a szeme előtt.
Apát látta, amint felemeli a puskáját, és megcéloz egy madarat az égen.
– Mit gondolsz, eltalálom? – kérdezte apa. – Azt az icipici madarat ott?
– Robert – szólt rá anya –, miért akarod lelőni azt a madarat?
– Csak hogy lássam sikerül-e – válaszolta apa.
Egy kattanás hallatszott, aztán a madár ott maradt a levegőben, egy pillanatig odaszögezte az égre apa lövedéke. Aztán lezuhant.
– Ó, Robert! – sóhajtott anya.
– Robnak összeszorult a torka, ahogy most erre gondolt, a puskára, anyára, a pici puff!-ra, amellyel a madár egész teste a földre esett.
– Tudok valamiről, ami ketrecbe van zárva – préselte ki fájó torkán át a szót Rob.
Willie May bólintott, de nem nézett rá. Elnézett mellette, el a fehér lepedő mellett, ki a mosókonyhából, el a Kentucky Star cégére mellett.
– Ki nem? – szólalt meg végül. – Ki nem tud ketrecbe zárt állatokról?
Aztán némán hajtogatták a lepedőket. Rob a madárra gondolt, meg arra, hogy amikor megtalálta a még meleg kis testet, sírva fakadt.
Apa meg azt mondta, hogy ne sírjon.
– Minek sírsz? – mondta. – Ez csak egy madár.
62-63-64. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak 91% ·
Összehasonlítás - Robert Williams: Luke és Jon 89% ·
Összehasonlítás - Maja Lunde: A Nap őrzője 94% ·
Összehasonlítás - John Flanagan: Gorlan romjai 93% ·
Összehasonlítás - Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg 93% ·
Összehasonlítás - Eleanor H. Porter: Az élet játéka 93% ·
Összehasonlítás - Paola Peretti: Én és a cseresznyefa 92% ·
Összehasonlítás - Gail Carson Levine: Elátkozott Ella 92% ·
Összehasonlítás - Lucy Strange: A fülemüleerdő titka 91% ·
Összehasonlítás - Jeff Kinney: Rowley Jefferson bitang király kalandja 92% ·
Összehasonlítás