Tajtékzó ​világ 10 csillagozás

Kassandra Montag: Tajtékzó világ

Alig ​egy évszázaddal a jelenkor után teljesen átalakul a világ. Az emelkedő tengervíz lassú emelkedését követően elárasztja előbb Amerika parti városait, majd a szárazföld belsejének zömét. Mindössze a magaslatok maradnak szárazon, kis szigetcsoportokat alkotva. Ide települnek a tengeri kereskedelemből élő csereállomások, telephelyek. Az önfejű, függetlenségét őrző Myra és hétéves kislánya Madár nevű vitorlásukkal vízi életre adják a fejüket, s csak a kifogott halakat becserélni kötnek ki időnként. Hét éve Myra férje magával vitte idősebbik lányukat, Row-t egy nebraskai gátszakadás idején. Mikor egy idegen erőszakoskodik az asszonnyal, az leszúrja. Előtte azonban a férfi leírásából Myra ráismer Row-ra, akivel áldozata a Sarkkör táján találkozott. Fejébe veszi, hogy feljut Grönland nehezen hajózható környékére, hogy még idejében megmentse Row-t egy esetleges tenyészhajóra kerüléstől. Az egyre sokasodó kalóztársaságok ezekre a hajókra gyűjtik ugyanis a fiatal lányokat. Noha Myra… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2021
400 oldal · ISBN: 9789634993834 · Fordította: Béresi Csilla
>!
Maxim, Szeged, 2021
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634992790 · Fordította: Béresi Csilla

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 85

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Dyta_Kostova IP>!
Kassandra Montag: Tajtékzó világ

NYOMOKBAN SPOILERES CÍMSZAVAKAT TARTALMAZ!

Szórakoztató és kalandos könyv, kissé itt-ott szájbarágós is. off
Több problémám is volt a háttérvilággal, leginkább kiemelendően az, hogy nem világos: mégis, honnan a búbánatban lett ennyi víz? Az ember lánya arra gondolna kapásból, hogy elolvadtak a sarki jégmezők, az összes gleccser, megemelkedett a tengerszint, és szépen elmosta a városokat, országokat. Erre hajaz a naggggyyyyon erősen Waterworld-feeling, Kevin Costner is besírna a gyönyörűségtől, annyira ismerős minden, az összetákolt hajóktól a cserepes paradicsompalántáig. Csakhogy már a 90-es évek végén nyilvánvaló volt egy fontos tény, amit hajlamosak úgy tűnik a cli-fivel próbálkozó szerzők még 20 évvel később is figyelmen kívül hagyni: A Földön egyszerűen nincs annyi víz, se folyékony, se fagyott (se összesen) formában, ami el tudná borítani a szárazföldet. Ráadásul a regényben északra hajózik egy kis társaság, és jéghegyek mellett navigálnak a fagyos vizekben, szóval szó sincs teljes és totális olvadásról. A regény mentségére szóljon, hogy ezt azért nem is akarja elhitetni velünk, vannak „szárazpartok”, alias csereállomások, alias kalózkikötők, de a felvázolt világ domborzati viszonyai még mindig irreálisak ahhoz képest, amennyi víz rendelkezésre áll. Egy-két félmondatban említés történik arról, hogy spoiler, de ennek tudományos megalapozottságában egyelőre kételkedem, majd utána nézek bővebben is, és update-elek. Mindenesetre a szerző sem végezte el a házi feladatát, mert ő sem különösebben fejtegeti, hogyan is lett akkor ez a többletvíz, egyszerűen csak fogadjuk el, hogy van, mert ő szeretett volna írni egy Waterworld-Karib-tenger kalózai fúziót.
És rá is térek a lényegre: egyszerűen kilóg a lóláb. Nem tudok ennél szebben fogalmazni, mert túlságosan áthallásos minden.
Waterworld: magányos nő egy kislánnyal, összetákolt teknő paradicsompalántával, utalás arra, hogy a 100 évnyi áradás alatt új, óriási halfajok fejlődhettek ki az óceánokban (szerintem nem, az evolúció azért nem ennyire gyors), elárasztott városokban való búvárkodás, tárgyakkal való cserekereskedelem, és egy élhető szárazföld keresése.
A Karib-tenger kalózai: Fekete Liliom, mint kalózhajó, titkos kalózraktár, ágyús hajócsata és csáklyázás, jószándékú exkalóz, tengeri viharban hajózás vitorlavesztéssel. Már csak valamiféle átok hiányzott….
Süt a regényből, hogy a szerző egyszerűen csak összegyúrta, amit szeret, ami érdekli, vagy amiért rajong. És teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy ha mindez a mai korban történik, azért akármekkora a vész, a modern technikát nem feltétlenül kell mellőzni. Nem figyelt arra, hogy ha van 100 évünk a nagy gátszakadásokig és vízzel beborított világ eljöveteléig, akkor magaslati városokat fogunk építeni, amelyek majdhogynem önellátóak, használják a megújuló energiaforrásokat, főleg a vízét, ha már úgyis olyan sok van. Lebegő tengeri városokat fogunk építeni, lebegő zöldségeskertekkel, de még az is lehet, hogy víz alatti városokat is fog fejleszteni pár gazdagabb nemzet. Egyszerűen nem reális, hogy ennyire visszacsússzunk a középkorba, hogy ne legyenek napelemes hajók, hogy megint ágyúkkal lövöldözzünk egymásra. Ez az utóbbi különösen nonszensz.
Összességében: el kell vonatkoztatni attól, hogy a világ indoklása nagyon instabil alapokon nyugszik, és valamiféle alternatív valóságként kell kezelni. Ki kell kapcsolni az agyat, és csak szórakozva olvasni, nem gondolkodni rajta. Akkor egész élvezhető szabadidős könyv, mintaszerű dramaturgiai ívvel (csak hogy bedobjam ezt a szitokszót is).

5 hozzászólás
SzRéka P>!
Kassandra Montag: Tajtékzó világ

Ezt a történetet jobban el tudnám képzelni duológiaként, mert így több minden is hiányzott. Nem volt rendes előzmény, nincs egyértelmű lezárás, elmaradt az izgalom. Az új világ bemutatása, a kalózok és a hajózás tetszett, leginkább azért, mert nem spórolt az írónő a realista, olykor kemény jelenetekkel. Azonban az ifjúsági volta miatt a halak belezésén kívül nem találkoztam semmilyen véresebb vagy konkrétabban leírt szituációval, márpedig ez a disztopikus valóság megérdemelte volna. A kötelező szerelmi szál ezzel szemben teljesen feleslegesen jelent meg, legalábbis engem nem érintett meg, és nem is nagyon érdekelt, éppen kihez húzza Myrát a szíve a hormonjai.
A fordítás rányomta a bélyegét az érzéseimre. Nem akarok munkákat leszólni, de lett volna mit javítani a könyvön. Khm, csupor. Emiatt nem szándékozom lehúzni a történetet, úgyhogy maradok a 4 csillagnál. A borítót azonban imádom. :)

Tibi_Sorok_Között_Könyves_Blog>!
Kassandra Montag: Tajtékzó világ

Nagyon elgondolkodtató, remekül megírt könyv, ami félelmetesen jól megmutatja, hogy milyen lehet a világunk, ha már szinte mindent elöntött a víz. A középpontban mégis az anyai szeretet állt, és a kérdés, hogy mi mindent tennél meg anyaként a gyerekedért. Imádtam a könyvet, de sajnos a nyitott vég miatt nem tudom maximálisra értékelni, és ezt nagyon sajnálom.

Bővebben a blogomon:
» https://sorok-kozott.hu/2021/07/konyvkritika-kassandra-…

vollys>!
Kassandra Montag: Tajtékzó világ

Sok utópikus regényt olvastam már, de ez egy olyan könyv, ami annyira nem is elképzelt, attól ijesztő, hogy akár könnyen valóra is válhat. Myra kőszikla, mindent a kislánya és a saját túlélése érdekében tesz. Szerencsére nagyapja megtanította horgászni, és van is érzéke hozzá, így egy kis hajón élnek lányával az elárasztott világban, ahol a szárazföld nagyon megzsugorodott. Megszállottan kérdezősködik mindenhol a nagyobbik lánya után, akit a férje ragadott el tőle évekkel ezelőtt. És egy alkalommal szerencsével jár, nyomra lel, de ráébred, hogy a vállalkozása veszélyes, mert kisebbik lányát nem hagyhatja magára, őt is a kalandba kel rántania. Ebben a világban veszélyes egyedül ekkora utat megtenni, így saját szabályai ellenére betársul egy csoporthoz, és megpróbálja úgy alakítani a dolgokat, hogy segítsenek neki. Igen, sokszor manipulatív, de melyik anya ne tenné meg ezt a lányáért, ha az veszélyben van. Érdekes kalandozás volt ez sok egyedi szereplővel, de örülök, hogy olvashattam.

Anett_Monos_2 I>!
Kassandra Montag: Tajtékzó világ

Először nagyon nehezen ment a ráhangolódás, lassan indult be a cselekmény, és túl sok infót kellett az agyamnak egyszerre befogadnia. A századik oldal környékén azonban megtört a jég, elkezdtem élvezni, és miután a Sednára kerültek, már sodort magával a regény, mint az árvíz.
Imádtam a hasonlatait, a szimbólumikat, amik tökéletesen megadták a hangulatát. A lelki mélységét, a karakterek szerethető esendőségét, megérthető gyarlóságukat. Mindenki hibázik, mindenki csak túl akar élni, miközben kitartóan eveznek a céljaik felé.
Myra fő konfliktusa erős, célja kellően távoli, de nem elérhetetlen, és a kalózok fenyegetése szuper akadály, egyben folyamatos feszültségforrás.
Olvastam a hozzászólásikban a függővégről, viszont én nem gondolom, hogy függővége lenne. Egy regény addig tart, amíg a fő konfliktus meg nem oldódik, és itt megoldódott, az, hogy utána mi lesz az Elveszett Apátokkal és a Völggyel, az már másik regény témája :)
A könyv roppant erős, kíváló dramaturgiával, kíváló karakterekkel, szimbólumokkal, jellemrajzokkal, életutakkal.


Népszerű idézetek

Maxim_Kiadó KU>!

Valahányszor azt tudakolta, miért kegyetlen valaki, azt feleltem, meghasonlott önmagával, ezért vagdalkozik.

Maxim_Kiadó KU>!

– Egyre az jár a fejemben – mondta szomorú mosollyal a szája szögletében –, hogy a gyász olyan, mint megmászni egy lépcsőt, miközben lefelé nézünk. Nem felejted, hol voltál, ennek ellenére muszáj továbbkaptatnod felfelé. Egyre távolodsz a lépcső aljától, mégis ottragadsz valamiképpen. Egy utad lehet csak, a fáradságos kapaszkodó, amihez semmi kedved, mégis menned kell. Mellkasodból nem múlik el a szorító sajgás, dacára ennek egyre ritkább, tisztább levegőt lélegzel be, mintha harmadik tüdőt növesztettél volna. Mintha meg is nőnél közben; épp, mikor úgy érzed, hogy egyszer és mindenkorra összetörtél.

Kapcsolódó szócikkek: gyász
Maxim_Kiadó KU>!

Row és Pearl árnyként kísértett tudatomban. Egyre ugyanaz a kérdés gyötört: vajon ahhoz, hogy megmentsem egyik gyermekemet, föl kell-e áldoznom a másikat?

Maxim_Kiadó KU>!

– Megpróbáljuk megkeresni Row-t?
– Igen – szaladt ki a számon gondolkozás nélkül. Elég ok volt elképzelnem Row-t, amint veszélyben van. Nem is lehetett más választásom. Az eső is lefelé esik, nem visszafelé az egekbe.
Noha meghökkentem önmagamon, Pearlt láthatóan nem leptem meg, csupán rám nézett, és megkérdezte:
– Vajon kedvelni fog engem?
Mellé kuporodtam, és átöleltem.

Maxim_Kiadó KU>!

Ha továbbmegyünk, kiteszem a fertőzés veszélyének. Ha viszont maradok, Row-t egy életre tenyészhajóra ítélem. Álmomban sem gondoltam, hogy e két lehetőség között kell egyszer választanom, noha korábban is voltak már nehéz döntéseim.

Maxim_Kiadó KU>!

Mialatt a döglött halak súlyát latolgattam a tenyeremben, egyre az járt a fejemben, hogy Row egyedül van. Részben azon gondolkodtam, mennyit érnek, részben pedig elképzeltem a lányomat magányosan valamelyik parton. Jacob talán meghalt? Vagy otthagyta? Kezem megreszketett a dühtől erre a gondolatra. Igen, ő el szokta hagyni az embereket, ez a szokása.

SzRéka P>!

„Minden, ami jó, visszatér majd hozzád.”

278. oldal

SzRéka P>!

[…] az egyedüllét ugyanúgy választható, mint minden más. A remény nem magától kopogtat az ajtónkon. Meg kell érte küzdenünk, foggal-körömmel kapaszkodunk belé. Kitépni veszteségeink rései közül, ahonnan gyomként türemkedik elő.

378. oldal

SzRéka P>!

A gyerekek azt hiszik, tőlünk származnak, de ez nem igaz.

(első mondat)

Anett_Monos_2 I>!

Narancssárga zászlóval jött elő a kabinból, ami a kérések elutasítását jelenti tengerésznyelven. Nem a Sedna voltunk már, hanem maga az ellenállás.

336. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Empire of Storms – Viharok birodalma
Lauren Oliver: Delírium
Sara Raasch: Hó mint hamu
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Richelle Mead: A végső áldozat
Kiera Cass: The One – Az Igazi
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Ann Aguirre: Horda
Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal