Az ​izmusok története 1 csillagozás

"1863-ban, ​a Visszautasítottak Szalonjának felállításával kettészakadt a művészet. Megkezdődött a nagy küzdelem az akadémikus és a modern művészet között. Azonban míg 1863-ban Manet és Pissarro a visszautasítottak közé került, még a hivatalos mesterek között volt Corot! Ki állt szemben ötven év múlva Matisse-szal, Picassó-val? Már csak egy Albert Besnard….
…Delacroix-t még csak firtatták, Courbet-t kigúnyolták, Manet-t már üldözni kezdték. A posztimpresszionisták fellépése rendkívüli felháborodást váltott ki, Cézanne képeinek őrizetére rendőröket kellett kivezényelni a kiállításra." – S íme a küzdelem, hisszük, az ö győzelmükkel ér véget: a modern művészet bevonult a múzeumokba, helyet kapott a főiskolákon, egyetemeken" – foglalja össze Kassák a művészettörténet közismert tényeit s könyve summáját.
A könyv az előzmények – impresszionizmus, fauve-mozgalom stb. – vázlatos áttekintése után a modern művészet történetének legfontosabb izmusait mutatja be: a kubizmust,… (tovább)

"1863-ban, ​a Visszautasítottak Szalonjának felállításával kettészakadt a művészet. Megkezdődött a nagy küzdelem az akadémikus és a modern művészet között. Azonban míg 1863-ban Manet és Pissarro a visszautasítottak közé került, még a hivatalos mesterek között volt Corot! Ki állt szemben ötven év múlva Matisse-szal, Picassó-val? Már csak egy Albert Besnard….
…Delacroix-t még csak firtatták, Courbet-t kigúnyolták, Manet-t már üldözni kezdték. A posztimpresszionisták fellépése rendkívüli felháborodást váltott ki, Cézanne képeinek őrizetére rendőröket kellett kivezényelni a kiállításra." – S íme a küzdelem, hisszük, az ö győzelmükkel ér véget: a modern művészet bevonult a múzeumokba, helyet kapott a főiskolákon, egyetemeken" – foglalja össze Kassák a művészettörténet közismert tényeit s könyve summáját.
A könyv az előzmények – impresszionizmus, fauve-mozgalom stb. – vázlatos áttekintése után a modern művészet történetének legfontosabb izmusait mutatja be: a kubizmust, futurizmust, expresszionizmust, konstruktivizmust, dadaizmust, szürrealizmust, megismerteti az olvasót a fontosabb művekkel és mesterekkel, elmondja a mozgalom történetét, elemzi szerepét és jelentőségét a művészet történetében.
A könyv második részében a magyar avantgarde történetét elemzi, melynek ö volt a vezető mestere, melynek főként az ö lapjai adtak teret: A Tett, a Ma, a Dokumentum, a Munka. Ismerteti a folyóiratok történetét, bemutatja munkatársait, s bőséges idézetekkel elemzi a fontosabb publikációkat.
Történelmi dokumentum ez a könyv, mert tényeket, adatokat, valaha pár száz példányban megjelent lapokban közölt manifesztumokat idéz; irodalomtörténeti és művészettörténeti monográfia, mely arra a kérdésre keresi a választ, óriási adattömeg elemzésével: mely irányzatok és művészek munkája nyomán született meg korunk művészetének egységes stílusa, amely méltó a múlt nagy korszakaihoz? Mik a jellemző vonásai, tulajdonságai ennek a stílusnak, miben új, miben XX. századi?
S egyben önéletrajz is, hiszen e könyv írójának élete és munkássága elválaszthatatlanul eggyé forrt a könyv témájával, a modern művészettel.