Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A távolság relatív 458 csillagozás
A tizenhét éves Caymen Meyers úgy tanulmányozza a gazdag embereket, akár egy tudományos kísérletben, és sok évi megfigyelés után biztos benne, hogy csak egy dologra jók: pénzt költeni olyan felesleges holmikra, mint az anyukája boltjában árult porcelánbabák.
Így amikor Xander Spence besétál a boltba, hogy a nagymamájának vegyen egy babát, elég egy pillantás, hogy Caymen megállapítsa, a fiú eszméletlenül gazdag. Bár a fiú vonzó, és ő az első, aki tényleg felkelti a lány figyelmét, Caymen elég okos ahhoz, hogy tudja, nincs esélye a fiúnál. Hiszen ha mást nem is tanult az anyukája intelmeiből, azt igen, hogy a gazdag emberek figyelmét nehéz felkelteni. Ám Xander ezentúl gyakran megjelenik az üzletben, dacára a lány erőfeszítéseinek, hogy elriassza. Caymen pedig, legnagyobb rémületére, élvezni kezdi a fiú táraságát.
Tudja, hogy az anyukája nem jöhet rá a dologra – nem fogadná el. Jobban szeretné, ha Caymen a helyi, csóró rockerfiúval lógna. Amikor Xander odafigyelése és… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2013
Tagok ajánlása: 12 éves kortól
Enciklopédia 19
Szereplők népszerűség szerint
Xander Spence · Caymen Meyers · Mrs. Dalton · Sean Meyers · Lucas Spence · Skye Lockwood · Susan Meyers
Kedvencelte 44
Most olvassa 12
Várólistára tette 191
Kívánságlistára tette 159
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
”… egy nap talán rájössz, hogy az érzések a legdrágábbak a világon.”
Kasie West ifjúsági romantikus regényétől nem könnyű távolságot tartani, hiszen már az első oldalaktól egy olyan sodró lendületű, bájos történetet kap az olvasó, amit nagyon nehezen lehet csak félbeszakítani.
A főszereplő, Caymen édesanyja bababoltjában dolgozik épp, amikor beállít egy gazdag ficsúr, aki nagymamája születésnapjára keres ajándékot. A jóképű Xander azonban ezután is visszatér, ám már közel sem a cuki porcelánbabák kedvéért. Hamarosan kiderül, hogy hatalmas anyagi helyzetbeli különbségük ellenére valamiben mégis hasonlóak, hiszen mindketten ugyanabban az élethelyzetben vannak, 17 évesen ki kellene találniuk, mihez kezdjenek a jövőjükkel, ám csak egyetlen dolgot tudnak, hogy a családi vállalkozás továbbviteléhez egyiküknek sincs kedve. Emiatt karriernapokat kezdenek szervezni egymásnak, Caymen pedig közben megismerkedik egy együttes tehetséges énekesével, Tikkel, a legjobb barátnőjén keresztül. A két fiú teljesen különbözik egymástól, ám mindketten kitüntetik kiemelt figyelmükkel a lányt. Bár a regény túl sarkosan emeli ki a gazdagságot és a szegénységet, illetve a vége erősen túlidealizáltra sikerült, mégis nagyon jólesett most ez a könnyed kikapcsolódás a lelkemnek. A szarkasztikus, jó humorú főszereplő, a csodafiú, akibe kislányként vagy fiatal felnőttként legalább az életben egyszer mindannyian beleszerettünk, az első szerelem bája, a hangulatos bababolt, a gőzölgő forró csokik, a függőséget okozó áfonyás muffinok és a szereplők önkeresése teljesen elvarázsolt. Lendületes, sziporkázóan szórakoztató írás, tiniknek, lélekben tiniknek és nosztalgiázóknak.
Többször is kiakadt a cukiságmérőm. Olyan volt, mint egy jóféle LOL könyv. Könnyed, aranyos, szórakoztató romantikus olvasmány. Szerintem ez az a fajta tömény cukorsokk, amit nem csak jó elviselni, hanem még repetázni is jól esik belőle. Caymen szokatlan nevén kívül, a száraz humorát szerettem nagyon. Xander pedig egyszerűen tökéletes. Már-már túlságosan is tökéletes volt. Kedves, rendes, humoros, humorérzéke is van, jól néz ki, agya és pénze is van… Túl sok a jóból. Együtt nagyon cukik, totál aranyosak voltak és ami a legjobb; ha nem is világmegváltó, de volt a történetnek tanulsága és mondanivalója.
Azért egy ráadás epilógusnak kifejezetten örültem volna. Vagy valaminek, amit nem tudok nevén nevezni. Bizonyosság(?) azt hiszem.
Iszonyatosan cuki, egyszerűen imádtam!♡
Annyira szeretem az ilyen egyszerű, aranyos történeteket, amiknél csak hátra kell dőlni és élvezni. Kikapcsolódok és közben olvadozok is. Nekem megfelel. :)
Caymen és Xander kedvelhető karakterek. Tetszett ez a lassú sodrású kapcsolatuk, mivel nyilvánvaló volt a vonzódás kettejük között, és szerencsére fölösleges drámázás se volt.
Caymen anyukájára én kicsit jobban neheztelek, mint a lánya, mivel nem is igazán értem az indokait. Talán ez az egyetlen dolog, ami kis mínusz a könyvben. Hogy ez az egész család szál kidolgozatlan, vagy inkább befejezetlen maradt.
Ettől függetlenül nekem nagyon tetszett a történet. Azt hiszem új kedvenc írót avathatok.
Aranyos, cuki, humoros történet. Ez a történet is tetszett.
A főszereplő lány szerencsére, pont olyan karakter, akit szerintem mindenki megkedvelhet.
Jókat derültem egy-egy vicces beszóláson.
Kicsit nekem olyan, mintha hiányozna valami a végéről. Nagyobb csattanóra vágytam, de összességében kellemes kikapcsolódást nyújtott a könyv. Várom a következő regényt az írónőtől.
Első olvasásom a szerzőtől, és már régóta tervben volt. Aranyos, jópofa kis sztori egy pikírt lánnyal és egy gadzag szépfiúval, semmi extra mégis megvolt a maga bája. Caymen anyját nem értettem, a titkolózásait, ahogy titokban tartotta a nagyszülők kilétét. A végét keveselltem, nagyon kurtán-furcsán ért véget, bár legalább hepiend.
Könnyed kis szórakoztató olvasmány, amelyben a komolyabb témák is megjelennek. De itt ahelyett, hogy a megszokott családon belüli erőszak, bántalmazás, alkoholizmus jelent volna meg, ehelyett az írónő inkább a pénz és a karrier kérdésére hívta fel a figyelmet.
Két negatív pont volt számomra a könyvben. Az egyik, hogy Caymen és barátai szegények, turkálókban vásárolnak és suli mellett dolgozni kényszerülnek, míg Xander és barátai a leggazdagabb családok közé tartoznak. Értem én, hogy az írónő arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a pénz, a presztízs nem számít, ha valakik szeretik egymást, de itt túlságosan éles volt a határvonal. Mármint valaki vagy nagyon szegény, vagy multimilliárdos. A középosztály teljesen kimaradt a könyvből, pedig az emberek nagy része azért mégis oda sorolható.
Másik dolog, ami nagyon zavart, az írónő kicsapongó stílusa. Sokszor csak belekapott dolgokba, nem fejtette ki rendesen a cselekményt, sokszor heteket ugráltunk… Néhol már egy kicsit kiborító volt.
De persze a könyvnek rengeteg pozitívuma is van, például a humor, a sok szarkazmus spoiler. Nagyon tetszettek a karriernapok is, mikor Caymen és Xander fokozatosan rájöttek, hogy mivel is akarnak foglalkozni. Az írónő szépen bemutatta, ahogy két elveszett tinédzser megtalálja saját útját.
Tudván, hogy tinédzserekről van szó, az írónő szerencsére nem írta túl a szerelmi szálat, nem voltak benne meg-is-halnák-érted túlzások, úgyhogy ez a része is a könyvnek rendben volt.
Összességében egy aranyos, könnyed kis olvasmány, amelynek megvoltak a maga hibái, de mégis nagyon élvezhető maradt.
"Caymen és Xander története nem mindennapi, de nem is egy „hihetetlen” olvasmány. Tipikus ifjúsági, érzelmekkel és érett, nem idegesítő karakterekkel. Ajánlom az összes tininek, az összes romantikus lelkű egyénnek. Nem fogjátok megbánni ha elolvassátok!" 5/5
Bővebben: https://lillszinbookland.blogspot.com/2018/06/kasie-wes…
Nagyon megörültem, amikor a kiadó felkért ennek a könyvnek a véleményezésére, ugyanis régóta kíváncsi vagyok Kasie West könyveire. Picit féltem is tőle azért, mert aggódtam, hogy tipikus YA könyv lesz, lebutítva, leegyszerűsítve. Ám kellemesen csalódtam, mert nagyon tetszett a könyv, és kitűnő nyári olvasmánynak könyveltem el. Ezek után biztos vagyok benne, hogy fogok még olvasni az írónőtől.
Ami már az elejétől feldobta az egész könyvet, az Caymen humora volt. Talán néha erőltetettnek éreztem, de legtöbbször nagyon jót szórakoztam rajta, és amikor már kezdett volna ellaposodni a könyv, akkor bedobott egy jó poént, amivel máris mosollyal az arcomon olvastam tovább. Amellett tudott komoly lenni, érett és felelősségteljes volt, aki egy kicsit élni szeretett volna úgy, mint az osztálytársai.
Xander valamiért nagyon megfogott a lazaságával és titokzatosságával, mindig nagyon vártam mikor bukkan fel a lapokon. Érezhető volt, mennyire jól érzi magát Caymen társaságában, nem foglalkozva a társadalmi és pénzügyi különbségekkel, hanem szimplán csak a lánnyal foglalkozott.
Hiába YA könyv, nagyon le tudja kötni az embert, én kortól függetlenül ajánlom, mert nincs benne eltúlozva a szenvedély (sőt, még keveselltem is a romantikus részeket).
Bővebben a blogomon: https://konyvmaniablog.blogspot.com/2018/08/kasie-west-…
Esküszöm, hogy ezzel a mosollyal meg lehetne akadályozni a háborúkat.
Egy kis könnyed olvasmányra vágytam, és bizony azt teljes mértékben megkaptam, sőt: picit többet is.
Nem voltak nagy elvárásaim, így minden klappolt. Gyorsan olvasható, kis romantikus történet, semmi egetrengető, gondolkodásra bíró cselekménnyel. Tipikusan az a könyv, amit egy limonádé mellett elfogyasztasz. Nekem megtette a hatást, szerettem.
Caymen szarkazmusát imádtam, sokat kuncogtam rajta, néhol magamra ismertem benne, s elkalandoztam a múlton, hogy kiknél vetettem be ezt a nem éppen kedvelhető tulajdonságom. Aztán meg vigyorogtam, mint a vadalma, mert a Páromat is így hálóztam be, szegénykém! :D
Xander karaktere nagyon aranyos, odaadásával rögtön belopta magát a szívembe. A kedvenc részem a sírásós jelenet volt, teljesen elképzeltem amint egy úri ficsúr ásót ragad.
A vége felé kezdett komolyra fordulni a cselekmény. Igazából a könyvnek jót tett a hangulatváltozás, szerintem Kasie megragadta a lényeget és az arany középutat használta, ami pont megfelelő lezárásnak bizonyult.
Én csak ajánlani tudom egy kellemes, vasárnapi olvasóélménynek.
Aranyos kis történet egy szegény, de igencsak felvágott nyelvű lányról és egy gazdag, de helyét nem találó fiúról. Caymen és Xander mindketten az útjukat keresik, találkozásuk pedig lehetőséget ad számukra, hogy a másik szemén át lássák magukat. A cselekmény nagyjából ennyiben ki is merül, az írónő szórakoztatóan mutatja be a két nagyon más világból származó fiatal kibontakozó vonzalmát egymás iránt. A történet azonban nagyon tündérmesébe illően végződött, összecsapott lett és ez levont, az amúgy kellemes történet élvezeti értékéből. Jobb lett volna, ha a valóság talaján maradunk.
Népszerű idézetek
– Szükséged van valamire?
Rád.
– Nagyon hiányzott a reggeli forrócsokoládém, amire valaki rászoktatott, aztán megvonta tőlem.
– Most a magad finom módján azt akarod mondani, hogy hiányoztam a múlt héten?
– A forrócsoki hiányzott. Rád csak úgy gondolok, hogy te vagy a srác, aki szállítja nekem. Néha még a nevedet is elfelejtem, és olyankor csak úgy emlegetlek, hogy a forrócsokis srác.
184. oldal
De az, hogy tudunk dolgokat valakiről, még messze nem jelenti azt, hogy ismerjük is.
– Mi az, amit nem csináltál meg, pedig szeretted volna?
Megvonom a vállam.
– Nem tudom. Igyekszem nem gondolni rá. Tökéletesen elégedett vagyok az életemmel. Szerintem a boldogtalanság a be nem teljesült elvárásokból fakad.
– Annyi lehetőséged van, amennyit teremtesz magadnak.
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bakó Liza: Csíííz! 91% ·
Összehasonlítás - Jenny Han: Örökkön örökké: Lara Jean 86% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Bízz bennem 94% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Ég veled 93% ·
Összehasonlítás - Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra 86% ·
Összehasonlítás - Ecsédi Orsolya: Juli vagyok, könyvmoly 84% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Egyszer 96% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Bábel 91% ·
Összehasonlítás - Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva 88% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Mindig karácsony 86% ·
Összehasonlítás