A ​sci-fi 18 csillagozás

Válogatott tanulmányok
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi

„Tedd, ​vagy ne tedd, de ne próbáld!” „Visszatérek!” „Utak… Ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra.” Csak néhány a filmtörténet nagyszerű szállóigéiből, amelyek történetesen mind sci-fikből származnak. A science fiction, ez a sokak szerint még mindig csak külsőségeket jelentő műfaj hatalmas fejlődési ívet írt le az elmúlt mintegy százhúsz évben a mozivásznon, mire a legkedveltebb, legnagyobb bevételt elért és leglátványosabb zsánerek egyikévé vált.

A Filmanatómia-sorozat harmadik kötete a sci-fi műfaját járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a tudományos-fantasztikus film műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek a legismertebb sci-fikről és a franchise-rendszerről, ismertetik a fantasztikus film vallással való kapcsolatát. Roswellről éppúgy szó esik, mint az inváziós filmekről vagy a cyberpunkról, a népszerű zsánerrendezőkről és szerzői filmesekről, de a kötet bemutatja a science fiction gazdag hagyományait is a magyar animációs filmben.

A műfaj több száz… (tovább)

A művek szerzői: Kárpáti György, Orosdy Dániel, Huber Zoltán, Schreiber András, Varró Attila, Varga Zoltán

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filmanatómia

>!
Kultúrbarlang, Budapest, 2016
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631267891

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

John Baxter


Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Spaceman_Spiff IP>!
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi

Mint minden tanulmánykötetnek, ennek is vannak jobban és kevésbé sikerült szövegei. Én most ki szeretném emelni, miért jó ez a kötet.
Először is, végre egy olyan könyv, amiben a sci-fi film alapjairól szó van: nevezetesen a történetéről és a különféle irányzatairól. Ezek a tanulmányok ugyan nem rengetik meg a világot, de korrekt módon, viszonylag olvasmányos stílusban dolgozzák föl mindezt.
Aztán, a magyar animációs film sci-fi hagyományairól szóló tanulmány igazi csemege, nem csak Mikrobiról és Mézga Aladárról van benne szó, de a magyar animációs kisfilm is terítékre került, ezzel téve még izgalmasabbá a tanulmányt.
Aztán ott van az inváziós sci-fi szerzői változatait feldolgozó írás, ami Tim Burton, Abel Ferrara, John Carpenter és M. Night Shyamalan ide vágó filmjein keresztül nem csak magát ezt a tematikát mutatja be, de remekül szemlélteti, mit is jelent a szerzőiség a filmekben.
Végezetül pedig ott van a kedvencem, a cyberpunk filmről, ami már-már tudatfolyamszerűen egyrészt általánosságban a cyberpunkról beszél, azonban bemutatja azt is, milyen érzés a XXI. században, a megvalósult cyberpunkban élni.
Szóval minden hibája ellenére (amikről persze szót ejtek a cikkemben), ez egy egészen jó kötet, aminek beszerzését nem bánja meg senki, akit érdekel a science fiction film.
Bővebben itt írok róla:
http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-12-23+…

Tenebra1922>!
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi

Jó kis könyv ez. Nyilván a tanulmányok egy része kötelező „felsorolás”-ról szól, hiszen egy ilyen általános műfaji kötetbe kell egy bevezető azoknak, akik nem ismerik a műfajt egyáltalán.

Nekem is Varga Zoltán tanulmányai tetszettek a legjobban, illetve a cyberpunkról szólót én is szerettem. Illetve ne feledkezzünk meg a kötet végi Pater Sparrow-interjúról sem, amiben a díszlettervező említ érdekes dolgokat.

„kezdők”-nek is kiváló, de még a magamfajta műfajfilmes kutató is talál benne izgalmas állításokat.

MetalMurphy I>!
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi

Szinte csak ugyanazt tudom mondani, mint amit már anno a horrorfilmes tanulmányokat tartalmazó kötet kapcsán is megjegyeztem. Vagyis: aki még csak most ismerkedik a műfajjal, annak egy iszonyatosan informatív (és mindamellett roppant intenzív) gyorstalpalóként szolgálhat, ha pedig már egy ideje benne vagyunk a témában… nos, talán hellyel-közzel még nekik is tud újdonságot vagy érdekességet mondani.

Bővebben:
http://www.cinegore.net/hu/2021/09/28/a-sci-fi-valogato…

Rozsomak69>!
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi

Jobbat tett volna a könyvnek, ha néhány helyen közérthetőbben fogalmaz és nem megy el adott esetben ömlengésekben, de mindenképpen érdemes elolvasni annak, aki érdeklődik a téma iránt.

A tanulmányok változó minőségűek és stílusúak, de javarészt minden tanulmányt érdemes elolvasni. Talán az utolsó riport volt olyan, ami nem igazán tetszett, igaz azt sem bántam meg, hogy elolvastam. Kétségtelenül az inváziós Sci-fi, a Sci-fi franchise-ok és a Sci-fi társadalomtörténete volt a legkedvesebb számomra.

Kiknek ajánlanám?

Elsősorban azoknak, akiket a Sci-fi, mint filmes műfaj komolyabban (akár filmtudományos) szempontból is érdekel. Akik szeretnének megismerkedni a tudományos fantasztikus filmek világával, hátterével és történetével.

Kinek nem ajánlanám?

Akiket zavar a hosszabb, nehezen emészthető, helyenként kissé száraz tudományos ömlengés. Illetve azoknak sem, akik a műfaj mögött rejlő értékeket alapvetően sem szokták felismerni. És persze, akik a műfajt nem kedvelik.


Népszerű idézetek

kkata76>!

Tim Burton az Ed Wood (1994) után készítette a Támad a Mars!-ot, s bármennyire is föld és ég a két film, valójában nagyon is szoros a kapcsolódás közöttük: mintha Burton épp olyan filmet készített volna nagyköltségvetésű hollywoodi produkcióként, amivel maga Edward D. Wood is próbálkozott – túl finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, sikertelenül (9-es terv a világűrből). Burton, vagyis „Hollywood dr. Frankensteinje” (Pápai Zsolt kifejezése) a Támad a Mars!-sal is tanújelét adta szertelen barkácshajlamának, amely ezúttal a sci-fi klasszikusaira tett temérdek utalás összefűzésében is megragadható […].

102. oldal, Varga Zoltán: Az inváziós sci-fi szerzői változatai

kkata76>!

Gagarin azért nem látta Istent a sztratoszférában, mert rossz helyen kereste.

178. oldal, Schreiber András: Keresztény koncepció a sci-fiben

Kapcsolódó szócikkek: Isten · Jurij Alekszejevics Gagarin · sztratoszféra
1 hozzászólás
kkata76>!

Neo is Platón barlangjából indította a Mátrix elleni forradalmat.

114. oldal, Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

Kapcsolódó szócikkek: Mátrix · Platón
kkata76>!

A tökéletes antihős a folyékony, bármilyen alakot felvenni képes T-1000-es modell. Jól irányzott, határozott alkotói fricska, hogy a személyiség nélküli beolvadás szenvtelen gyilkosa legtöbbször pont rendőrré formázza magát.

131. oldal, Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

kkata76>!

Magyar sci-fi sorozatként említhető a Stanislaw Lem novelláskötetén alapuló, ötrészes Prix kalandjai (Cr.: Rajnai András, 1972); valamint a rendszerváltás után készült, ma már inkább hírhedtnek számító, 160 epizódos (!) terjedelmű Űrgammák (Cr.: Czege Zsuzsa, 1995-98), melynek szellemi rokonságát nem elsősorban az intellektuálisan szofisztikált sci-fik körében, hanem a Mel Brooks-féle Űrgolyhók és az Ed Wood-életmű közötti homályzónában célszerű keresni.

226-227. oldal, Varga Zoltán: A science fiction műfajának megjelenése a magyar animációs filmben

kkata76>!

Frederic Jameson, a posztmodern egyik legfontosabb teoretikusa […] értelmezésében a cyberpunk pontos kortünet és olyan „kognitív térkép”, mely segít megragadni és megérteni a kései kapitalizmus kulturális logikáját.

121. oldal, Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

kkata76>!

A Támad a Mars! a rendező ezidáig egyetlen jelentős sci-fi alkotása, korának méltatlanul alábecsült remeklése, amely (Pápai Zsolt szavaival) „szép, mint Tom Jones és Godzilla véletlen találkozása a Las Vegas-i Luxor kaszinó piramisának parkolójában”.

102. oldal, Varga Zoltán: Az inváziós sci-fi szerzői változatai

kkata76>!

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a tudomány három legizgalmasabb témaköre a genom, az agy, valamint a kozmosz. Meglehet, az agy valamennyi közül a legizgalmasabb, hiszen köztes helyet foglalván el a genom és a kozmosz között, rálátást enged mindkettőre, ennélfogva pedig majdhogynem „mindenre”.

240. oldal, Detlef Linke: Az agy c. könyvét idézi Varga Zoltán: A science fiction műfajának megjelenése a magyar animációs filmben

Kapcsolódó szócikkek: agy
kkata76>!

A hős rádöbben, hogy a látszat ellenére egyáltalán nem szabad, majd felismeri az elnyomás természetét és szembefordul vele. E tudás birtokában nem maradhat többé engedelmes alkatrész, a szabad akarat tehát a hack, amivel a kései kapitalizmus kulturális logikája feltörhető.

133. oldal, Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

kkata76>!

A Chiodo fivérek által jegyzett bizarr kultuszfilm, a Gyilkos bohócok az űrből (Killer Clowns from Outer Space, r.: Stephen Chiodo, 1988) szintén az inváziós sci-fi műfaji alapját forgatta ki, vattacukor-gubókká változtató cukormintás űrbohócokkal és hasonló infantilis cirkuszi rémségekkel. A Chiodo-film kiváló példa arra, ahogyan sokan a posztmodern kort értelmezik, miszerint az egyszerre karnevál és haláltánc – ezt a koncepciót Hankiss Elemér is gyakran idézte. Burton műve [Támad a Mars!] tagadhatatlanul karnevál és haláltánc kettősét-kettősségét viszi tovább és fokozza jóformán a végletekig. Nem mellesleg Chiodóék egyébként Burton munkatársai voltak a rendező korai animációjában, az 1982-es Vincentben, s a Gyilkos bohócok az űrbőlt sem volna indokolatlan úgy jellemezni, hogy az egyik legjobb Burton-film, amit nem Tim Burton rendezett.

96. oldal, Varga Zoltán: Az inváziós sci-fi szerzői változatai


Hasonló könyvek címkék alapján

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
Lichter Péter: 52 hátborzongató film
H. Nagy Péter (szerk.): Idegen (látvány)világok
Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok
H. Nagy Péter: Mikromechanizmusok
Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű
Nagy Franciska: Űrbicikli
László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány