Kommunista ​kiáltvány 27 csillagozás

Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

…a Kommunista Kiáltvány minden sarkalatos pontját tartalmazza annak az eszmerendszernek, amelyet marxizmusnak neveznek, és mint ilyen, A fajok eredete mellett, a 19. század legjelentősebb szellemi dokumentumának számít. Marx-Engels művének köszönhetően ma már mindenki másképp gondolkodik politikáról és társadalomról… Még ennél is lényegesebb, hogy a marxizmus milliók számára vált meggyőződéssé vagy vallássá, a Kommunista Kiáltványt pedig kötelességünk egyfajta szent könyvnek tekinteni… Szinte minden mondata megszentelt írás, amelyre a vakbuzgók nemcsak hogy hivatkoznak, de cselekedeteiket is ehhez mérik, habár némelyiküknek… fogalma sincs arról, mi ennek a meggyőződésnek a forrása.

A Kommunista Kiáltvány címmel is megjelent.

>!
Scolar, Budapest, 1998
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639193038 · Fordította: Nagy György
>!
Kossuth, Budapest, 1976
164 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630905698
>!
Szikra, Budapest, 1948
118 oldal · Fordította: Rudas László

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
Frank_Spielmann I
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

„Fordítsuk, hű remek, a feje tetejéről a talpára Hegelt, passzolj még egy cigarettát.”
(Bereményi-Cseh: Világnézeti klub)

Tanulságos kis könyvecske, érdemes elolvasni.

Afféle szentkönyv lett ebből is a 20. században, mint a Mein Kampfból meg a Kis Vörös Könyvből (amit a lázadó amerikai srácok a 60-as években maguknál hordtak, mert az tényleg menő volt, Lennon is olvasta, azt hiszem). Ma már újra a Biblia meg a Korán lett a szent könyv, és már a keletiek is visszatértek, ami nagyszerű, de más kérdés ez.

Maga a Kiáltvány rövidke és vázlatos, de megvan benne minden, amit a marxista kommunizmusról tudni kell. A gyakorlati megvalósításokat talán már mind ismerjük. (Ezekről Richard Pipes ír, ő se túl hosszan, de érdekesen.)

Érdekes volt számomra, mennyire légüres az egész. Igazából mindenki azt olvashatja ki belőle, amit akar. Persze azt nem olvashatjuk ki belőle, hogy a kommunistákat el kell nyomni, és éljenek a burzsoák, de a finom ellentmondások közül mindenki kiválaszhatja a kedvére valót. Például panaszkodik Marx elvtárs, hogy a burzsoák (a francia bourgeois szóból származik, ami eredetileg polgárt jelent, de Marxnál ez a tőkés, gyárakat vezető polgárokat jelenti csak, nem a Márai-féle léhűtőket, bár a gyakorlatban a marxista rendszerek őket is lapátra tették), szóval hogy a burzsoák elvették a nemzethez tartozás eszméjét a proletárokról (nem szabad összekeverni őket a szintén léhűtő, csak vagyontalan lumpenproletárokkal, ők meg fognak szűnni a forradalom hatására, akárcsak a burzsujok), hogy a kiszolgáltatott munkások már nem tartoznak egyik nemzethez se, máshol pedig azt írja, hogy a nemzetek úgyis meg fognak szűnni, ha a proletárok ledöntik trónjukról a burzsoákat. – Én magam nem kerestem benne semmit, ami a lelkemnek megnyugvást ad, így aztán üresnek éreztem az egészet, tartalmilag. Kicsit olyan volt, mint az ügyes politikus beszéde, aki sokat beszél, de semmit se mond. Marx mondjuk ezeknél kicsit többet mondott nekem.

Érdekes maga a világfelfogás, a naiv történelemszemlélet is: a történelem osztályharcok története. Először az arisztokraták voltak az elnyomók, akiket aztán lassanként leváltottak a burzsoák, akik a középkor végén a városban telepedtek meg, amelyek akkor kezdtek kialakulni. Ez volt a feudalizmus bukása. Jött helyette a kapitalizmus. (Ami valójában csak később bukott meg, de egyáltalán nem olyan látványosan, ahogy Marx képzelte. Gazdasági értelemben ma már nincsenek tisztán kapitalista gazdaságok, legalábbis az okosok ezt írják.) Aztán megerősödtek a burzsoák, és ők lettek az elnyomók. Itt az ideje tehát, hogy a proletárok fellázadjanak, ez a harc lesz a végső, onnantól fogva nincs osztályharc. Naccerű.

Taylor előszavában leírja, hogy ez az egész Hegel filozófiájából eredeztethető. Röviden erről van szó: először van egy tézis (Marxnál ez a kapitalizmus, vagyis a burzsoák), amivel hamarosan szembeáll egy antitézis (Marxnál ez a proletariátus), ezek összecsapnak (filozófiai értelemben ez persze mást jelent, de Marxnál szó szerint kell venni: a forradalom), és ebből létrejön a szintézis (kommunizmus).

Ahhoz képest, mennyire rövidke a könyv, egy egész fejezet foglalkozik azzal, hogy a többi szocialista és kommunista nézetet (mert hiszen ez nem Marx találmánya, csak az ő változata maradt életképes, mint mém) megcáfolja. Ezt el is lehet hagyni, a lényege, hogy minden más hozzállás a kommunizmushoz hülyeség, az egyedül üdvözítő út a Marxé. Talán ez 1848-ban mulatságosabb volt, de ma már nem is ismerjük ezeket a kortársakat, talán ha Proudhont.

Irodalmi szempontból megérdemli a 4 csillagot, és mégse akar népirtásra rábeszélni,mint a Mein Kampf. Olyan szállóigék származnak belőle, mint „Kísértet járja be Európát”, meg „csak láncainkat veszíthetjük” (ez nem ebben a formában, de így maradt meg a köztudatban). Az első mondatok és az utolsó mondatok a legjobbak benne. Olyan kis nettek.

Azért nem veszélytelen könyv, a hiszen Marx a forradalmat úgy képzeli el, hogy először is proletárdiktatúrának kell lennie (ezt a kifejezést nem írja le, de körülírja), először zsarnoki intézkedéseket is kell tenni, az államot megerősíteni, hogy aztán megérjen az emberiség a kommunizmusra, amikor vége is történelemnek, hiszen nem lesz több osztályharc.

Azt hiszem, a nálam legalább 20 évvel idősebbeknek semmi újat nem mondtam, de a korombelieknek talán érdekes lehet ez a leírás.

A kommunizmus gyakorlati megvalósításairól csak ennyit: Őrült rendszer, de van benne beszéd.

(A Kiáltvány magyar szövege itt is megtalálható: http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/index.htm)

2 hozzászólás
>!
Tompetyo
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Egészen jó kis könyvecske, jól felépített gondolatmenetek – habár egy-két helyen néha eléggé zavaros is tud lenni, valljuk be… a baj az, hogy nehéz ezeket az eszmefuttatásokat elvonatkoztatni a XX. század történéseitől.

>!
SteelCurtain
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Félelmetes. Szinte semmit sem veszített aktualitásából. Különösen így a jelenlegi gazdasági válság láttán, melyet a vezető gazdasági szakemberek és meghatározó üzletemberek még mindig képtelenek megérteni. Képtelenek megérteni azt, amit ez a két szakállas német filozófus már több mint másfél évszázada leírt ebben a műben. Tökéletesen helytállónak találom azt, amit néhány éve egy gazdasági fórumon egy kommunista érzelmekkel aligha vádolható bankár mondott: „Nem kell ahhoz marxistának lenni, hogy valaki Marxot olvasson. De aki olvassa Marxot, az érti a jelenlegi válságot, aki meg nem, az észbontó marhaságokat hord össze.”

>!
Alfrodulson
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Hatásos felhívás volt a kor munkásai számára. Vagyis a cél az lett volna, ha a munkások tudtak volna olvasni, vagy ha tudtak is, akkor aligha hiszem, hogy az olykor igen csak csavaros megfogalmazást meg tudták igazán érteni. De úgy tűnik a benne foglalt hangzatos, egyszerűbb részek is elegendőek voltak.
A mű egyébként régen elvesztette aktualitását, és egyik jóslata sem vált valóra teljesen. És az is egyértelműen kiviláglik, hogy olykor ellenmondásba keveredik magával a szerző.

>!
Ndrew
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Egy Moldova Györggyel készített provokatívabb interjú (ahol is M.Gy. kötelező olvasmánnyá tenné a könyvet) hatására vettem meg és olvastam el: érdekes.. kár, hogy végül nem tartották be a játékszabályait az egyes országok, akik anno ezt az utat választották, mert úgy még tán sikerült is volna. Mindenesetre vannak benne nagy igazságok és sok esetben a mai társadalomra is érvényesek. Lehet, hogy tényleg kötelező olvasmánnyá kéne tenni..

>!
Balazs_Fekete
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Logikus, felelmetesen logikus ha a 19szd-ba helyezzuk, eljuk meg az esemenyeket. Ha belegondolunk ez a kis vekony szosszenet meghatarozta az egesz 20dik szazadot. Nem is tudom volt-e ekkora hatasa a tortenelem alakulasara mas munek, a Biblian kivul termeszetesen.

>!
Since_June
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

A Kommunista kiáltványt utolérte ugyanaz az átok, mint általában a vázlatos műveket; az egymástól gyökeresen eltérő értelmezések, a ferdítések, és a sztereotipizáló homály átka. Persze aki elolvassa, az máris árnyaltabb képet kaphat a marxizmusról, mint ha Marx olvasása nélkül tájékozódna felőle, de azért A tőke és a kései munkák ismerete is fontos (lehet). Bernstein nem véletlenül különbözteti meg az 1848-as fiatal Marxot és a későbbi, érett filozófust. Mindenesetre érdemes elolvasni, legalább ezt a rövid művet, mivel ennek (és rajta keresztül a marxizmus alapjainak) ismerete nélkül sokkal nehezebb megérteni a XX. század (sőt, már a XIX. század második felének) történetét.

>!
Viktorius
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Mikor megtaláltam ezt a régi tankönyvet, égetett a vágy, hogy elolvassam. Faltam is az oldalakat derekasan – pedig előszavakat nem nagy élvezettel szoktam kivégezni – aztán ( a végeláthatatlan számú) az újabb és az újabb előszó végére érve már lankadt a figyelmem, a lényegre térve elfáradtam. (Marha sok) Némi pihenő után épp belelovaltam magam az olvasásába, amikor a könyv kvázi felénél véget ért. Mármint nem a könyv, hanem a kiáltvány. Nagy fejvakarások közepette rá kellett ébrednem, hogy a maradék 60 oldalnyi melléklet biztos fontos kiegészítője az eredeti iratnak, szerves része, stb. Természetesen a kommunista kiskáté még tekinthető is ennek, de a többivel már nem voltam így kibékülve.

De lényege szerint hol is kezdjem…
Megértem azokat, akiknek még kötelező tananyag volt, és a fenébe kívánták, mert minek is van erre szüksége egy óvónőnek a példa okáért.
Megértem, hogy önmagában 52 oldalnyi (A/5-nél kisebb) anyagból finoman szólva is macerás könyvet készíteni.
Megértem, miért is volt nagy jelentőségű, de ezt inkább csak történelmi szempontból sikerül. Más szempontból ugyanis elég üres, végtelenül naiv politikai beszéd. Máshol meg mondhatni demagóg, összemos dolgokat, embereket, csoportokat. Úgy érzem, a kiáltvány építőköveit a célnak megfelelő kockákra faragták, a felesleget pedig szépen eldobták és figyelmen kívül hagyták, de attól még ott van. És ami ott van, az akadályozza a gyakorlati megvalósítást. Talán ezért is kellett olyan sokat bizonygatni, hogy mindenki más szocialista útja bukás, tévút: érezték a sajátjukban is a problémákat.

Nem bántam meg, hogy elolvastam, hiszen megismertem ezt az „alapművet”, de azért jóval többre számítottam. Egy picit azért másképp tekintek a gazdaságra ezek után.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A szó tudományos értelmében Marx soha nem tett felfedezést. Soha nem döbbent rá olyasmire, ami addigi elméleteit alapjában rázta volna meg. Először eldöntötte, mit akar felfedezni, aztán persze fel is fedezte.

10. oldal (Taylor előszava)

3 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Marx egyetlen igaz barátja, Friedrich Engels két évvel fiatalabb nála, buzgó radikális, de elméleti szempontból felkészületlenebb Marxnál. Egyetlen tudományos élménye, hogy berlini katonáskodása idején bejárt néhány egyetemi előadásra.

17. oldal (Taylor előszava)

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

[Marx] Alapjában véve próféta volt, nem filozófus. A történelmet csak akkor hívta segítségül, amikor az megfelelt céljainak.

27. oldal (Taylor előszava)

>!
Frank_Spielmann I

Semmi kétség: a munkások magasabb bért és rövidebb munkanapokat követeltek. De sok kapitalista, és ezen talán ők maguk is csodálkoztak, szintén ezt akarta. Minél tehetősebbek a munkások, annál többet vásárolnak, és annál magasabb lesz a tőkés profitja.

43-4. oldal (Taylor előszava)

14 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Csak nézőpont kérdése, hogy Mussolinit kommunistának avagy fasisztának tartjuk, és Hitler, aki nem volt marxista beállítottságú, bizonyára otthon érezte volna magát egy évszázaddal korábban a Német Dolgozók Oktatási Egyesületének száműzetésben élő szabóinál.

46. oldal (Taylor előszava)

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Végül olyan időkben, amikor az osztályharc döntéshez közeledik, a bomlási folyamat az uralkodó osztályban, az egész régi társadalomban annyira heves, annyira kirívó jelleget ölt, hogy az uralkodó osztály egy kis része elszakad osztályától és a forradalmi osztályhoz csatlakozik, ahhoz az osztályhoz, amelyé a jövő. Ezért ugyanúgy, ahogy korábban a nemesség egy része átpártolt a burzsoáziához, most a burzsoázia egy része pártol át a proletariátushoz, és nevezetesen a burzsoá ideológusok egy része, azok, akik felküzdötték magukat az egész történelmi mozgalom elméleti megértéséig.

86-7. oldal

4 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Burzsoáink nem elégednek meg azzal, hogy proletárjaik felesége és leányai rendelkezésükre állanak, a hivatalos prostitúcióról nem is beszélve, hanem fő gyönyörűségüket abban lelik, hogy egymás feleségét elcsábítják.

95. oldal

7 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Marx egy-két évig radikális újságíróként dolgozott Kölnben – mellesleg egész életében csak ekkor volt saját keresete. Később Engels pénzküldeményeiből tartotta fenn magát, és bizonyára mindig morgott is egyet ("Tőke, tőke!"), amikor a soros összeg megérkezett.

12. oldal (Taylor előszava)

>!
Frank_Spielmann I

Az egyes nemzetek szellemi termékei közkinccsé válnak. A nemzeti egyoldalúság és korlátoltság mindinkább lehetetlenné válik, és a sok nemzeti és helyi irodalomból világirodalom alakul ki.

81. oldal

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.

Világ proletárjai, egyesüljetek

110. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Krausz Tamás (szerk.): Antikapitalista baloldal
Reinhard Marx: A tőke
Guy Debord: A spektákulum társadalma
Susan George: Lugánói tanulmány
Auguste Cornu: Marx és Engels 1818–1844
Nyikolaj Bergyajev: Az orosz kommunizmus értelme és eredete
Alekszandr Septulin: A marxizmus-leninizmus filozófiája
Kiss Viktor: Marx & ideológia
Jacques Derrida: Marx kísértetei
Nyikolaj Bergyajev: A kommunizmus igazságai és hazugsága