A történelem korszakokra való felosztása meglehetősen önkényes, és nem is egységes. Szemlélettől függően a külső történelemtudomány is a III-V. századtól a XV-XVII. századig tartó időszakot nevezi középkornak. A szellemtudomány szerint az „ókor” és a „középkor” egyetlen korszakot, az atlantisz utáni negyedik kultúrkorszakot jelenti, amely Kr. e. 747-től Kr. u. 1413-ig tartott. Csupán a „középkor” utolsó része esik az atlantisz utáni ötödik korszakra. Karl Heyer ebből a szempontból tárgyalja a középkort, kiemelve a germánok és a mongolok szerepét. A magyar olvasók számára különösen érdekes, hogy bőségesen idéz Nagy Emilné dr. Göllner Mária Attiláról szóló előadásából.
Az atlantisz utáni negyedik korszak kiemelkedő fontosságú, mert erre esik az idők fordulója, amikor a Krisztus-impulzus lökést adott az emberiség fejlődésének. A Golgotai Misztérium választóvonal, az ezt megelőző korszakot tekinthetjük hagyományos értelemben ókornak, az utána következőt pedig középkornak. A… (tovább)
A történelem korszakokra való felosztása meglehetősen önkényes, és nem is egységes. Szemlélettől függően a külső történelemtudomány is a III-V. századtól a XV-XVII. századig tartó időszakot nevezi középkornak. A szellemtudomány szerint az „ókor” és a „középkor” egyetlen korszakot, az atlantisz utáni negyedik kultúrkorszakot jelenti, amely Kr. e. 747-től Kr. u. 1413-ig tartott. Csupán a „középkor” utolsó része esik az atlantisz utáni ötödik korszakra. Karl Heyer ebből a szempontból tárgyalja a középkort, kiemelve a germánok és a mongolok szerepét. A magyar olvasók számára különösen érdekes, hogy bőségesen idéz Nagy Emilné dr. Göllner Mária Attiláról szóló előadásából.
Az atlantisz utáni negyedik korszak kiemelkedő fontosságú, mert erre esik az idők fordulója, amikor a Krisztus-impulzus lökést adott az emberiség fejlődésének. A Golgotai Misztérium választóvonal, az ezt megelőző korszakot tekinthetjük hagyományos értelemben ókornak, az utána következőt pedig középkornak. A kettő közötti különbségeket, de ugyanakkor nagyon lényeges összefüggéseket, az emberiség értelmi, majd érzelmi fejlődését tárgyalja a szerző.
