Ördöggörcs 79 csillagozás

Utazás Karinthyába
Karinthy Márton: Ördöggörcs Karinthy Márton: Ördöggörcs Karinthy Márton: Ördöggörcs

Ilyen ​névvel nem lehet az ember középszerű. Ez a név kötelez. Micsoda nyomasztó teher, micsoda átok. Eleve azzal a tudattal kezdeni az életet, hogy „ezek” (az ősök) csak önmagukra figyelnek, mit tegyek hát, hogy észrevegyék: én is a világon vagyok?Nos, Karinthy Márton a legjobb utat választotta, nem görbe, hanem egyenes tükröt tart a klán tagjai és a világ elé, hogy megtudja, ő maga honnan jött, hová igyekszik, és mi dolga itt a földön.Micsoda kor tárul elénk, micsoda alakok kelnek életre! Mire az Ördöggörcs végére érünk, mi magunk is oly otthonosan járunk-kelünk a Karinthyak, Kosztolányiék, Devecseriék, Benedekék, az elmeorvosok és kapcsolt részeik világában, akárha örökös bérletet váltottunk volna a Hadiktól a Sárga Házig mindenhová, ahol az ő rendkívüli életük zajlott. Nagy szerencsénk, hogy Karinthy Mártonból „vénségére” kirobbant az író, kár lett volna, ha sosem tudjuk meg, mit művel még mesterfokon a színházán kívül. Az utolsó mondatig letehetetlen olvasmány mindazoknak,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

>!
Noran Libro, Budapest, 2017
688 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155667640
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
874 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632543529
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2003
874 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639475742

1 további kiadás


Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Kádár János · Böhm Aranka · Faludy György · Karinthy Ferenc · Karinthy Gábor · Karinthy Márton

Helyszínek népszerűség szerint

Szigliget


Kedvencelte 7

Most olvassa 14

Várólistára tette 72

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

>!
Bla I
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Miután magam is Fazekas diákként indultam tovább az Alma-Materből, s nagy lelkesedéssel olvastam a nagypapája: Így írtok ti, és Utazás a koponyám körül, stb. valamint az apja – Cini, akinek Leányfalun a vízről, kajakból még integethettem is –: Gellérthegyi álmok, Budapesti tavasz és ősz, Epepe, stb könyveit, s nap mint nap hallottam színházba invitáló gondolatait szembetalálkozva a könyvdiszkontban az Ördöggörcs-csel, nem tudtam megállni, hogy ne vásároljam meg. S aztán belelapozva sorban revelációként értek a meglepetések. Olyan őszinte dokumentum-regénnyel – ha ketegorizálhatom így –, amit Karinthy Márton tett az olvasó elé családjáról, még nemigen találkoztam. Minden tiszteletem – bár sajna poszthumusz – az övé azért a nyíltságért és bátorságért amellyel családja életébe, s annak történetébe, mint olvasót beavatott…Olyan intim történésekről és érzésekről is tudósít, amely egyszerűen és váratlanul mellbevágja az olvasót. Vajon jól olvastam, jól értem? Bennem is többször felmerültek a kérdések. Bár műfaji meghatározásról, vagy feltevések tényleges tartalmáról lehet vitatkozni, de ebben az írásban nem ez a lényeges. Különleges olvasnivaló!

>!
petamas P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Kár ezért a könyvért. A témája (akár a Karinthy-család történetét, akár Karinthy Gábor életét kívánja megörökíteni – ld. később) borzasztóan érdekes, ám a megvalósítás nem sikerült megfelelően. Ennek egyik oka, hogy Karinthy Márton – apjával és nagyapjával ellentétben – sajnos nem tud írni. Nem rossz a szöveg, nem tudok belekötni, egyszerűen csak nem ragad meg és varázsol el, olyan, mint egy kötelességből készült fogalmazvány.

A másik, szerintem fontosabb ok, hogy a szerző végig nem tudta eldönteni, mit is akar írni: életrajzot, regényt, interjúkötetet, családtörténetet, vagy esetleg egy regény elkészültének krónikáját – ő végig regényként hivatkozik a műre, de ez az egyetlen műfaj, amiben nekem nem sikerült értelmeznem. A téma sem világos: elvileg Karinthy Gábor tragédiájára lennének felfűzve az események, ám a sztori időben össze-vissza ugrál, és időnként fejezetekre elő sem kerül az, akiről a „regény” szólna. Helyette Marci és apja, Cini viszonyába nyerhetünk bepillantást – persze nem rendesen, az okokat megértve, hanem ahogy éppen eszébe jutott. A szöveget meg-meg szakítják Gabi, Cini és Marci naplóbejegyzései, valamint Gabi Képzelt naplója, melyet kutatásai (és megérzései) alapján Marci állított össze. A leíró részek ingadoznak az egyes szám első és harmadik személy között, a költői „én” pedig Marci és Gabi között.

Ráadásul ami kiderült Karinthy Mártonról a könyv olvasása során, az egy számomra különösen idegesítő embertípus megtestesítőjévé tette – K. M. az a fajta ember, aki nem képes a világot és az eseményeket önnön valóságában érzékelni, helyette muszáj valamiféle allegóriát, szimbólumot látnia mindenben. Ha ketten is beütötték a nagylábujjukat a családban az elmúlt ötven évben, az számára már Kapcsolat, amelyre fel lehet húzni egy Allegóriát, amelyben az ő és nagyapja lábujja megegyezik teljes egészükkel, a beütés maga pedig kis léptékben a Karinthy-átoknak, nagy léptékben a század tragédiájának Szimbóluma. Az, hogy a lábujjbeütés lehet, hogy csak simán egy lábujjbeütés, és ráadásul a két esetnek nincs is köze egymáshoz, az számára elfogadhatatlan feltételezés. Hasonlóan az orvosai szerint Gabi fejében lezajló pszichológiai folyamatokban mindig a század történelmét látja tükröződni, és nem képes felfogni, hogy bizonyos dolgok nem azért történtek úgy, ahogy történtek, hogy valami nagy, költői Rendezőelv érvényre jusson, hanem egyszerűen csak megtörténtek. (Érdemes megnézni tetszőleges általa készített interjút, amit a könyvben szerepeltet: tökmindegy, mit mond az alany, mindent beleerőltet a saját gondolatmenetébe, és szimbólummá tesz.)

Miért kap mégis három csillagot? A könyv minden hibája ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam, mert nagyon sok hasznos és érdekes információval lettem gazdagabb. Összeszedettebb, átgondoltabb, egységesebb formában ez egy igen jó és értékes mű lehetett volna, így azonban csupán középszerűre sikeredett.

8 hozzászólás
>!
tgorsy
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Mikor az irodalomtörténet hús-vér, gyarló de szerethető lapjai belépnek a szobámba.

>!
Habók P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Életrajz? Önéletrajz? Családregény? Interjúkötet? Mindez együtt. A család, a barátok, akikről és akiktől már olvastam, most szinte személyes ismerősök lettek. És a család történetén túl azért is érdekes a könyv, mert ebben a korban (vagy legalábbis egy részében) már én is éltem, és döbbenetes, hogy mit láttunk másként és mit egyformán.

>!
Anó P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Újraolvasás volt, Nagyon élvezetes, mert sok mindenre nem emlékeztem/nem sok mindenre emlékeztem már.
Valaha rengeteget olvastam Karinthy Frigyestől, kamaszkoromban. Zseniálisnak tartottam őt. Karinthy Ferencet már kevésbé, valahogy nem érintettek meg annyira az írásai. Karinthy Gábornak, a másik fiának elég sok versét olvastam, valaha meg is kaptam valakitől ajándékba.
A bohém, fura család élete érdekelt, a sok bolondos író – költő is, akik jártak hozzájuk… Emlékszem a Baracklekvár című novellára, mely sokat elárult róluk.
A családtagokat analizálgatván sokszor gondolkodtam rajta, hogy a zseni és az őrült valóban nem állnak távol egymástól. Az apa, Karinthy Frigyes zseni volt, szegény Gabi őrült, Cini apja árnyékában állandó bizonyítási kényszerben szenvedett és depressziósan végezte. Az unoka, Karinthy Márton szintén okos, művelt, de őt is nyomasztja a Karinthysága. S azt akarja,hogy saját maga miatt méltányolják. Érzékeny, jó humorú ember. Ugyanakkor fél, hogy ő is „bekattan”, tehetsége kiapad, elerőtlenedik,hogy az ördöggörcs őt is eléri. De szerintem nem. Ő minden külső és egyéb hasonlóság ellenére elég erős és szuverén egyéniség.
Karinthy Frigyes egyébként sikerei ellenére nem volt boldog. Sok szerencsétlenség sújtotta, korai árvaság, másik fele, Boga elvesztése, s egy rossz döntés nyomán egy gyönyörű, de erőszakos és hárpia feleség. Ha nem Aranka lett volna a második választás, talán tovább élhetett volna, alkothatott volna még…de akkor Cini se, Marci se született volna meg…
A könyvet csak ajánlani tudom mindenkinek!

>!
fióka P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Csodaszép, nyomasztó, különleges írás.
Önéletrajz, életrajz, családtörténet, korrajz és még ki tudja, mi.
Annak ellenére, hogy itt-ott dagályosnak tűnhet, nem az, nem is lehet, hiszen a Karinthy Gabit kutató és soha fel nem táró rész még sokszor ennyi anyagot is elbírt volna. Hogy ezek a részek nem tartoznak a könnyű olvasmány-kategóriába, az már más kérdés. A rettenetes benne, hogy keresem, kutatom és mégsem lelem. A Karinthy-átok megfejtetlen és legfőképp: feloldatlan marad. Pedig ott van mindnyájukban a rettegés, az önkéntelen hasonlítgatás, a versengés, a Gabi-jelenségtől való félelem, hiszen úgy Cini, mint Marci is eljátszik (eljátszik?) a gondolattal, hogy mi van akkor, ha Gabi állapota nem elszigetelt jelenség, mi van akkor, ha mindnyájukból lehet még Gabi, hiszen rokonok.
Rettenetes lehet Karinthynak lenni, hiszen a név kötelez – azt mondják. És az elfogadhatatlan, hogy az ember csak lazán sütkérezzen az elődök fényében, netán hűsöljön árnyékukban, hiszen ott vannak az elvárások, a teljesítménykényszer, az, hogy voltaképp még akkor sem lehetsz biztos magadban, amikor csodát alkottál – vagy csak jót. Hiszen ki tudja, ez most kinek szól: nekem vagy a Karinthynak?
Vajon oldódtak egy kicsit a görcsök? Sikerült enyhülést találni? Remélem, annak ellenére, hogy a Gabi után való kutatás, a rehabilitálási kísérlet folyamata annyira nyomasztó, hogy időnként már kezdtem aggódni magamért :). Hála az égnek, nagy beleérzőkészséggel vagyok megverve.
Ami ugyan nem az Ördöggörcs legfontosabb része, mégis alakítja azt és nekem is fontos: hogy Marci azok közé tartozik, aki vállalja homoszexualitását.
Annyi mindent lehetne még írni róla… A legfontosabb azonban elolvasni. Mindenkinek. Én nagyon szerettem.
Két dolgot még:
"Milyen könnyű a menny!
A műhely már sötét."
és
„Tavaszra már repülök. Májusban már repülök.”

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2003
874 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639475742
>!
AeS P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Mindannyiunknak van valami a családjában és a múltjában, amivel érdemes szembenéznie, hogy lehessen folytatni tovább. Ha a családunk generációkon át bizonyítottan terhelt, akkor kicsit több. Ha egy ország ismeri a nevünket, és iskolák, utak, terek, színházak vannak rólunk elnevezve, akkor kicsit még több.
Irodalomtörténetileg is sokat pótolt ez a könyv – persze lehet, hogy csak az én hiányos tudásomban, de az is valami –, és az embernek alkalma van közben elgondolkozni a saját családján és saját magán is. Aztán meg diktafont ragadni, és megpróbálni utánamenni a magunk örökségének. Vagy legalább dédelgetni a tétova vágyat magunkban.

>!
MezeiMarcsi
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Ezután már másként nézek Karinthy Gábor -Én,fájdalomherceg c. verses kötetére.Kicsit sokáig tartott. Ha valaki meg akarja ismerni a Karinthy-klánt,akkor mindenképpen ezt olvassa el. 1-2 sztori nagyon tetszett .(de azért bevallom,volt olyan amit átlapoztam:( )
„Ilyen névvel nem lehet az ember középszerű. Ez a név kötelez.Micsoda nyomasztó teher,micsoda átok.”
Egyetértek.Ez egy párszor érződött a sorok között.

>!
tomgabee
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Nagyon sok érdekes dologról ír K.M. miközben családja történetébe beleszövi a korabeli irodalmi, politikai élet történéseit is. Középpontba Karinthy Gábort állítja, annak szívszorítóan tragikus sorsát, miközben tulajdonképpen saját sorsával kapcsolatos kérdéseit próbálja tisztázni.
Mégsem tudom öt csillagra értékelni a könyvet, főleg az első kötet hibái miatt: sok az ismétlés, az interjúkat néha semmitmondónak, feleslegesnek találtam, mivel igazából nem volt bennük érdemi információ.
Mindezek ellenére érdemes volt elolvasni ezt a könyvet és végigkísérni Marcit nyomozásán, vívódásain.

>!
karakan
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Karagöz
A könyv témája a megvalósulásától függetlenül, önmagában is érdekes. A szerző – nagyon sokak véleménye alapján – nagyon jól ír. De nem is ez a fontos. Témája, a vállalkozás nagysága, a családi kötődés érdekessége nélkül is magával ragad, olykor elvarázsol.
Az vitathatatlan, hogy a szerző nem egyenesvonalú, lineáris utat választott, több témát variál, de valószínűleg éppen ez a könyv titka is. Az író nem döntötte előre el, hogy a cselekmény melyik szálát helyezi az előtérbe, ezért párhuzamosan futtatja témáit. Nem regényt írt tehát, talán nem is ez volt a célja, hanem sokszólamú krónikát, vagy inkább meditációt, pszichoanalitikus vallomást, vagy ha úgy tetszik gyónást a felmenőiről, a családjáról. És persze elsősorban önmagáról. Szembesíti önmagát az őseivel. Megpróbálja a lehetetlent: elhelyezni személyét és a képességeit egy hatalmas és megkerülhetetlen családi panteonban. Istenkísértés.
Látszólag szabadon, mégis nagyon követhető rendszerben keverednek a család tagjainak, Fricinek, Cininek, Gabinak és olykor Marcinak a történetei, vágyaik, lelki különbözőségeik és hasonlóságaik, olykor pedig az életük lehetséges összekapcsolódási pontjai. A laza szerkezetből viszont a könyv végére mégis egy nagyon bonyolult, ám izgalmas és szövevényes kapcsolati háló bontakozik ki. Naplójegyzetek, emlékek, sztorik és anekdoták keverednek, amelyeket csak olykor, de sohasem öncélúan, hanem precíz rend szerint szakít meg Gabi képzelt naplója, vagy más regényszerűen fikciós elem. Az elbeszélő személye is folytonosan változik. Kertész Imre után szabadon: az elbeszélés lelke csapongva kalandozik a megtörtént és az elképzelt történésekben, olykor fölöttük lebeg, máskor elrejtőzik közöttük. Vagy éppen bennük és általuk mutatkozi meg.
A szerző nyugtalan és izgatott. Ezért a családjában történő alámerítkezés a szövegét is nyugtalanná és izgatottá teszi. Ez az izgalom olykor kifejezetten krimiszerűvé teszi a történetet. Azt a megfoghatalan, testetlen történetet, amely íönmaga kínálja fel és állítja csatasorba az önmaga képezte szimbólumait is. A családon végigfutó traumák és szenvedélyek, a zsenialitás és az örület különös láncolatba kapcsolódnak. Ez a lüktetés teremti meg végül a könyv továbbolvasásához nélkülözhetetlen újabb impulzusokat és hoz létre folyamatos izgalmi állapotot az íróban és olvasójában egyaránt.
A világ a családi szimbólumok szabad terepe, állítja végül az Ördöggörcs. Teszi ezt Freud szellemét megidézve, aki az emberiség arche-típusaival a család fogalmát és felépítését is leképezi. Ahogyan a szexus és a libidó szabad áramlását is, mindent behálózó hatalmával az egyén fölött. Ugyanakkor minden család életét, sorsát a kollektív tudattalan is átszíneszi, árnyalja. E felismerés teszi Karinthy könyvét egy európai, polgári értelmiségi család hétköznapjain és különlegességein át a XX. század egyik átélhető és fontos történetévé. Vagy ha akarom: épp a létezése szímbólumává.
Ez vonatkozik a mű túlírt részleteire is. Amelyek olykor ugyan nehezebben követhetőek, de sohasem unalmasak.
Nagy mű-e az Ördöggörcs? Ezt ma még nehéz lenne megmondani. Mindenestre határozott kísérlet egy családi dinamikákat bátran és őszíntén feltáró, az ember sorsát példázanak tekintett meditációs regényfolyamra, amely nem egyenes vonalban, de körkörösen igyekszik egyre közelebb jutni a tárgyához.
Ezért nem is pontoznám a művet. Elolvasásra viszont mindenkinek határozottan javaslom. Nem az itt megfogalmazott vélemények miatt. Hanem önmagáért. Ne a véleményeket, a kritikákat és a dícsérteket, hanem magát a könyvet vegye bátran kézbe. Az utazás Kartinthyába nem könnyű olvasmány, ez tény. Aki viszont belekezd, nem könnyen hagyja abba. És biztos vagyok benne, hogy nem bánja meg. Még az is lehet, hogy önmagával is találkozik


Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) nagyon sok ember sétál a világban pszichózissal, elmebajjal, és nem tűnik szembe. Nincs módunk határt vonni. S lehet, hogy minden ember őrült. Az ember önmagához méri a világot, s nem a világhoz önmagát. Önmagához mérvén a világot, a világot őrültnek látja. A világ több tagja pedig őt látja őrültnek.

98. oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

1 hozzászólás
>!
czegezoltanszabolcs

Apám büszkén mesélte, hogy nagyapám egyszer rányitotta a fürdőszobaajtót, és elámulva a fürdőkádban ülő kamasz fia méretein, így foglalta össze tapasztalatát:
– Nem rám ütöttél, Cinikém.

Indiszkréció

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

1 hozzászólás
>!
tomgabee

A születésem nem volt problémamentes. (…)
Az újbóli műtét során kiderült: dr. Soós anyámban felejtette a méhlepény nyolctized részét. Csoda tehát, hogy nem vitte el a szepszis.
A családban persze később ebből is vicc született. Amikor nehezen nevelhetőségem egyre nyilvánvalóbbá vált, apám szóvá tette anyám előtt:
– Te, Ági, nem lehet, hogy dr. Soós véletlenül a gyereket dobta ki, és mi a méhlepényt neveltük fel?

I. kötet 382-383. o.

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

>!
tomgabee

Amikor anyám a szemközti iskolában tanított, osztályterme a mi erkélyünkre nézett. Apám csak kiállt az erkélyre, ha üzenni akart valamit. Volt egy gyerek, aki ilyenkor figyelmeztette osztályfőnökét:
– Tanárnő! A férje az erkélyen gatyában integet a vörös zászlóval.
Egyszer egy véget érni nem akaró tantestületi ülésre apám beküldte a pedellust:
– Karinthy Ferencné tanárnőnek üzeni a férje, azonnal jöjjön haza, mert gyereke született.

I. kötet 27-28. o.

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

>!
czegezoltanszabolcs

A műveket nem kell feltétlenül megírni. A legnagyobb, a legtökéletesebb mű maga a CSEND!

Második év (Karinthy Gábor naplójából)

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

24 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

Cini: (…) ha egyáltalán felmerül, mi az, ami a Karinthy-örökségből ma is érvényes, amit tovább kell adnom a te nemzedékednek, az elsősorban apám humanizmusa. Hogy az ajtókat mindig legalább résnyire nyitva kell hagyni. Ahová még becsúszhat egy értelmes szó. A nyitott ajtó, a bizalom a szavakban. Ezt apám szájába adtam a Szellemidézésben, ezt ő is mondhatta volna. Ez az ő életének summázata. Hogy higgyünk az emberi szóban. Ne a lövöldözésben higgyünk.

321. oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Kapcsolódó szócikkek: Karinthy Frigyes
>!
robinson P

Tudod, hogy van Magyarországon: divat rögtön fúrni az ellenfelet. Felfelé viszont hízelegni illik. Hol az a szabad segg, mondják, amit nyalni kell? Vagy nyalja, vagy smirglizi, de megtalálja mindenki a maga seggét.
Igen, seggnyalásban nagyon jók vagyunk.

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

3 hozzászólás
>!
Sheeana

Egy emberöltőn át
Úgy gondoltunk rá
Mint aki rég halott

Egy emberöltő óta
A halála volt az első
Jele annak hogy élt.

Somlyó György , 1974. november 20.

2. kötet 354.oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Kapcsolódó szócikkek: Karinthy Gábor
>!
Anó P

Volt egy Magyar Árpád nevű próféta is. Ez volt a foglalkozása. Kis szakállas zsidó volt. Hozzánk is járt, megszállott alak volt, rejtély, hogy miből élt. Kopasz volt, hemzsegő szakálla volt. Apámhoz felmennie nem volt szabad. (Mint Reha néninek Devecseriékhez.) De minket, gyerekeket mindig elkapott a kapualjban. Magyar Árpád egy időben plakátokon is megjelent. Filcceruzával ráírta a plakátokra: Éljen Magyar Árpád! Senki se tudta, ki az a Magyar Árpád. 1938-ban volt Isten Éve. Magyar Árpád prófétának ekkor volt egy nagyon reális elképzelése arról, hogyan lehetne visszaszerezni a Trianon által elcsatolt területeket. Mondjuk Kolozsvárt. A magyar szentkoronát kiállítjuk a Szent László téren, a magyarság odazarándokol. Azt mondjuk: hopp, itt a többség, és visszacsatoljuk Kolozsvárt. Elvisszük Kassára, odamennek a magyarok, hopp, itt a többség, és visszacsatoljuk azt is. Stb. Ezt a tervét be is nyújtotta a kormánynak, és a Népszövetségnek is. Sajnos nem honorálták.

350. oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

>!
Anó P

Anyám mamája, született Sauer Sári, gyakran óvta így a leányait, Magdát és Ágit: „Csak a Karinthy fiúktól óvakodjatok. Gonosz, kegyetlen kölykök. Ha szembejönnek az utcán, menjetek át a másik oldalra". Az a hír járta a környéken ugyanis: a Karinthy fiúk a városrész rémei elgáncsolják a szembejövő kislányokat, vagy megverik őket. Anyám fantáziájában mindenesetre a Karinthy fiúk képviselték a gonoszt. Egyszer meg is leste őket (Cinit és Tomit) az ablakfüggöny mögül, amint Lágymányos utcai, félemeleti erkélyük alatt a rossz kölykök nagy hangon tárgyalták legfrissebb kalandjaikat. A kis Boros Ági, erőt véve eredendő gyávaságán, csendben kikúszott az erkélyre, és nagy ívben leköpte őket. Hőstettét egész iskolai osztálya elismerte. Később azonban mégis a legvásottabb Karinthy gyerek, Cini lett a férje.

649. oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába


Hasonló könyvek címkék alapján

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Lylia Bloom: Védtelenül
Raana Raas: Elágazó utak
Tóth Olga: Csupasz nyulak
Szomolai Tibor: Felvidéki saga
D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
Rubin Eszter: Árnyékkert
Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
Kepes András: Tövispuszta