Ördöggörcs 75 csillagozás

Utazás Karinthyába
Karinthy Márton: Ördöggörcs Karinthy Márton: Ördöggörcs Karinthy Márton: Ördöggörcs

Ilyen ​névvel nem lehet az ember középszerű. Ez a név kötelez. Micsoda nyomasztó teher, micsoda átok. Eleve azzal a tudattal kezdeni az életet, hogy „ezek” (az ősök) csak önmagukra figyelnek, mit tegyek hát, hogy észrevegyék: én is a világon vagyok?Nos, Karinthy Márton a legjobb utat választotta, nem görbe, hanem egyenes tükröt tart a klán tagjai és a világ elé, hogy megtudja, ő maga honnan jött, hová igyekszik, és mi dolga itt a földön.Micsoda kor tárul elénk, micsoda alakok kelnek életre! Mire az Ördöggörcs végére érünk, mi magunk is oly otthonosan járunk-kelünk a Karinthyak, Kosztolányiék, Devecseriék, Benedekék, az elmeorvosok és kapcsolt részeik világában, akárha örökös bérletet váltottunk volna a Hadiktól a Sárga Házig mindenhová, ahol az ő rendkívüli életük zajlott. Nagy szerencsénk, hogy Karinthy Mártonból „vénségére” kirobbant az író, kár lett volna, ha sosem tudjuk meg, mit művel még mesterfokon a színházán kívül. Az utolsó mondatig letehetetlen olvasmány mindazoknak,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

>!
Noran Libro, Budapest, 2017
688 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155667640
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
874 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632543529
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
ISBN: 9632548470

1 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Böhm Aranka · Faludy György · Kádár János · Karinthy Ferenc · Karinthy Gábor · Karinthy Márton


Kedvencelte 8

Most olvassa 12

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

>!
petamas P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Kár ezért a könyvért. A témája (akár a Karinthy-család történetét, akár Karinthy Gábor életét kívánja megörökíteni – ld. később) borzasztóan érdekes, ám a megvalósítás nem sikerült megfelelően. Ennek egyik oka, hogy Karinthy Márton – apjával és nagyapjával ellentétben – sajnos nem tud írni. Nem rossz a szöveg, nem tudok belekötni, egyszerűen csak nem ragad meg és varázsol el, olyan, mint egy kötelességből készült fogalmazvány.

A másik, szerintem fontosabb ok, hogy a szerző végig nem tudta eldönteni, mit is akar írni: életrajzot, regényt, interjúkötetet, családtörténetet, vagy esetleg egy regény elkészültének krónikáját – ő végig regényként hivatkozik a műre, de ez az egyetlen műfaj, amiben nekem nem sikerült értelmeznem. A téma sem világos: elvileg Karinthy Gábor tragédiájára lennének felfűzve az események, ám a sztori időben össze-vissza ugrál, és időnként fejezetekre elő sem kerül az, akiről a „regény” szólna. Helyette Marci és apja, Cini viszonyába nyerhetünk bepillantást – persze nem rendesen, az okokat megértve, hanem ahogy éppen eszébe jutott. A szöveget meg-meg szakítják Gabi, Cini és Marci naplóbejegyzései, valamint Gabi Képzelt naplója, melyet kutatásai (és megérzései) alapján Marci állított össze. A leíró részek ingadoznak az egyes szám első és harmadik személy között, a költői „én” pedig Marci és Gabi között.

Ráadásul ami kiderült Karinthy Mártonról a könyv olvasása során, az egy számomra különösen idegesítő embertípus megtestesítőjévé tette – K. M. az a fajta ember, aki nem képes a világot és az eseményeket önnön valóságában érzékelni, helyette muszáj valamiféle allegóriát, szimbólumot látnia mindenben. Ha ketten is beütötték a nagylábujjukat a családban az elmúlt ötven évben, az számára már Kapcsolat, amelyre fel lehet húzni egy Allegóriát, amelyben az ő és nagyapja lábujja megegyezik teljes egészükkel, a beütés maga pedig kis léptékben a Karinthy-átoknak, nagy léptékben a század tragédiájának Szimbóluma. Az, hogy a lábujjbeütés lehet, hogy csak simán egy lábujjbeütés, és ráadásul a két esetnek nincs is köze egymáshoz, az számára elfogadhatatlan feltételezés. Hasonlóan az orvosai szerint Gabi fejében lezajló pszichológiai folyamatokban mindig a század történelmét látja tükröződni, és nem képes felfogni, hogy bizonyos dolgok nem azért történtek úgy, ahogy történtek, hogy valami nagy, költői Rendezőelv érvényre jusson, hanem egyszerűen csak megtörténtek. (Érdemes megnézni tetszőleges általa készített interjút, amit a könyvben szerepeltet: tökmindegy, mit mond az alany, mindent beleerőltet a saját gondolatmenetébe, és szimbólummá tesz.)

Miért kap mégis három csillagot? A könyv minden hibája ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam, mert nagyon sok hasznos és érdekes információval lettem gazdagabb. Összeszedettebb, átgondoltabb, egységesebb formában ez egy igen jó és értékes mű lehetett volna, így azonban csupán középszerűre sikeredett.

8 hozzászólás
>!
tgorsy
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Mikor az irodalomtörténet hús-vér, gyarló de szerethető lapjai belépnek a szobámba.

>!
fióka P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Csodaszép, nyomasztó, különleges írás.
Önéletrajz, életrajz, családtörténet, korrajz és még ki tudja, mi.
Annak ellenére, hogy itt-ott dagályosnak tűnhet, nem az, nem is lehet, hiszen a Karinthy Gabit kutató és soha fel nem táró rész még sokszor ennyi anyagot is elbírt volna. Hogy ezek a részek nem tartoznak a könnyű olvasmány-kategóriába, az már más kérdés. A rettenetes benne, hogy keresem, kutatom és mégsem lelem. A Karinthy-átok megfejtetlen és legfőképp: feloldatlan marad. Pedig ott van mindnyájukban a rettegés, az önkéntelen hasonlítgatás, a versengés, a Gabi-jelenségtől való félelem, hiszen úgy Cini, mint Marci is eljátszik (eljátszik?) a gondolattal, hogy mi van akkor, ha Gabi állapota nem elszigetelt jelenség, mi van akkor, ha mindnyájukból lehet még Gabi, hiszen rokonok.
Rettenetes lehet Karinthynak lenni, hiszen a név kötelez – azt mondják. És az elfogadhatatlan, hogy az ember csak lazán sütkérezzen az elődök fényében, netán hűsöljön árnyékukban, hiszen ott vannak az elvárások, a teljesítménykényszer, az, hogy voltaképp még akkor sem lehetsz biztos magadban, amikor csodát alkottál – vagy csak jót. Hiszen ki tudja, ez most kinek szól: nekem vagy a Karinthynak?
Vajon oldódtak egy kicsit a görcsök? Sikerült enyhülést találni? Remélem, annak ellenére, hogy a Gabi után való kutatás, a rehabilitálási kísérlet folyamata annyira nyomasztó, hogy időnként már kezdtem aggódni magamért :). Hála az égnek, nagy beleérzőkészséggel vagyok megverve.
Ami ugyan nem az Ördöggörcs legfontosabb része, mégis alakítja azt és nekem is fontos: hogy Marci azok közé tartozik, aki vállalja homoszexualitását.
Annyi mindent lehetne még írni róla… A legfontosabb azonban elolvasni. Mindenkinek. Én nagyon szerettem.
Két dolgot még:
"Milyen könnyű a menny!
A műhely már sötét."
és
„Tavaszra már repülök. Májusban már repülök.”

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2003
884 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639475742
>!
Anó P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Újraolvasás volt, Nagyon élvezetes, mert sok mindenre nem emlékeztem/nem sok mindenre emlékeztem már.
Valaha rengeteget olvastam Karinthy Frigyestől, kamaszkoromban. Zseniálisnak tartottam őt. Karinthy Ferencet már kevésbé, valahogy nem érintettek meg annyira az írásai. Karinthy Gábornak, a másik fiának elég sok versét olvastam, valaha meg is kaptam valakitől ajándékba.
A bohém, fura család élete érdekelt, a sok bolondos író – költő is, akik jártak hozzájuk… Emlékszem a Baracklekvár című novellára, mely sokat elárult róluk.
A családtagokat analizálgatván sokszor gondolkodtam rajta, hogy a zseni és az őrült valóban nem állnak távol egymástól. Az apa, Karinthy Frigyes zseni volt, szegény Gabi őrült, Cini apja árnyékában állandó bizonyítási kényszerben szenvedett és depressziósan végezte. Az unoka, Karinthy Márton szintén okos, művelt, de őt is nyomasztja a Karinthysága. S azt akarja,hogy saját maga miatt méltányolják. Érzékeny, jó humorú ember. Ugyanakkor fél, hogy ő is „bekattan”, tehetsége kiapad, elerőtlenedik,hogy az ördöggörcs őt is eléri. De szerintem nem. Ő minden külső és egyéb hasonlóság ellenére elég erős és szuverén egyéniség.
Karinthy Frigyes egyébként sikerei ellenére nem volt boldog. Sok szerencsétlenség sújtotta, korai árvaság, másik fele, Boga elvesztése, s egy rossz döntés nyomán egy gyönyörű, de erőszakos és hárpia feleség. Ha nem Aranka lett volna a második választás, talán tovább élhetett volna, alkothatott volna még…de akkor Cini se, Marci se született volna meg…
A könyvet csak ajánlani tudom mindenkinek!

>!
AeS P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Mindannyiunknak van valami a családjában és a múltjában, amivel érdemes szembenéznie, hogy lehessen folytatni tovább. Ha a családunk generációkon át bizonyítottan terhelt, akkor kicsit több. Ha egy ország ismeri a nevünket, és iskolák, utak, terek, színházak vannak rólunk elnevezve, akkor kicsit még több.
Irodalomtörténetileg is sokat pótolt ez a könyv – persze lehet, hogy csak az én hiányos tudásomban, de az is valami –, és az embernek alkalma van közben elgondolkozni a saját családján és saját magán is. Aztán meg diktafont ragadni, és megpróbálni utánamenni a magunk örökségének. Vagy legalább dédelgetni a tétova vágyat magunkban.

>!
MezeiMarcsi
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Ezután már másként nézek Karinthy Gábor -Én,fájdalomherceg c. verses kötetére.Kicsit sokáig tartott. Ha valaki meg akarja ismerni a Karinthy-klánt,akkor mindenképpen ezt olvassa el. 1-2 sztori nagyon tetszett .(de azért bevallom,volt olyan amit átlapoztam:( )
„Ilyen névvel nem lehet az ember középszerű. Ez a név kötelez.Micsoda nyomasztó teher,micsoda átok.”
Egyetértek.Ez egy párszor érződött a sorok között.

>!
tomgabee
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Nagyon sok érdekes dologról ír K.M. miközben családja történetébe beleszövi a korabeli irodalmi, politikai élet történéseit is. Középpontba Karinthy Gábort állítja, annak szívszorítóan tragikus sorsát, miközben tulajdonképpen saját sorsával kapcsolatos kérdéseit próbálja tisztázni.
Mégsem tudom öt csillagra értékelni a könyvet, főleg az első kötet hibái miatt: sok az ismétlés, az interjúkat néha semmitmondónak, feleslegesnek találtam, mivel igazából nem volt bennük érdemi információ.
Mindezek ellenére érdemes volt elolvasni ezt a könyvet és végigkísérni Marcit nyomozásán, vívódásain.

>!
danaida P
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

„ex Karinthya semper aliquid novi”
id. Plinius után szabadon és fellengzősen
Imádtam… Igaz, erre predesztinálva voltam (talán nem a génjeimben vagy talán mégis) ahogy Anyu megjegyezte, bele vagyok szeretve a Karinthyakba (sic!) ezzel nem tudok vitatkozni, meg minek is tagadjam??
Mégis ez a könyv sokkal többet adott: túl (sok közismert és kevésbé ismert) anekdotán és irodalmi pletykán, miközben Karinthy Gabira fókuszálunk, a „nyomozás” hevében hántjuk le szép sorban a hagymahéjakat (elmorzsoljuk az ezzel járó könnycseppeket hol ezért, hol épp az ellenkezőjéből kifolyólag)… Karinthy Gábor, a Karinthy-klán, a körülöttük szerveződő lüktető irodalmi-színházi élet, a 20. századi Magyarország, a skizofrén 20. század…
Letehetetlen, alapmű, kötelező..

>!
ervinke73
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Mindig ilyen emberek, sorsok, gondolatok, életek közelébe vágytam. Milyen lehet Karinthy-utódnak lenni?

>!
karakan
Karinthy Márton: Ördöggörcs

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Karagöz
A könyv témája a megvalósulásától függetlenül, önmagában is érdekes. A szerző – nagyon sokak véleménye alapján – nagyon jól ír. De nem is ez a fontos. Témája, a vállalkozás nagysága, a családi kötődés érdekessége nélkül is magával ragad, olykor elvarázsol.
Az vitathatatlan, hogy a szerző nem egyenesvonalú, lineáris utat választott, több témát variál, de valószínűleg éppen ez a könyv titka is. Az író nem döntötte előre el, hogy a cselekmény melyik szálát helyezi az előtérbe, ezért párhuzamosan futtatja témáit. Nem regényt írt tehát, talán nem is ez volt a célja, hanem sokszólamú krónikát, vagy inkább meditációt, pszichoanalitikus vallomást, vagy ha úgy tetszik gyónást a felmenőiről, a családjáról. És persze elsősorban önmagáról. Szembesíti önmagát az őseivel. Megpróbálja a lehetetlent: elhelyezni személyét és a képességeit egy hatalmas és megkerülhetetlen családi panteonban. Istenkísértés.
Látszólag szabadon, mégis nagyon követhető rendszerben keverednek a család tagjainak, Fricinek, Cininek, Gabinak és olykor Marcinak a történetei, vágyaik, lelki különbözőségeik és hasonlóságaik, olykor pedig az életük lehetséges összekapcsolódási pontjai. A laza szerkezetből viszont a könyv végére mégis egy nagyon bonyolult, ám izgalmas és szövevényes kapcsolati háló bontakozik ki. Naplójegyzetek, emlékek, sztorik és anekdoták keverednek, amelyeket csak olykor, de sohasem öncélúan, hanem precíz rend szerint szakít meg Gabi képzelt naplója, vagy más regényszerűen fikciós elem. Az elbeszélő személye is folytonosan változik. Kertész Imre után szabadon: az elbeszélés lelke csapongva kalandozik a megtörtént és az elképzelt történésekben, olykor fölöttük lebeg, máskor elrejtőzik közöttük. Vagy éppen bennük és általuk mutatkozi meg.
A szerző nyugtalan és izgatott. Ezért a családjában történő alámerítkezés a szövegét is nyugtalanná és izgatottá teszi. Ez az izgalom olykor kifejezetten krimiszerűvé teszi a történetet. Azt a megfoghatalan, testetlen történetet, amely íönmaga kínálja fel és állítja csatasorba az önmaga képezte szimbólumait is. A családon végigfutó traumák és szenvedélyek, a zsenialitás és az örület különös láncolatba kapcsolódnak. Ez a lüktetés teremti meg végül a könyv továbbolvasásához nélkülözhetetlen újabb impulzusokat és hoz létre folyamatos izgalmi állapotot az íróban és olvasójában egyaránt.
A világ a családi szimbólumok szabad terepe, állítja végül az Ördöggörcs. Teszi ezt Freud szellemét megidézve, aki az emberiség arche-típusaival a család fogalmát és felépítését is leképezi. Ahogyan a szexus és a libidó szabad áramlását is, mindent behálózó hatalmával az egyén fölött. Ugyanakkor minden család életét, sorsát a kollektív tudattalan is átszíneszi, árnyalja. E felismerés teszi Karinthy könyvét egy európai, polgári értelmiségi család hétköznapjain és különlegességein át a XX. század egyik átélhető és fontos történetévé. Vagy ha akarom: épp a létezése szímbólumává.
Ez vonatkozik a mű túlírt részleteire is. Amelyek olykor ugyan nehezebben követhetőek, de sohasem unalmasak.
Nagy mű-e az Ördöggörcs? Ezt ma még nehéz lenne megmondani. Mindenestre határozott kísérlet egy családi dinamikákat bátran és őszíntén feltáró, az ember sorsát példázanak tekintett meditációs regényfolyamra, amely nem egyenes vonalban, de körkörösen igyekszik egyre közelebb jutni a tárgyához.
Ezért nem is pontoznám a művet. Elolvasásra viszont mindenkinek határozottan javaslom. Nem az itt megfogalmazott vélemények miatt. Hanem önmagáért. Ne a véleményeket, a kritikákat és a dícsérteket, hanem magát a könyvet vegye bátran kézbe. Az utazás Kartinthyába nem könnyű olvasmány, ez tény. Aki viszont belekezd, nem könnyen hagyja abba. És biztos vagyok benne, hogy nem bánja meg. Még az is lehet, hogy önmagával is találkozik


Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) nagyon sok ember sétál a világban pszichózissal, elmebajjal, és nem tűnik szembe. Nincs módunk határt vonni. S lehet, hogy minden ember őrült. Az ember önmagához méri a világot, s nem a világhoz önmagát. Önmagához mérvén a világot, a világot őrültnek látja. A világ több tagja pedig őt látja őrültnek.

98. oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

1 hozzászólás
>!
czegezoltanszabolcs

Apám büszkén mesélte, hogy nagyapám egyszer rányitotta a fürdőszobaajtót, és elámulva a fürdőkádban ülő kamasz fia méretein, így foglalta össze tapasztalatát:
– Nem rám ütöttél, Cinikém.

Indiszkréció

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

1 hozzászólás
>!
tomgabee

Amikor anyám a szemközti iskolában tanított, osztályterme a mi erkélyünkre nézett. Apám csak kiállt az erkélyre, ha üzenni akart valamit. Volt egy gyerek, aki ilyenkor figyelmeztette osztályfőnökét:
– Tanárnő! A férje az erkélyen gatyában integet a vörös zászlóval.
Egyszer egy véget érni nem akaró tantestületi ülésre apám beküldte a pedellust:
– Karinthy Ferencné tanárnőnek üzeni a férje, azonnal jöjjön haza, mert gyereke született.

I. kötet 27-28. o.

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

>!
czegezoltanszabolcs

A műveket nem kell feltétlenül megírni. A legnagyobb, a legtökéletesebb mű maga a CSEND!

Második év (Karinthy Gábor naplójából)

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

24 hozzászólás
>!
tomgabee

A születésem nem volt problémamentes. (…)
Az újbóli műtét során kiderült: dr. Soós anyámban felejtette a méhlepény nyolctized részét. Csoda tehát, hogy nem vitte el a szepszis.
A családban persze később ebből is vicc született. Amikor nehezen nevelhetőségem egyre nyilvánvalóbbá vált, apám szóvá tette anyám előtt:
– Te, Ági, nem lehet, hogy dr. Soós véletlenül a gyereket dobta ki, és mi a méhlepényt neveltük fel?

I. kötet 382-383. o.

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

>!
Sárhelyi_Erika I

Cini: (…) ha egyáltalán felmerül, mi az, ami a Karinthy-örökségből ma is érvényes, amit tovább kell adnom a te nemzedékednek, az elsősorban apám humanizmusa. Hogy az ajtókat mindig legalább résnyire nyitva kell hagyni. Ahová még becsúszhat egy értelmes szó. A nyitott ajtó, a bizalom a szavakban. Ezt apám szájába adtam a Szellemidézésben, ezt ő is mondhatta volna. Ez az ő életének summázata. Hogy higgyünk az emberi szóban. Ne a lövöldözésben higgyünk.

321. oldal

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Kapcsolódó szócikkek: Karinthy Frigyes
>!
robinson P

Tudod, hogy van Magyarországon: divat rögtön fúrni az ellenfelet. Felfelé viszont hízelegni illik. Hol az a szabad segg, mondják, amit nyalni kell? Vagy nyalja, vagy smirglizi, de megtalálja mindenki a maga seggét.
Igen, seggnyalásban nagyon jók vagyunk.

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

3 hozzászólás
>!
stippistop SMP

/Bevallom, a torkomban dobogott a szívem, amikor beléptem a főbejáraton. Egy nagy kerten át vezetett az út. A helyzet gyanúsan ismerősnek tűnt. Hiszen én jártam már itt, először apámmal – jó negyven évvel ezelőtt, vagy még régebben –, Gabi bátyámnál. A különbség, hogy most egyedül jövök. Nem fogja senki a kezem. Átvágok a kerten. Mit keresek én itt?, zakatol bennem valami. Hogy Gabi bátyámról beszéljek egy elmeorvossal, válaszolok neki. Belépek a nagykapun. Felmegyek a lépcsőn, és megkeresem a docens szobáját. Vajon kiengednek innen a vizsgálat után?, fog el a kétely, mialatt leülök az orvosi szoba előtti fehér padra a folyosón. Hirtelen kivágódik az ajtó, és fehér köpenyben kirohan, akihez jöttem. Int, hogy várjak csak nyugodtan, mindjárt visszajön. Lehet, hogy ez már a beszélgetés része?, tűnődöm. Talán azt vizsgálja, hogyan viselkedem váratlan helyzetben? Végül előkerül, nagyon kedves, udvarias. Kicsit feszélyezett, talán a nevemtől. Meg attól is, hogy nem tudja pontosan, miért is vagyok itt. Vajon én tudom-e igazán?/

229. oldal, III. Sárgaház és környéke, I. Nyomozás/I. (Ulpius-ház, 2003)

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

>!
czegezoltanszabolcs

Egyébként a Karinthy családról valóban mindent meg lehet tudni az irodalomtörténetből. Túl sokat is. Túl sok mindent. Túl sok mindent megírtak róluk a kortársak. Vagyis mindent megírtak, amit lehetett. Meg amit nem lehetett, azt is. Szinte nem maradt megírnivaló. (Akkor mit akarok én megírni?) Amit meg nem írtak meg, azt pedig szájhagyomány útján fecsegték közkinccsé. Vicceket. Anekdotákat. Történeteket. Legendákat. A Karinthy család a mítoszok ködében lebeg. Lehet, hogy a valóságban nem is létezik már, csak az irodalomban?
Devecseriné Guthi Erzsébet a Búvópatakban, Németh Andor az Egy foglalt páholy történetében, Devecseri Gábor a Lágymányosi istenekben örökíti meg őseimet. Déry Tibor önéletrajzi emlékeiben – Ítélet nincs – nagyanyámmal, Böhm Arankával folytatott heves szexuális élményeit teszi közkinccsé. Kosztolányi Dezsőné emlékirataiban szedi ízekre nagyanyámat és magasztalja fel nagyapámat. És így tovább. Hogy csak a legjellegzetesebbeket említsem.
Unom a felsorolást, tessék utánanézni.
Úgy is mondhatnám: a tököm tele van a Karinthy családdal.

Indiszkréció

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába

Kapcsolódó szócikkek: Déry Tibor · Devecseri Gábor
>!
fióka P

Csodálatos és egyszerű ember volt. Mint az Úristen lehetett, amikor még létezett.

145. oldal, II. kötet

Karinthy Márton: Ördöggörcs Utazás Karinthyába


Hasonló könyvek címkék alapján

Ritoók Emma: A szellem kalandorai
Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának
Menyhért Anna: Egy szabad nő
Ian McEwan: Mézesmadzag
Mary Alice Monroe: Déli karácsony
Margit Sandemo: A magányos lovag
Lucinda Riley: Angyalfa
Jami Attenberg: Családom és más nehéz falatok
Lylia Bloom: Védtelenül
Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek