Utazás ​Faremidóba / Capillária 34 csillagozás

Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Karinthy ​két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének.

Capillária tenger alatti tartományának irányítói az érzelmeiktől vezérelt, önfeledt, csodaszép nők, akik szó szerint kiszipolyozzák és elevenen megeszik az egyetlen csökevényes szervre redukálódott, alsóbb rendű hímeket. A két nem örök harcában – az elbeszélő nem rejti véka alá epés véleményét – sorsszerűen és végzetesen diadalmaskodik a nő. Karinthy mindezt maró szatírával tárja az olvasó elé, miközben az álszent társadalom felfogásával szemben – a… (tovább)

>!
Kossuth, Budapest, 2011
204 oldal · ISBN: 9789630968324
>!
Európa, Budapest, 2010
198 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790147
>!
Könyvesház, Budapest, 1994
202 oldal · ISBN: 9632250281

5 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Noro MP
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária

Ez a két – mai szemmel rövid – regény Gulliver utazásainak autentikus folytatása. Swift maró szatírája keveredik bennük H. G. Wells utópisztikus fantáziájával. (Igen, Karinthy mindkettejük munkásságában elmélyedt.) Faremidó éneklő robotjai valahol a nyihahák modern változatai is lehetnének: míg Swift beszélő lovai erkölcsi érzékükkel, addig Karinthy űrbeli gépezetei magasabb rendű gondolkodásukkal főzik le a magát nagyra tartó, de végső soron mégis ösztönlényként tevékenykedő emberiséget. (A történet keserű gúnyrajzán rendkívüli módon érződik, hogy az első világháború idején született.)
A Capillária már egy nehezebb darab. A szerző előszavából – melyet Wells-nek címzett! – számomra az derül ki, hogy Karinthy-t nagyon frusztrálta az a szubkultúra, amelyben a nők (nem nagyon hangsúlyozza, de szerintem ide kívánkozik: a vagyonos nők) még a XX. század elején is éltek, és amellyel a férfiak csak körülményes rituálékon keresztül tudtak érintkezni. De aki ezek után szokványos feminista utópiát vár a regénytől, az meg fog lepődni. Capillária országa ugyanis nem férfias pozícióba helyezi a nőket, hanem azt próbálja bebizonyítani, hogy az „emancipálatlan” nők valójában a világ urai. Ehhez egyaránt használ groteszkül mulatságos tudományos analógiákat és vitriolos társadalmi okfejtéseket.

>!
turkii
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária

Ennyi cinizmust, gúnyt, iróniát kevesen tudnak/tudtak ennyire rejtetten megfogalmazni, mint Karinthy. Óriási stílus.

>!
szorina
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária

Karinthy olyan bájjal, kecsességgel, tökéletes képekkel, és finom vonalú leírásokkal kápráztat el bennünket Capilláriában, hogy az olvasó (legalábbis én) sokszor felejtettem „út közben”, hogy tulajdonképpen egy szatírát olvasok és nem egy utazóregényt.

>!
pikkupilvi
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária

Némelyik részt kétszer olvastam el, hogy biztosan jól értem-e, és bizony Karinthy nem kispályás, ha cinizmusról van szó.

>!
danaida P
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba / Capillária

Mindkét regény zseniális, vérbő, cinizmussal mélyen átitatott társadalomkritika.
Hogy kiléphessen a háborús világból Karinthy ismét (ld. pl. gyerekkori írását, az Utazás a Merkurba címűt) a fantasztikumot hívja segítségül. Az Utazás Faremidóba ugyanis az első világháború éveiben született, és ez nem csak a mű cselekményében érhető tetten, hanem hangulatára, mondanivalójára is erősen rányomja bélyegét. Az Utazásban pedig éppen az a legzseniálisabb, hogy éppen a fantasztikum által mutatja be kíméletlenül olyannak a világot, az emberiséget, amilyen valójában: a doszirék mint betegség (és múlandóság), élősködők, akik szükségszerűen elpusztulnak majd (elpusztítják egymást).
Ha lehetséges ilyen egyáltalán, a Capillária még jobban tetszett. Ahogy a férfi-nő kérdést elemzi, háááát… csúcs! :)


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.

Levél H.G. Wells-hez (Capillária)

5 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Rólam egyszer azt mondta valaki: magában van valami nőies. Azt feleltem neki ijedtemben: lehet, hogy az anyámtól örököltem: az anyám ugyanis nő volt.

Levél H.G. Wells-hez (Capillária)

>!
Archibald_Tatum P

Csodálatos kalandjaim, melyek korábbi útjaim folyamán gyakran döbbentették meg érzelmemet, hozzászoktattak, hogy fenntartva kitűnő filozófusok és logikusok, főleg imádott hazám természettudósai által megszabott világnézetemet: mégis igyekezzek tudomásul venni olyan tényeket és valóságokat, melyek ebbe a világnézetbe semmiképpen nem illeszthetők; tudom azt, hogy komoly természettudóst elméleteinek felállításában nem befolyásolhat olyan csekélység, mint például egy tény vagy jelenség, mely homlokegyenest ellentmond az elméletnek.

27. oldal, Utazás Faremidóba, Negyedik fejezet (Szépirodalmi, 1972)

>!
Grapefruitossy P

A tudomány minden ága szóba került: fizika, kémia, asztronómia, asztrológia, geodézia, numizmatika, história, hisztológia, filozófia, filológia, filatélia, filantrópia, filharmonika, kiromantika, kriminológia, fiziológia, pszichika, pszichiatria, pszichofiziológia, pszichogeodézia, fiziopszichopatológia, patofiziokémgezia, fizoasztronumiz-filkiropszichogeospektri-gonometriai-judikamentropoantropológia és a többi.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: asztrológia
1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

– Ember… lélek… test… öröm és bánat… oiha… – dadogtam – … de ha ebben merül ki minden… kire bízzam hát… melyik szervre… ki foglalkozzék az Emberiséggel… a nagyszerű fajtával… embertársaimmal… nőkkel és férfiakkal… az Emberiséggel, melynek hivatása van e Földön… Te csak az Emberről beszélsz… a testről…. kézről, lábról… szemről és fülről… az öt érzékről, mely a testet, az embert szolgálja… a hatodiknak nevezed a lelket… de hát kinek lesz gondja az Emberiségre, ha a lelket lefoglalod az Ember számára?
Opula mosolygott.
Ránéztem.
– Hát elfelejtetted a hetediket?
– A szerelem… – dadogtam megsemmisülve.

Capillária

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Végső formája tehát felfedezésemnek: ember nincsen, csak férfi és nő van.
[…]
És minél férfibb a férfi és minél nőbb a nő, annál emberebbnek nevezzük.

Levél H.G. Wells-hez (Capillária)

>!
Carmilla 

És a férfi végtelen önzésében nem vette észre a két főbenjáró élvezeti cikk, nő és rostélyos közti lényeges különbséget: hogy a rostélyos nem harap vissza, ha beleharapok, de a nő visszaharap.

88-89. oldal

8 hozzászólás
>!
eme P

az ember önmagánál mindig többre becsülte azt, amit alkotott, s minden alkotásában arra törekedett, hogy önmagát is megalkossa, újra és tökéletesebben, hogy aztán megszűnjön lenni mint felesleges agyagminta, amibe az ércet öntötték.

18. oldal

>!
Frank_Spielmann I

…nem szeretek tartalmas ember lenni, élő ember szeretek lenni, minden pillanatban megújuló tartalommal.

Levél H.G. Wells-hez (Capillária)

>!
Frank_Spielmann I

Nem vagyunk állatok, nem vagyunk hímek és nőstények, hanem férfiak vagyunk és nők. És a mi szerelmünk nem kényszer és végzet, hanem boldog felismerése annak a boldogságnak, amit nyújtani tudunk egymásnak. És a nő nemcsak test, és a férfi nemcsak lélek, és a nő nem csábító és a férfi nem csábított, és nem tengely és kerék, és nem nap és hold, hanem ikercsillagok, egymás körül keringve csábító és csábított mindkettő. Nincs szép nem és csúnya nem, egyformán szépek egymás számára, ha szeretik egymást és önmagukat, és egyformán harcolnak egymásért, ha kell, és ha nem kell, nem harcolnak. Ha pedig nincsen így, hanem rosszul van és átok és boldogtalanság és megalázás és megalázottság és elnyomás és zsarnokság, és nyomorúság van, ennek nem a természet és a végzet az oka, hanem az egyik fél gyávasága és ostobasága, a másik fél önzése és hatalmával való visszaélése.

Levél H.G. Wells-hez (Capillária)


Hasonló könyvek címkék alapján

Ta-mia Sansa: A menekülés éve
Raana Raas: Árulás
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Raana Raas: Elágazó utak
On Sai: Lucy
Zsoldos Péter: Távoli tűz
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
László Endre: Jóholdat, Szíriusz kapitány!
Duncan Shelley: A félelem íze
T. S. Thomas: Londinium hercege