A Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.
Mennyei riport 43 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1937
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Karinthy Frigyes művei Kossuth · Karinthy Frigyes munkái Magvető, Szépirodalmi · Nova regénytár · Életreszóló olvasmányok Kossuth
Enciklopédia 15
Szereplők népszerűség szerint
Merlin · Kleopátra · Ferenczi Sándor · Friedrich Nietzsche · Merlin Oldtime · Thomas Mann
Kedvencelte 7
Most olvassa 7
Várólistára tette 42
Kívánságlistára tette 23
Kiemelt értékelések
mennyei
pazar
mesteri
úúúúúúúúúúúmegááááááááááá
huhhhhhhhhhhhhhhh
nagyon jó választás volt friciszülinapi emlékolvasásra..
mondhatnám, hogy benne van minden, amit Frici tudott és gondolt, minden, ami ő maga volt.. és nem tudok nem gondolni arra, hogy ha nem „kényszerül” bele a „bohóc”, na jó, legyen „ humoros író” szerepébe és még több ilyet penget ki magából, akkor milyen életművet hagy hátra, hogyan tekintenénk rá igen, ez a csúcs.. az _Utazást… most vegyük ki az egyenletből, az már egy egész más dimenzió egyszerre filozófikus, misztikus és lírai!!
nem akarom elspoilerezni, így meg elég nehéz írni róla, ezért csak néhány motívumot vágok fel: a vonat, Az ember tragédiája again, a zene, a mozgókép, a technika, a természettudományok, a repülés és zuhanás, álom, a felbukkanó, megszólaltatott alakok..
és persze bitang jó szövegek.. idéztem is belőle sokat, egészen a lustaságom kiterjedésének határáig
Mindenek előtt szerényen jegyzem meg: Karinthy csodálatos ember volt.
Hálás vagyok, amiért néhány hónapja elolvastam Kosztolányiné könyvét Karinthyról, mert különösen az utolsó oldalakhoz nagyon sokat adott életének átfogóbb ismerete.
Általában, ha Karinthyról szó esik, akkor a humorosabb oldala és művei kerülnek előtérbe, és hajlamosak vagyunk meg is rekedni itt, pedig ő mint ember, és mint alkotó is sokkal több volt humoreszkeknél, az Így írtok ti-nél és még sorolhatnám. Habár megjegyzem, tudása, műveltsége, a tudományok iránti érdeklődése, épp úgy áthatja ezeket a műveit is, mint a komolyabb írásait. Na de hosszú volna Karinthy munkásságát és őt magát elemezni, nem is lennék rá képes. Szóval röviden csak annyit: A Mennyei riport – megkockáztatom – egész írói létének csúcsa. Megvan benne a tőle jól ismert szellemesség, közvetlenség, ugyanakkor kapunk egy elvont, már-már sci-fibe illő világot, dimenziókat, a létezés különféle rétegeit, utazunk időben (itt eszembe jutott az Ember tragédiája), térben és a már említett dimenziók között. Felmerül számtalan filozófiai tézis, megdőlnek közhelyek, beigazolódnak, vagy épp megcáfolódnak életünk „örök igazságai”. És miközben az egész regény kicsit megfoghatatlan, sőt talán felfoghatatlan, mégis a végsőkig emberi.
És a vége: annyira gyönyörű, megindító önvallomás spoiler
Ez most nem lett a kedvencem, persze ez nem a könyv hibája, az is lehet, hogy csak rosszkor akadtam rá. De érdekes volt pedig végig és nagyon furcsa is emellett, nem egy mai könyv, de időnként olyan érzésem volt, mintha egy sci-fit olvasnék. Maga az alap ötlet, egy túlvilági riport készítése is fantasztikus szerintem, a rengeteg 'apró részletről" nem is beszélve. Egyszer még biztos újraolvasom azért.
Hú… Számítottam arra, hogy nehéz lesz, de hogy ennyire, arra nem. Kissé talán túl van bonyolítva. Az Ötödik közlésig még tudtam követni, de a Hatodik közlés után már alig értettem belőle valamit. Ettől függetlenül végig izgalmas volt, a legjobban a Noah professzornál tett látogatás tetszett. Biztos, hogy még egyszer elolvasom!
Karinthy legjobb sci-fije. Tudósítás a hírneves riportertől, Merlin Oldtimetól – méghozzá a Túlvilágról. Olyan könyv, hogy csak nézel, hogy ilyet is lehet, izgalmas végig, és föl is forgatja a gondolkodásod… Hogy Merlin Oldtime anyanyelvén szóljak: Wow!
Meg lehet kövezni érte, de nekem jobban bejött, mint a Koponya… A Kísérőm otthonában fejezet messze a legjobb rész, de összességében is nagy hatást gyakorolt rám. Jobban szeretem én a komoly Karinthyt, na…
Népszerű idézetek
A túlvilág, eszerint, ha van, csak úgy képzelhető el, hogy mindig van, volt, mielőtt éltem, van, mikor élek, és lesz, mikor meghaltam. A halál utáni túlvilág – ennek semmi értelme.
Ha van túlvilág, akkor már most, itteni életemben is benne kell hogy legyek ebben a túlvilágban, csak nem tudok róla, illetve nem érzékelem jelenlegi, életnek nevezett lelkiállapotomban.
A túlvilág tehát nem más, mint egy ismeretlen, az ismertnél végtelenszer tágabb és átfogóbb állapota ugyanannak a léleknek, aminek egy része jelenleg az életnek nevezett képzetek és érzések összességét tartalmazza.
Bevezető fejezet
„Isten felfedezése” című cikkemben már beszéltem róla, hogy Istenhez kétféle módon lehet eljutni: önmagunkon át, a benne való hit, s önmagunkon túl, a benne való kételkedés révén. (Az utóbbi út, ha lassúbb és bonyolultabb is, éppoly biztosan visz el hozzá, mert mindenütt keresi azt, akit a hit a túlvilágon vél tudni.)
Bevezető fejezet
Persze, a technika mindent érthetővé tesz, mihelyt az ember maga csinálja, csak azt nem, ami a technikát teszi lehetségessé…
I.
Nagyon eszes nő. Sokat olvasott. Kisujjában van az egész műveltség, s azonkívül az alexandriai könyvtár, harmincezer tekercs, csekélység. Ismerem a könyvtárt, s amióta ismerem, nem tudok nyugodni tőle. Egymás hegyén-hátán a tekercsek. Volt egy indus szakácsom, az mondta, az ember agyveleje tekervényes, minél több tekervény, annál bölcsebb az ember. Ez a könyvtár egy óriási agyvelő. Az emberi nem agyveleje.
139. oldal, Negyedik közlés - A Múlt kiterjedésének városában (Akkord, 2008)
– Hogyne. Nagynéném gyakran szólt rám, gyerekkoromban: „nem látsz a szemedtől?”
– Nagynénjének igaza volt. Nem figyelte meg? Ha nagyon elgondolkodunk, mert jobban akarjuk megérteni tárgyunkat, önkéntelenül behunyjuk a szemünket, vagy eltakarjuk kezünkkel.
159. oldal, Negyedik közlés - 8 Kísérőm otthonában (Akkord, 2008)
Egyszer egy fiatal újságírónak, aki félórai együttlét után bevallotta, hogy cikket akar írni a hírneves riporterről, s ezért szeretne beszélgetni vele, azt felelte: „ha eddig nem készült el cikkével, amíg nem tudtam róla, hogy mi célból beszélget velem, akkor csapja földhöz a ceruzáját, mert amit tőlem tud meg rólam, annyit ér, mint a tükörbe vágott grimasz”.
II. Merlin Oldtime ifjúsága
Talán a Szaturnuszon látta e tájat a festőmuzsikus, aki e színeket és hangokat összekeverte. A Szaturnuszon, amelynek tömege gomolygó ködpára. Hangos tűzfelhők kavarognak, s néha a felhők közül kibukkan a hétszínű Abroncs, a Varázsgyűrű ívének egy szeletkéje, smaragdköveivel a meteoroknak.
178. oldal, Ötödik közlés - A Hatodik Kiterjedés városa: A Megvalósult Vágy 1 Színek és hangok (Akkord, 2008)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában 97% ·
Összehasonlítás - Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 94% ·
Összehasonlítás - Konrád György: Elutazás és hazatérés 95% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Pilátus 95% ·
Összehasonlítás - Gion Nándor: Latroknak is játszott 95% ·
Összehasonlítás - Gergely Ágnes: Őrizetlenek 96% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes 95% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mai csodák 96% ·
Összehasonlítás - Oravecz Imre: Ondrok gödre 94% ·
Összehasonlítás