Karácsonyi ​társasjáték 75% 210 csillagozás

Nekem sajnos ez se tetszett. Ennek se volt sok ünnepi hangulata. Mindenesetre az biztos, hogy mindkét kötet nagyon szép, igényes kivitelű, az illusztrációk is érdekesek, ugyanakkor kellemesek. De ez a legtöbb pozitívum, amit el tudok mondani róluk. Egy-két jópofa dolog azért volt, a gombócevő verseny leírását pl. kifejezetten szórakoztatónak találtam, de ez azért elég kevéske sajnos az igazi élvezethez.

Csodaszépen illusztrált, igazán tetszetős karácsonyi díszkiadásban olvashatjuk Karinthy Frigyes karácsonyi tematikájú írásait.

Meglehetősen ambivalens az érzéseim a kötettel kapcsolatban és úgy érzem, hogy jelen esetben tényleg igaz lenne a mondás, hogy a kevesebb néha több.

A kötet első felében szereplő írásokat kifejezetten élvezetes volt olvasni, azonban úgy éreztem, hogy a kötet végén szereplő Hangulat-alosztály és A költőnek nincs ünnepe nem kapcsolódik szervesen az előző részekhez és igazából csak a hely kitöltésére, szükséges oldalszám elérésére szolgáltak.

A „Tíz elmúlt év híres pesti társasjátéka” volt számomra a legerősebb rész, a bravúros nyelvi játékokat úgy ízlelgettem magamban, mint egy – egy szem finom szaloncukrot. A Tündérország novellái is igazi karácsonyi hangulatot varázsoltak, jó érzés volt kicsit nosztalgiázni a száz évvel ezelőtti humor és irodalmi élet világába. Éppen ezért sajnálom, hogy a kötet második felében egyfajta „töltelékként” kevésbé kiemelkedő írások kaptak helyet.

Csalódott vagyok.
Nagyon tetszik a kivitelezés, a fülszöveg és igazán jól indult a könyv. Aztán valahol a kötet felénél elveszett a lendület és a vége már kimondottan szenvedés volt. Azok a fejezetek, amikben a fel nem használt ötletek szerepeltek szörnyűek voltak. Az, hogy minden év végén kiárusítja a megmaradt gondolatokat, határozottan jó, viszont egy kötetbe összefoglalva, egymás utáni fejezetekben már nem volt élvezhető, főleg mivel ismétlődések is voltak benne.
A kötet második felében levő történetek egyébként is erőltetetteknek hatottak számomra.
Karinthy kétségtelenül rendkívül művelt és tájékozott ember volt, viszont ezekből a rövid írásokból süt az egoizmus, amivel szintén nem tudtam szimpatizálni.
Adok 3,5 csillagot, mert a kötet első fele tényleg tetszett, de a másodikat remélem, gyorsan el tudom felejteni.

Örülök, hogy erre a kötetre esett a választásom első 2021-es olvasmánynak.
Különleges volt a hangulata. Jó volt visszatekinteni a múlt Magyarországába. Karinthy vitathatatlanul jól ír, az oldalak szinte maguktól elolvasódtak. Az első fele kifejezetten tetszett, viszont az a rész, ahol elkezdi kiárusítani év végén a noteszeit számomra vontatott volt, ott nem egyszer majd leragadt a szemem, sok ismétlődés szerepelt benne. Viszont ennek ellenére sem bántam meg, hogy elolvastam, mert tényleg különleges a kiadás. Örülök, hogy a polcomon tudhatom.

Fényévekkel veri az ugyanezen célból készült Kosztolányi-kötetet. Talán ezért is van, hogy Karinthy a legjobb haverom lett volna, Dide pedig…

Karinthy zsenialitása még úgy is megrendítő, hogy ezen a zsenialitáson közben könnyesre röhögöm magamat. Én nem tudom, mi volt ennek az embernek az agya helyén – nem evilági figura volt, az biztos.

Tökéletes karácsonyra hangoló olvasmány, a Libriben most csak 11.000 forintért a tiéd lehet!

Még az ünnepek előtt olvastam, szándékosan a készülődés közben. Láttam volt akinek nem tetszett, nekem viszont sikerült hangulatot teremtenie. Igazán szép kiadás, bár nekem a tavalyi zöld szín jobban tetszett, de az idei borítók hangulatosabbak lettek.
Szeretem Karinthyt és ez a kötet egy kicsit közelebb vitt hozzá és ahhoz a korhoz, amiben élt. Szívesen részese lettem volna. Ahogy a könyv is felvezeti, hogy gyakran lehetett találkozni magyar írókkal és költökkel, akik műveiken dolgoztak. Csodás lehetett.
A történetek benne érdekesek voltak, a társasjátékok pedig érdekesek voltak. Sokat el sem tudtam képzelni, hogy ilyet játszottak akkoribban. De ha őszinte akarok lenni, kevés formáját tudom elképzelni a szórakozásnak, ha erre a korra gondolok.
A könyvet viszont ajánlom ünnepi készülődésre, vagy csak úgy egy kis lelki töltődéshez. Mindenképp élvezetes.

Hát, felemásak az érzelmeim. A társasjátékokról szóló írás jó volt (csak nem karácsonyi szerintem, de mindegy). A Karácsonyország és A költő c. műveken jót vigyorogtam, de a másik két írás ebben a részben elég fanyarra sikeredett. A Gombócverseny és a Karácsony a pokolban az abszolút két kedvencem, de a többi annyira nem vett meg, a szilveszteri írásokból pedig enyhe depresszió jött csak át. Sajnálom.

Azt kell mondjam, hogy sajnos kevésbé tetszett, mint a Kosztolányi kötet. Nagy hévvvel vetettem bele magam az olvasásába, érdekelt, hogy milyen gyűjteményt állítottak össze, de valahogy hamar elfogyott ez a hév.
Sokszor vontatott volt, főleg a kötet második fele, így nehezen is haladtam az olvasásával. Számomra a kiemelt történet a Gombócverseny, az belopta magát a szívembe.
Az illusztrációk szerintem jól illettek a kötet hangulatához, amely azért részben még visszaadta a karácsony élményét.

Szerintem Karinthy nagyon megosztó szerző, valószínűleg az volt a maga korában is. Legalábbis az írásaiból nekem az tükröződött, hogy mindig kereste a helyét, ami nem talált meg. Voltak olyan részek a kötetben, amik nagyon tetszettek főként a Tündérország és a Játék, ajándék részekben, de voltak nagyon elvont és unalmas novellák is.
A lelkemnek jól esett a szépirodalom, viszont a karácsonyi hangulathoz csak morzsákat adott. Középiskolában sem volt kedvencem az író, nyelvi zsenisége ellenére sem, viszont kicsit visszajött a gimis magyar faktos, nyugatos hangulat az olvasás által.
Maga a kiadás csodaszép.

Karinthy egyszerűen zseniális. Fantasztikusan ír, hihetetlen hogy milyen nyelvi zsonglőrködésre képes. Néha sci-fi benyomását keltette, amikor azt írja le, milyen lesz a jövő, ebben nem is nagyon sokat tévedett, vannak jóslatai, amelyek teljes mértékben bejöttek.
Azért csak négy csillagot kapott a kötet, mert a szerkesztés nem volt tökéletes. Az év végi notesz kiárusításból elég lett volna egy, maximum kettő, hogy érzékeljük, hogy mégis átvitt a következő évre is ötleteket, de ez így már sok volt.