Így ​írtok ti 385 csillagozás

Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza.

A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Eredeti megjelenés éve: 1912

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár · Fehér Holló Könyvek Magvető · Karinthy Frigyes művei Kossuth · Populart Füzetek Interpopulart · Matúra klasszikusok · A magyar próza klasszikusai · Karinthy Frigyes munkái · Karinthy Frigyes összegyűjtött művei Szépirodalmi · Modern könyvtár

>!
Book and Walk, Budapest, 2013
192 oldal · ISBN: 9789633780626
>!
Kossuth, Budapest, 2012
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630968379
>!
Kossuth, Budapest, 2012
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630968386

29 további kiadás


Enciklopédia 10


Kedvencelte 49

Most olvassa 21

Várólistára tette 176

Kívánságlistára tette 74

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth IP>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Bámulatos teljesítménye a magyar oktatási rendszernek, hogy a versek ellen sokszor szinte gyárilag beoltott nebulók jó esetben élvezik, de szerencsés helyzetben értik is Karinthy irodalmi paródiáit.* Emlékszem ugyanis, hogy bár általános iskolában sosem éreztem át igazán Ady, Petőfi, vagy Babits művészetének jelentőségét és nagyszerűségét, az Így írtok tiből olvasva már akkor is felfedeztem írásuk jellegzetességeit, a téma és a forma, akár a szóhasználat sajátos vonásait, amik alapján Karinthy is képes volt utánozni, egyúttal baráti pellengérre állítani őket. Ez pedig annak dacára derített jókedvre, hogy a három nagyság versei igazából továbbra sem mozgatták a fantáziámat, azt viszont jól elraktam magamban, hogy Karinthy – ha akarna – bármelyikük lehetne… No ez persze vélhetően tévedés volt.

De keserédes tévedés. Hosszú idő után újra kézbe véve az Így írtok tit megint megbizonyosodtam arról, hogy a klasszikus magyar irodalom egy kifejtésre váró aranybánya, és ezt egy laikus olvasónak Karinthy szójátékainál jobban semmi sem tudja bizonyítani. A legjellemzőbb sajátosságok kiemelése ugyanis nem csak paródia, hanem esettanulmány is egyben, amivel tulajdonképpen egy-egy sűrített kivonatot, koncentrátumot kapunk kézhez a nagy alkotókból – igaz, Karinthy szemüvegén keresztül nézve, ami azért torzít egy picit…
Mindezen túl pedig kalapot is kell emelnünk Karinthy előtt, hiszen a kötet önfeledt bohózatai néha keményen odavágnak: kinek lenne például mersze csúfolódni Gyóni Gézán, akinek háborútól sokkolt verseit propagandisztikus hadilírává alakítja a szerző? Adyt parodizálni sem lehetett kockázatmentes megmozdulás: 1912-ben Hady Endrézni még csak-csak, de az 1921-es bővített újrakiadásban szerepeltetni a Moslék-országot, vagy a Leköpöm a multat című szösszenetet…**
És persze ott az önreflexió, ami szerintem még azoknak a kortársaknak is gyógyír lehetett, akiknek megfacsarta a szívét egy-egy paródia, ámbár humoreszket parodizálni több mint biztonsági játék, és mit ne mondjak, a Különös eset önjogán is veszettül fergeteges darab lett.

A jókora Karinthyságok című kötetbe egyébként az 1921-es változat került be, kibővítve a külföldi írókkal. A szelekció számomra nem teljesen világos, mert a MEK-en elérhető Oscar Wilde átirat innen például kimaradt (pedig abszolút kedvenc-gyanús). Mindenesetre a közismert paródiaversek mellett megannyi irodalmi karikatúra lapul még a gyűjteményben: drámák, novellák, cikkek, kritikák, riportok, levelezések – az önvédelmi eszköznek is elsőrangú könyv gyakorlatilag felét a könnyed és szórakoztató Így írtok ti teszi ki.
Méltán klasszikus, kiváló segédanyag a századforduló irodalmának megismeréséhez.

*Na jó, legyünk igazságosak és realisták: maradjon ez Karinthy és a magyartanárok érdeme!
** Leköpöm a multat
A lélek-pókot, a cudart,
Leköpöm a lelkemet is,
Mert visszanyihog a multba.

Én vagyok Málé király
Én vagyok Málé király
Holdfényes, szelid arcom
Belelobog a nagy éjbe.

2 hozzászólás
SteelCurtain >!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Zseniálisat várni Karinthytól? Fölösleges. Ő csak olyat tud.
Minden másra meg ott a Moly.

1 hozzászólás
vighagika>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Drága Karinthy :)
Hihetetlen, hogy lehet valaki egyszerre ennyire humoros és zseniális alkotó. Mert én úgy gondolom, ilyen fokú mesteri alkotóképességnél elismerést kíván a zsenialitás is, nem csak a paródia humorossága.
Imádtam az Így írtok ti című könyvet, ahogyan minden mást is Karinthy Frigyestől.

KBCsilla P>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Nagyon szeretem a szavak, a hangok, a dallamok, ritmusok játékát, így hamar megszerettem. Igaz, nagy részével már – még a múlt században – megismerkedtem. Bár nekünk nem volt kötelező, amit nem is értek. Nyelvünk játékosságát, humorát nem lenne szabad nem megmutatni mindenkinek.
A kedvencem az Ady-rész, mivel őt amúgy is nagyon szeretem.
Tenném ezt is kötelezővé, de sajnos nem rajtam múlik a dolog.
Mindenesetre pihentetősége mellett kellemesen el is lehet gondolkodni a világról.
Kellett most ez a kis játék az agyamnak.

gesztenye11>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Egy értékelésben olvastam, hogy valaki nem tartja magát elég „műveltnek” ezen könyv igazi nagyságának értékeléséhez. Hát, lehet, én sem vagyok az. Mert a Karinthy által leginkább irodalmi karikatúráknak nevezett írások egy részét ismertem ugyan, olvastam, vagy hallottam rádióban, tévében egy-egy részletet (ilyenek a „mindent kétszer mond, mindent kétszer mond”, vagy a „mint aki halkan belelépett”), de egy részét meg nem igazán tudtam hova tenni. Ahhoz jobban kellene ismerni a századelő kortárs magyar irodalmát, íróit, vagy az addig ismert világirodalom híres szerzőit.
Karinthy zseniális író, úgy bánik a magyar nyelvvel, mint nagyon kevesen – és a bemutatott idézetek is ilyenekkel vannak tele. spoiler. Én azonban egy problémát látok, így 2019-ben. Ha az ember nem jön rá rögtön, kit figuráz ki, vagy ki parodizál éppen, akkor kicsit elveszti az érdeklődését, hiszen nem lehet minden szatíránál vagy paródiánál elővenni egy lexikont. És néha összemosódik Bródy Sándor, Gellért Oszkár, Gábor Andor, Szép Ernő, Balázs Béla, Szomory Dezső vagy éppen Molnár Ferenc utánzása.
Ettől függetlenül fantasztikus szövegek vannak benne, ha csak az Erdélyi versre gondolok: „Nem olvastam, ’sz nem is tudok olvasni, csak írni”.
Szóösszefűzései is csodaszámba mennek, és még a szövegkörnyezetbe is passzolnak, hiszen nem mindenki tud többféle értelmes mondatot összehozni például az ablak, a konyak és a kávéház szavakból! Karinthy tudott! spoiler. Nála a humor mindennapi betevő falat volt.
Zseniális a budapesti átkelés leírása, a Csömöry úttól a Filatori-gátig. Ebben a részben az általa kreált tulajdonneveket is élmény olvasni, olyanokat, mint például a Lord Vack-Beél Rochester, a Vicla-Pszerkesz-Teő, a Fecs-Ken-Deő vagy a Zucca-Se-Prőgép.
Összefoglalva, ha a moly.hu már lett volna az 1910-es, 20-as, 30-as években, akkor 6*. De egy évszázaddal később – nekem – már csak 4,5*.

gyuszi64>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Hát ez most nem az én kötetem volt…

A versparódiák régebben jobban tetszettek (manapság itt van pl. Varró Dániel), a Próza volt számomra a legérdektelenebb (talán nem ismertem kellőképpen a tárgyalt szerzőket), a Drámá-ban legalább Herczeg Ferenc tetszett.

Az Idegen írók/Próza és /Dráma mentette meg a teljes olvasást. Voltak meglepetések (például O’Neillnél megjelent Cooper, vagy Rostand nagyszerű verselésének átültetése), és a Műfajok-nál a bravúros Műfordítás.

Kétségtelen, hogy tájékozatlansági problémáim vannak, de ezzel együtt összességében jobbat vártam. Néha nehezen rágtam át magam a rövid szösszeneteken is, alkalmanként céltalanságot éreztem. Az is lehet, hogy ez a kibővített kötet túlzás (több mint 400 apróbetűs oldal?).

Szóval mint a legtöbb Karinthy: könnyed és szellemes, érezni a zsenit – de valami hiányzik.

KoF>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Örök! A kedvencem ahogy Babits-ot cikizi az alliterációi miatt :D

BakosJuci>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Egy befejezetlen olvasás margójára:
sokat hallottam már róla, sőt, rájöttem, hogy nem egyet annó KGZ (irodalomtanárom) fel is olvasott. Még a kuncogó nevetése is felrémlett a Kosztolányi paródiánál.
És őszintén: kis mennyiségben valóban jó ez: egyet-egyet elolvasni, főleg, ha épp olvasod, oké, sőt, még mosolyogtató is.
De nagy mennyiségben, olyanokról olvasni paródiákat, akiket nem is olvastál eredetiben… hát elég unalmassá válik. És persze, az, hogy ne olvastam még Kaffka Margitot, az én szegénységi bizonyítványom, de ez van. A poénok tizedét, ha értem, és nem is csak az idő ismeretlensége miatt, hanem sok esetben már a történelmi háttériseret sincs meg.
Szóval ez nekem így nem jött át.

Aztán lehet, hogy ha öreg és bölcs és nagyon-jól-olvasott leszek, akkor újra előszedem, és revizionálom az értékelésem. ;)


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Mint aki halkan belelépett,

És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bús kontyán angyal andalog

Mint aki halkan belelépett.

Mint aki halkan belelépett,
Valamibe… s most tüszköl s fintorog;
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Úgy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet –

Mint aki halkan belelépett.

"A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései" című ciklusból

22 hozzászólás
bagolyfiók>!

Csókolódzott már maga Elő-Indiában, napéjegyenlőség idején, norvég bakteriológus elvált nejének udvarló fregattkapitány nővérével?

88. oldal (Akkord, 2003)

Kuszma P>!

Zerkovitz Ella, az előbb említett fiatalember menyasszonya, nem az a nő volt, akibe az ember beleszeret. Az a nő se volt, akibe nem szeret bele az ember, inkább az a nő volt, akibe vagy beleszeret az ember, vagy nem szeret bele, mégis beleszeret. Zerkovitz Ella az a nő volt, aki egyszerűen nem fontos, aki után az ember megfordul az utcán, de miután megfordult, már nem tudja, miért fordult meg és legjobban szeretne visszafordulni. Többnyire vissza is fordultak a férfiak. Ha lett volna valaki, aki Zerkovitz Ellával mélyebben és behatóbban foglalkozott volna, – aminthogy ilyen eddig még nem akadt és nem is fog akadni – az meglepve vette volna észre, hogy Zerkovitz Ella egészen közönséges kis tucatnő, egy hajderekata, egy gyerünkcsak, egy mittudoménmilyen, egy kis úgysembánom és fogalmamsincsrólamiféle és így tovább. Egyébként feltűnően csinos, de alapjában véve meglepően csúnya lány volt, inkább buta, mint szép és inkább szeplős, mint jó tanuló. Egyik lába tíz centiméterrel rövidebb volt, mint a másik, de ezt nemigen lehetett észrevenni, mert viszont a másik lába tíz centiméterrel hosszabb volt.

117-118. oldal, Molnár Ferenc: NDR

10 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Babits Bihály

Született Szekszárdon: néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szekszárdra, nehogy a „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” című leendő versében az alliterációt elrontsák.

Epilógus>!

Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől:

Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szivem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki ez a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a „Dichterstimmen” című folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen:

Ich kam von Ufer der Ganges
Dort traumt ich von südischen Schlager,
Main Herz, du Blume, du banges
Du bist so zitternd, so mager.

Hát istenem, a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben volt, de egy másik műfordító elolvasta a verset a „Dichterstimmen”-ben, nagyon megtetszett neki és elragadtatásában nem vette észre, hogy magyarról fordították németre: eredetinek nézte és lefordítván magyarra, ilyen formában küldte be egy magyar szépirodalmi lapnak:

Ufer, a zsidó kupléíró
Aludt a folyosón mélyen
Barátja, Herz, biztatta
Hogy ne remegjen, ne féljen.

Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban: de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát – érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a „südischen” szót „jüdischen”-nek olvasta. Azonkívül, hogy a Ganges szót folyosónak fordította. Istenem, nem szabad elfelejteni, hogy a gang nálunk ilyesvalamit jelent. Más baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító, aki magyar versnek nézte, lefordította és beküldte a „Gedicht-Magazin”-nak, az alább olvasható tökéletes átköltésben:

O, Dichter der alten Juden
Was schlafst du im Flußsalz so tief?
Hörst du nicht den stolzen Herzog
Der dir in Ohren rief?

No, igen ami a folyosót illeti, hát az igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel ilyen hajszálfinom árnyalatnyi különbségekre, hogy a minálunk „folyó só” és „folyosó” mást jelent. Azt pedig igazán meg lehet érteni, hogy egy ok nélkül előforduló „Herz” tulajdonnévről inkább azt teszi fel a fordító, hogy a „Herceg” rövidítése. A „Gedicht-Magazin” nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát, leadta a verset, és úgy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt, mégpedig a következő formában:

A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó, nyájas olvasó!

Ami tekintve, hogy a „Dichter” szót „sűrűbb”-nek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint „költő”-nek: egyelőre a legpontosabb magyar fordítása a rendkívüli költeménynek. A költő – eltekintve azoktól a módosításoktól, amiket a költői forma megenged – a vers tartalmán igazán keveset változtatott, s amellett a magyar költészeten kívül még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki, reméljük, kifejezést is adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.

Műfordítás

2 hozzászólás
Epilógus>!

A freudizmus az egy tudományos kategória a lélektan köréből, mely szerint az embernek alsó tudata és felső tudata van, esze nincs. Ezekből a tudatokból mennek át egymásba a dolgok, és hogyha az ember szeretne Soroksárra menni, az azt jelenti, hogy nem szeretne Soroksárra menni.

Freud

czegezoltanszabolcs>!

Ami a szívemen fekszik
Azt dalolom, semmi mást:
Legelő, kicsiny birkáktól
Tanultam a versirást.

Egyszerű és tiszta nóta,
Gólyafészek, háztető –
Nincsen benne semmi, ámde
Az legalább érthető.

Kicsi kunyhó, szerető szív,
Messze égbolt, tiszta, kék –
Fulladjon meg Ady Endre
Lehetőleg máma még.

Szabolcska Mihály: Egyszerűség

1 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Áldás emlékéremére, béke poraira, melyeket köhögés ellen szedett.

Kosztolányi Dezső: Öcsém

1 hozzászólás
Morn>!

Tízéves koromig az anyám egy kád hideg vízben tartott, attól való félelmében, hogy beszáradok neki. Később itatóspapírba csavarva odaadott apámnak, aki növénygyűjtő volt, lepréselt és beletett a herbáriumba, ilyen cédulával: „Egzotikus, északi növény, közönséges nevén: poéta.”

A kályha mindenkihez meleg


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Ördögh Ottó: VIP
Ördögh Ottó: Sortalanság
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Timár György: Ezt sem én írtam
Darvas Szilárd: Bizisten nem kötekedem
Janikovszky Éva: De szép ez az élet!
Janikovszky Éva: Ájlávjú
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Rejtő Jenő (P. Howard): Az ellopott futár
Csáth Géza: Lidércálmok