62. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Így ​írtok ti 446 csillagozás

Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza.

A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Eredeti megjelenés éve: 1912

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Fehér Holló Könyvek Magvető · Karinthy Frigyes művei Kossuth · Populart Füzetek Interpopulart · Matúra klasszikusok Ikon · A magyar próza klasszikusai Unikornis · Karinthy Frigyes munkái Magvető, Szépirodalmi · Karinthy Frigyes összegyűjtött művei Szépirodalmi · A modern könyvtár Athenaeum · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Athenaeum, Budapest, 2022
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635431786
>!
ISBN: 9789633641712
>!
PairDime, Szeged, 2019
ISBN: 9786155950858

41 további kiadás


Enciklopédia 18


Kedvencelte 49

Most olvassa 20

Várólistára tette 203

Kívánságlistára tette 114

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Fergeteges! Szem nem marad szárazon, nevetőizmok begörcsölnek, vidám órák garantálva!

1912-ben jelent meg első ízben a kötet, amely igazi népszerűséget, ismertséget hozott az író számára, s mindmáig a legkedveltebb, legnépszerűbb műve. Nemcsak honi, hanem a világirodalom híres alakjai, írótársai kerülnek górcső alá, többek között Móricz, Mikszáth, Füst Milán, Babits, és kedves barátja, Kosztolányi- kifigurázva az őket meghatározó, írásukat jellemző stílusjegyeiket. Játszik a szavakkal, lubickol az abszurd helyzetekben, a végletekig elmegy, kicsavar minden lehetséges apró részletet.
„Impresszionista kritika”, „A kínai vers”, „Így rádióztok ti” – csupán három nagy kedvenc a kötetből.

Cukormalac P>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Kétszer is olvastam már (kamaszkorom legszebb nyarai során) azt a több, mint ezer oldalas terjedelmű, két kötetes gyűjteményt, amit még 1979-ben rendezett sajtó alá Ungvári Tamás és minden, Karinthy életében napvilágot látott halványabb és csillogóbb irodalmi karikatúrát egyaránt tartalmaz, sőt ehhez hasonló válogatásokhoz is számos alkalommal volt már szerencsém különböző kiadók és szerkesztők jóvoltából, de máig képtelen vagyok megunni ezt a jövőre 100 éves művet. Még az sem akadályoz abban, hogy időnként levegyem a polcról, hogy a Gálvölgyi János karrierjének kezdőpontját jelentő 1968-as Ki Mit Tud?-on elhangzott műsorszámában helyet kapott verseket oda-vissza fújom és olvasás közben a parodizált színművészek hangján hallom őket, nem.

Azt semmiképpen nem ajánlom (mert hát próbálok jófej lenni), hogy az említett, eddigi lehető legteljesebb kiadással megpróbálkozzon, lévén tele van olyan ismeretlen nevekkel is (főleg dráma fronton, ott viszont nagyon is), amiket illetően jómagam tizenhárom-négy évesen, ezer éves színháztörténeti lexikonokban nyomozgatva sem lettem okosabb, a jobban szerkesztett, olvasóközpontúbb válogatások viszont, mint ez, teljesen tökéletesek lehetnek, ha egy igazán remek keresztmetszetre kíváncsi az ember. Ebbe a több, mint fél évszázados kiadásba a valaha keletkezett összes paródia, avagy paródiaszerűség legjava került itthonról és külföldről egyaránt, megfejelve a színházi világnak, az újságírásnak, a filmkészítésnek, valamint az általános szerzői magatartásoknak elegáns középső ujjat mutató ligával. Hiába régebbi (mondjuk alaposabban átnézve a későbbieket, még mindig ez a legjobb), a parodizált szövegek érvényessége tökéletesen lemérhető rajta.

Miután középiskolában nagy ívben tojtunk Karinthyra és csak gyorsan végigrobogtunk a szöveggyűjteménybe ékelt egy-két paródián, hosszú idő után nyílt alkalmam mélyebben is megvizsgálni a karikatúra készítő K. F. alkotói módszerét, eszközeit, esetlegesen használt sablonjait. A legegyszerűbb dolgunk talán a magyar költőkkel lehet, már akiket a későbbi kánon is tárgyal és hát talán ezek a legmaradandóbb szövegek is, nem úgy a prózai és drámai gúnyolódások – ha az ember gyermeke (tkp. Szerző) állandó pénzgondokkal küzd és rendelkezésére áll néhány folyóirat, amiben akad pár szabad hasáb (vö. Rejtő-szindróma), bármikor lefirkant egy-két fals felvonást vagy bekezdést nagy példányszámban olvasott kortársai műveinek nyomán. Mondjuk a nagy többség itt pont azért vicces, mert Frici iszonyatosan jól tömörít, néha észrevétlenül is szórja a poénokat, úgyhogy néha nem árt tényleg minden sort elolvasni, hogy igazán nagyokat kacaghassunk.

Ha bárki megkérdőjelezné az Így írtok ti érvényességét, nyugodtan keresse fel humorológusát és könyvtárosát, ugyanis legyen szó ismert vagy ismeretlen szerző akár rongyosra olvasott, akár méltán elfeledett művéről, garantált, hogy nem az olvasó, hanem Frigyes lesz az, aki még ennyi idő elteltével is utoljára nevet! Próbálkoztak jópáran a siker lécének megugrásával – legutóbb például Bödőcs Tibor, igaz sajátos stílusban, viszont egészen remekül –, de ezt a teljesítményt, hiába felemás néha, lássuk be: nem lehet felülmúlni.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1969
436 oldal
SteelCurtain >!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Zseniálisat várni Karinthytól? Fölösleges. Ő csak olyat tud.
Minden másra meg ott a Moly.

1 hozzászólás
vighagika>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Drága Karinthy :)
Hihetetlen, hogy lehet valaki egyszerre ennyire humoros és zseniális alkotó. Mert én úgy gondolom, ilyen fokú mesteri alkotóképességnél elismerést kíván a zsenialitás is, nem csak a paródia humorossága.
Imádtam az Így írtok ti című könyvet, ahogyan minden mást is Karinthy Frigyestől.

Gregöria_Hill>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Tervezetlenül lett ez a félév Karinthy-félév nálam, de nem bántam meg, egyetemen is mélyen elhanyagolt író volt a kurrikulumban. Így írtok ti az egy fogalom, de meg kell jegyeznem, mennyire más stíl a verseskötete, amit előtte olvastam. Így írtok ti-ből persze rengeteget olvastam már, jó hír, hogy bizonyos költészet paródiáin (na meg a Móricz!) századszorra is lehet nevetni száz év után is. Tiszta hülye! :) A verseskötetből viszont nem ez látszott. Majd írok arról is. Ez a kötet se teljes, amit olvastam, de azért túlmegy az evidenciákon és a középiskolás/egyetemi szöveggyűjteményeken. Hát mi, magyar….. szakosok, azt hiszem, tudunk röhögni a világirodalom szekción is, meg az Edy Andra különszámon. Hogy a BKK referenciát ne is említsem mint Verne-regény.
Szomorú aktualitás, de a Yonderboi-lemezen is (verslemez, elszakdva kicsit a szintén jó kalákás verslemeziránytól) helyet kap és zseniális a Moslék-ország Haumann Péter zseniális előadásában.
https://www.youtube.com/watch…

KBCsilla P>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Nagyon szeretem a szavak, a hangok, a dallamok, ritmusok játékát, így hamar megszerettem. Igaz, nagy részével már – még a múlt században – megismerkedtem. Bár nekünk nem volt kötelező, amit nem is értek. Nyelvünk játékosságát, humorát nem lenne szabad nem megmutatni mindenkinek.
A kedvencem az Ady-rész, mivel őt amúgy is nagyon szeretem.
Tenném ezt is kötelezővé, de sajnos nem rajtam múlik a dolog.
Mindenesetre pihentetősége mellett kellemesen el is lehet gondolkodni a világról.
Kellett most ez a kis játék az agyamnak.

gesztenye11>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Egy értékelésben olvastam, hogy valaki nem tartja magát elég „műveltnek” ezen könyv igazi nagyságának értékeléséhez. Hát, lehet, én sem vagyok az. Mert a Karinthy által leginkább irodalmi karikatúráknak nevezett írások egy részét ismertem ugyan, olvastam, vagy hallottam rádióban, tévében egy-egy részletet (ilyenek a „mindent kétszer mond, mindent kétszer mond”, vagy a „mint aki halkan belelépett”), de egy részét meg nem igazán tudtam hova tenni. Ahhoz jobban kellene ismerni a századelő kortárs magyar irodalmát, íróit, vagy az addig ismert világirodalom híres szerzőit.
Karinthy zseniális író, úgy bánik a magyar nyelvvel, mint nagyon kevesen – és a bemutatott idézetek is ilyenekkel vannak tele. spoiler. Én azonban egy problémát látok, így 2019-ben. Ha az ember nem jön rá rögtön, kit figuráz ki, vagy ki parodizál éppen, akkor kicsit elveszti az érdeklődését, hiszen nem lehet minden szatíránál vagy paródiánál elővenni egy lexikont. És néha összemosódik Bródy Sándor, Gellért Oszkár, Gábor Andor, Szép Ernő, Balázs Béla, Szomory Dezső vagy éppen Molnár Ferenc utánzása.
Ettől függetlenül fantasztikus szövegek vannak benne, ha csak az Erdélyi versre gondolok: „Nem olvastam, ’sz nem is tudok olvasni, csak írni”.
Szóösszefűzései is csodaszámba mennek, és még a szövegkörnyezetbe is passzolnak, hiszen nem mindenki tud többféle értelmes mondatot összehozni például az ablak, a konyak és a kávéház szavakból! Karinthy tudott! spoiler. Nála a humor mindennapi betevő falat volt.
Zseniális a budapesti átkelés leírása, a Csömöry úttól a Filatori-gátig. Ebben a részben az általa kreált tulajdonneveket is élmény olvasni, olyanokat, mint például a Lord Vack-Beél Rochester, a Vicla-Pszerkesz-Teő, a Fecs-Ken-Deő vagy a Zucca-Se-Prőgép.
Összefoglalva, ha a moly.hu már lett volna az 1910-es, 20-as, 30-as években, akkor 6*. De egy évszázaddal később – nekem – már csak 4,5*.

gyuszi64>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Hát ez most nem az én kötetem volt…

A versparódiák régebben jobban tetszettek (manapság itt van pl. Varró Dániel), a Próza volt számomra a legérdektelenebb (talán nem ismertem kellőképpen a tárgyalt szerzőket), a Drámá-ban legalább Herczeg Ferenc tetszett.

Az Idegen írók/Próza és /Dráma mentette meg a teljes olvasást. Voltak meglepetések (például O’Neillnél megjelent Cooper, vagy Rostand nagyszerű verselésének átültetése), és a Műfajok-nál a bravúros Műfordítás.

Kétségtelen, hogy tájékozatlansági problémáim vannak, de ezzel együtt összességében jobbat vártam. Néha nehezen rágtam át magam a rövid szösszeneteken is, alkalmanként céltalanságot éreztem. Az is lehet, hogy ez a kibővített kötet túlzás (több mint 400 apróbetűs oldal?).

Szóval mint a legtöbb Karinthy: könnyed és szellemes, érezni a zsenit – de valami hiányzik.

KoF>!
Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Örök! A kedvencem ahogy Babits-ot cikizi az alliterációi miatt :D


Népszerű idézetek

bagolyfiók>!

Csókolódzott már maga Elő-Indiában, napéjegyenlőség idején, norvég bakteriológus elvált nejének udvarló fregattkapitány nővérével?

88. oldal (Akkord, 2003)

Frank_Waters I>!

Mint aki halkan belelépett,

És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bús kontyán angyal andalog

Mint aki halkan belelépett.

Mint aki halkan belelépett,
Valamibe… s most tüszköl s fintorog;
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Úgy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet –

Mint aki halkan belelépett.

"A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései" című ciklusból

22 hozzászólás
Kuszma>!

Zerkovitz Ella, az előbb említett fiatalember menyasszonya, nem az a nő volt, akibe az ember beleszeret. Az a nő se volt, akibe nem szeret bele az ember, inkább az a nő volt, akibe vagy beleszeret az ember, vagy nem szeret bele, mégis beleszeret. Zerkovitz Ella az a nő volt, aki egyszerűen nem fontos, aki után az ember megfordul az utcán, de miután megfordult, már nem tudja, miért fordult meg és legjobban szeretne visszafordulni. Többnyire vissza is fordultak a férfiak. Ha lett volna valaki, aki Zerkovitz Ellával mélyebben és behatóbban foglalkozott volna, – aminthogy ilyen eddig még nem akadt és nem is fog akadni – az meglepve vette volna észre, hogy Zerkovitz Ella egészen közönséges kis tucatnő, egy hajderekata, egy gyerünkcsak, egy mittudoménmilyen, egy kis úgysembánom és fogalmamsincsrólamiféle és így tovább. Egyébként feltűnően csinos, de alapjában véve meglepően csúnya lány volt, inkább buta, mint szép és inkább szeplős, mint jó tanuló. Egyik lába tíz centiméterrel rövidebb volt, mint a másik, de ezt nemigen lehetett észrevenni, mert viszont a másik lába tíz centiméterrel hosszabb volt.

117-118. oldal, Molnár Ferenc: NDR

10 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Babits Bihály

Született Szekszárdon: néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szekszárdra, nehogy a „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” című leendő versében az alliterációt elrontsák.

Epilógus>!

Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől:

Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szivem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki ez a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a „Dichterstimmen” című folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen:

Ich kam von Ufer der Ganges
Dort traumt ich von südischen Schlager,
Main Herz, du Blume, du banges
Du bist so zitternd, so mager.

Hát istenem, a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben volt, de egy másik műfordító elolvasta a verset a „Dichterstimmen”-ben, nagyon megtetszett neki és elragadtatásában nem vette észre, hogy magyarról fordították németre: eredetinek nézte és lefordítván magyarra, ilyen formában küldte be egy magyar szépirodalmi lapnak:

Ufer, a zsidó kupléíró
Aludt a folyosón mélyen
Barátja, Herz, biztatta
Hogy ne remegjen, ne féljen.

Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban: de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát – érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a „südischen” szót „jüdischen”-nek olvasta. Azonkívül, hogy a Ganges szót folyosónak fordította. Istenem, nem szabad elfelejteni, hogy a gang nálunk ilyesvalamit jelent. Más baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító, aki magyar versnek nézte, lefordította és beküldte a „Gedicht-Magazin”-nak, az alább olvasható tökéletes átköltésben:

O, Dichter der alten Juden
Was schlafst du im Flußsalz so tief?
Hörst du nicht den stolzen Herzog
Der dir in Ohren rief?

No, igen ami a folyosót illeti, hát az igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel ilyen hajszálfinom árnyalatnyi különbségekre, hogy a minálunk „folyó só” és „folyosó” mást jelent. Azt pedig igazán meg lehet érteni, hogy egy ok nélkül előforduló „Herz” tulajdonnévről inkább azt teszi fel a fordító, hogy a „Herceg” rövidítése. A „Gedicht-Magazin” nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát, leadta a verset, és úgy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt, mégpedig a következő formában:

A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó, nyájas olvasó!

Ami tekintve, hogy a „Dichter” szót „sűrűbb”-nek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint „költő”-nek: egyelőre a legpontosabb magyar fordítása a rendkívüli költeménynek. A költő – eltekintve azoktól a módosításoktól, amiket a költői forma megenged – a vers tartalmán igazán keveset változtatott, s amellett a magyar költészeten kívül még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki, reméljük, kifejezést is adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.

Műfordítás

2 hozzászólás
Epilógus>!

A freudizmus az egy tudományos kategória a lélektan köréből, mely szerint az embernek alsó tudata és felső tudata van, esze nincs. Ezekből a tudatokból mennek át egymásba a dolgok, és hogyha az ember szeretne Soroksárra menni, az azt jelenti, hogy nem szeretne Soroksárra menni.

Freud

czegezoltanszabolcs>!

Ami a szívemen fekszik
Azt dalolom, semmi mást:
Legelő, kicsiny birkáktól
Tanultam a versirást.

Egyszerű és tiszta nóta,
Gólyafészek, háztető –
Nincsen benne semmi, ámde
Az legalább érthető.

Kicsi kunyhó, szerető szív,
Messze égbolt, tiszta, kék –
Fulladjon meg Ady Endre
Lehetőleg máma még.

Szabolcska Mihály: Egyszerűség

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Áldás emlékéremére, béke poraira, melyeket köhögés ellen szedett.

Kosztolányi Dezső: Öcsém

1 hozzászólás
Morn>!

Tízéves koromig az anyám egy kád hideg vízben tartott, attól való félelmében, hogy beszáradok neki. Később itatóspapírba csavarva odaadott apámnak, aki növénygyűjtő volt, lepréselt és beletett a herbáriumba, ilyen cédulával: „Egzotikus, északi növény, közönséges nevén: poéta.”

A kályha mindenkihez meleg


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében
Arany János: A nagyidai cigányok
Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása
Dante Alighieri: A virág
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Orbán Ottó: A világ teremtése és egyéb badarságok
Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz
Varró Dániel: Szívdesszert
Alföldy Jenő: Koppintások
Benjámin László: Kis magyar antológia