Gyermekkori ​naplók – 1898–1899 / 1899–1900 17 csillagozás

Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900 Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900 Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900 Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900

részlet az UTÓSZÓ-ból (írta Szalay Károly)

Nem hiszem, hogy sok író van a világirodalomban, akinek felnőtt életműve gyermekkori írásaival kezdődik. Ez is karintiáda, e rendkívüli egyéniség életére jellemző adalék. Mintha az érett és kiteljesedett művész utólag és visszamenőleg találta volna ki gyermekkori naplóit, regényeit, verseit – és mintha az éretlen gyermek tizenéves korában előre meghatározta volna későbbi írásainak jellemzőit, témáit, szemléletét, hangulatát.

>!
Háttér, Budapest, 1997
106 oldal · ISBN: 9638128313
>!
Helikon, Budapest, 1987
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632075595
>!
Helikon, Budapest, 1987
Felolvasta: Mensáros László

Enciklopédia 5


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

danaida>!
Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900

Brutálisan jó pakk! Tartalma egész pontosan két hasonmás kiadású könyvecske: Karinthy gyermekkori naplói 1898/1899 és 1899/1900 tanévből, kézírással, rajzokkal; a harmadik könyvecske a naplók átirata nyomtatva, illetve egy bakelit, amelyen Mensáros előadásában élvezhetünk részleteket Karinthy gyermekkori írásaiból (Mensáros eszméletlen jó "kiskarinthyhang"). Kis fantáziával a Tanár úr kérem világa elevenedik meg, Karinthy sorait olvasva hol hangosan felnevet az ember, hol pedig összeszorul a szív. A helyesírással voltak némi gondok, de azt hiszem, nincs ember, aki ezt ne nézné el neki. A rajzait pedig egyenesen imádtam! Valahol hihetetlen, de a kiskamasz és a felnőtt Karinthy ugyanazok a témák, gondolatok, érzések foglalkoztatják, melyeket olyan jól megragad már ezekben a gyerekkori írásokban is, mégsem tudja igazán jól kiírni magából. Az, hogy Karinthy 12-13 éves korára megtalálta írói hangját valahol abban is rejlik, hogy tulajdonképpen sosem tudott igazán felnőni (ki tud?), örök gyerek maradt. Kár, hogy (mint az az utószóból kiderül) gyerekkori írásainak nagy része elkallódott, megsemmisült az idők folyamán.

5 hozzászólás
katka99>!
Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900

A gyerek Karinthy a naplójában arról ír, hogy milyen unalmas (fad), szürke az élete. Pedig a család életmódja egyáltalán nem volt egyhangú, apjukkal rendszeresen jártak előadásokra az Akadémiára, kiállításokra és színházba is. Naplóiban nagyon sok szó esik az iskoláról, a családról, a hétköznapjaikról, olvasmányairól, színházi élményeiről, de az aktuális társadalmi és politikai helyzetről is.
Sokszor kesereg az iskolai értesítői miatt, holott okos, eszes gyermek volt, aki szerette a tudományokat, de a jegyei soha nem voltak elég jók. Ekkor már jelentek meg folyóiratokban kisebb írásai (pl. Utazás a Merkurba )
Nagyon szórakoztató, érdekes olvasmány, a 12-13 éves gyerek naplója. A helyesírással voltak némi gondok (főleg az első részben), de azt hiszem, hogy ez semmit nem jelent a naplók értékét illetően. Engem zavart a sok német kifejezés és megdöbbentő volt számomra, hogy abban az időben ez volt a hétköznapi, beszélt nyelv. Az első részben nagyon sok vers, versrészlet is van. Hihetetlen, de úgy éreztem a naplók, főleg a második rész olvasása közben, hogy a tizenéves Karinthy már megtalálta a saját írói hangját. Érdekes, hogy a kamasz és a felnőtt Karinthyt ugyanazok a témák, gondolatok, érzések foglalkoztatják.

H_Andi>!
Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900

Aranyos, de zavaros. Érdekesek a történelmi utalások, amiket csak úgy mellékesen említ.

1 hozzászólás
BookShe>!
Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900

Létezik, hogy valaki 12-13 éves korára megtalálja a saját írói hangját? Vagy ez csak a zseniknek adatott meg?


Népszerű idézetek

czegezoltanszabolcs>!

MÉRTANI JEGYZETEK

Biz ez csak a
NAPLOM
1898, és 1899

és nem mértani jegyzetek
az csak azért van, hogy
ezt ne olvassák el

(első mondat)

2 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Mindenütt, méla csend
Odakünt, idebent
Leczkét tanuljak é?
Eh! Hagyjuk semmisé.
Az ágyba menni inkább
Az lesz oztán az élvezet
Az én jó álomkirályom
A Tündérországba vezet.

1898. december 27. kedd

1 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Nem nekem való dolog az irás, nem tudok én irni. Tanúlni se tudok. Nem is lesz belőlem semmi tudom előre. Te nagy talentum amit én magamban képzeltem… ostoba frázis, nem tudok én semmit ép olyan vagyok mint a többi tudatlan fráter; csak avval a különbséggel hogy eddig okosabbnak képzeltem magam nálóknál. Ej! hagyjuk békibe, ne piszkáljuk ezt a dolgot, élek a világban. Minek el nem képzeltem magam! Azt hittem genie lesz belőlem, semmi se lesz… talán még tanult müvelt ember se. Csak arra kérem az Istent, hogy a kenyeremet kereshessem meg, félrevonultan a többi közönséges ember között éljek. Mit hirnév! dicsőség semmi – ostoba képzelődése agyamnak a mi eddig csapongva kerenget mindenfelé… lemondok rólad te nagy tehetség, a mi sohse voltál. Adieu!

1900. január 14. vasárnap

pomesz>!

2050. Január 23. án. Karinthy Frigyes szobrát ma leplezték le a „Bissam saturdis” ban óriási közönség jelenlétében. Pekányi Gábor miniszterelnök is ott volt és ő felsége 9. Béla, ki szép beszédet mondott. Az ünnepély d.u. 5 órakkor ért véget mikor is a közönség a „Hymnus” és „Fell erő” Karinthy müve éneklése közben vonult el.

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 2050
czegezoltanszabolcs>!

Ja igaz jelentem alásan hogy mig a másik naplómba naplómhoz beszéltem, most magamhoz beszélek, de nem most hanem ahhoz a nagy Frigyeshez, a ki már mérnök! (?) Igazán leszek-e nem-e. Na majd ha olvasom (ha nagy leszek) gondolom hogy: jé az lettem, v. nem lettem az! Szép remények! Felhővárak!

1898. november 27. vasárnap

BookShe>!

Számtanból feleltem. Reif kiállitott, de aztán megbánta felelni hivot. Minden jól ment csak a végét fuseráltam el, szerencsere ép csöngetet a szolga s e tettéért örökké áldani fogom mert már kezdet a fejemből kifogyni a tudomány.

(1898.) Deczember 14. Szerda.

BookShe>!

Én nem tom egy idő óta valami elfogulcság van rajtam olyan spleenes vagyok vagy mi. Mindig pihenni szeretnék, nem tudok semmihez hozzáfogni és mellette valami megy mindig az eszemen keresztül: nem tart soká ez az élet, – olyan sejtelem félle. Nem tudom, mi van velem. Rosszakat álmodok, Máskép volt ez régen. Régen! Mindig arra gondolok. Hejh csak 6 vagy 5 évet ugorhatnék – - vissza. Gyerek lenni! – Igen! Mert én most már nem vagyok gyerek már mindent tudok, a mit nekem még nem kellene tudni. Belül nem vagyok olyan mint kivűl. Nekem valami bajom van. Mivel vessek véget neki? Szeretnék kiugrani a bőrömből, valami egész más lenni, valami más! Repülni innen mert nyom valami. Ugy hiszem az iskola a bajom. Ha má nagyobb lennék, önálló független. Ell menni innen de ugy hogy mégis legyen valami belőlem, valami nagy.

(1899.) Január 11. Szerda.

czegezoltanszabolcs>!

Este van este van a hold sem világít
Kezdi elrejteni a sárga pofáit….

…Mit írjak? Ha kiirhatnám azt ami a szivemen fekszik! Hejhaj még ez az érzéketlen napló is tentás könnyeket hullatna azoktol. Hát inkább le sem irom.

1899. oldalktóber 14. szombat

Carmilla >!

[…] Nagy reményekkel indultam az iskolába. A mint odaértem meglepet a mély csend mely az ajtó körül honolt. Belépek… tátong minden az ürességtöl. Nincs iskola. Épp jött ki a Pista szolga. Hát nincs sully? Ő: Iskola van de elöadás nincs.

1899. Február 13. Hétfő. (Helikon, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: iskola

Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse
Bakcsi György: Orosz századforduló
Caleb Carr: A Halál angyala
Kiss József: Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig (1867-1895)
Menyhárt Lajos: Az orosz társadalmi-politikai gondolkodás a századfordulón 1895–1906
Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1895–1910-ig és műszaki létesítményei
Schelken Pálma – Szádeczky Kardoss Lajos: Zichy-expedíció Kaukázus, Közép-Ázsia 1895
Georg Wegener: Szálljatok velem!