Capillária 60 csillagozás

Gulliver hatodik útja
Karinthy Frigyes: Capillária Karinthy Frigyes: Capillária Karinthy Frigyes: Capillária Karinthy Frigyes: Capillária Karinthy Frigyes: Capillária

Swift mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes Capillária című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek – a nő és a férfi viszonyáról – kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik:
„Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? – hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit.”

Eredeti megjelenés éve: 1921

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
PairDime, Szeged, 2019
ISBN: 9786155950889
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
130 oldal
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1964
228 oldal · Illusztrálta: Bálint Endre

1 további kiadás


Kedvencelte 5

Most olvassa 6

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth I>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

A társadalmi nemek tudományának kutatását démonizálni, majd sunyi módon ellehetetleníteni alighanem a regnáló rendszer egyik legkárosabb hatású megmozdulása volt a társadalom fejlődésére nézve. Mondjuk egy tasli azoknak is kijárna, akik meghonosították és szitokszóvá tették a közbeszédben ezt az egész gender-kurzus tematikát, mint a bomlott elméjű, szélsőséges feministák fehér férfiak (és – spékeljük meg – mondjuk a klasszikus családmodell) elleni hadjáratát. Szögezzük le, aki a társadalmi nemekkel foglalkozik, az a fentinél sokkal földhözragadtabb és hasznosabb munkát végez: a női-férfi egyenjogúság bugyrait kutatja, minél több aspektusból. Ő próbál rájönni, miért nem jutnak el a nők a társadalom bizonyos szegmenseibe, miért bérezik őket alul, miért éri őket negatív megkülönböztetés a szexuális bűntények és visszaélések vizsgálatakor – etc., etc., de ami még igen fontos: mindezt nem a férfi kárára teszi.

A Capilláriát kétféleképpen érdemes megközelíteni, illetve elemzésekor fel kell tennünk magunknak a kérdést: vajon mi Karinthy pontos közölnivalója ezzel a szöveggel?
Az egyrészről biztos, hogy a hozzá alapból is közelálló paródia és/vagy stílustanulmány kategóriájában a regény nagyszerű koppintása Jonathan Swift klasszikusának. Szokatlanul nehéz, körülményes, de kétségkívül elegáns és igényes irodalmi munka, mindemellett felvillant egészen sci-fi-szerű jegyeket is – nyilván nem véletlenül került az elejére egy gigantikus ajánlás H. G. Wells részére. Maga a fogalmazvány viszont nem feltétlenül élvezetes, illetve én a humorát sem díjaztam igazán, de annyi baj legyen, itt még kimondottan rendben vagyunk.
Nem világos azonban, hogy a regény mögöttes üzenete micsoda, illetve hogy a benne foglaltak bírnak-e valódi jelentőséggel, vagy mindez csupán a korabeli angol regény és a világban akkor folyó diskurzus paródiája csak. Ha nem az utóbbiról beszélünk, akkor azt kell mondanom, női egyenjogúság kérdésében Karinthy nem látja a fától az erdőt.

Nem akarom elkövetni azt a hibát, hogy túl komolyan veszek egy komolytalan művet, de ha szigorú szemmel nézem, a Capillária pontosan a nők jogaiért vívott harc egyik túloldali lövészárkában íródott, amiben az a mendemonda terjeng, hogy a nők nincsenek megelégedve amúgy kiváló és kényelmes sorsukkal, és a kitörés közben bizony maradandó károkat akarnak okozni a férfiaknak – és mint minden háborúnak, ennek is csak egy győztese lehet. Karinthy különleges kis államában ugyanis a nők uralkodnak a többek közt táplálékként is funkcionáló elcsökevényesedett férfiak fölött, és miközben elnyomóként kihasználják őket, női természetüknél fogva megvetnek szinte mindent, ami nem a testi gyönyöröket szolgálja, ezt a regény kulcsát jelentő beszélgetésekben meg is idealizálják az elbeszélőnek. Szóval Gulliver-Karinthy úgy feszül neki az emancipáció kérdésének, hogy eleve előítélettel kezeli a női nemet: ezzel ugyanis azt sugallja, hogy a mi világunkban a tudomány, a filozófia és a művészet férfi vadászterület, mert a nők mindehhez nem értenek és nem is érdekli őket. Fel sem merül benne a gondolat, hogy a társadalmi rend esetleg akadályozza a hozzáférésüket, hogy sorsuk és életútjuk már születésük pillanatában elrendeltetik nemük miatt, és egész életükben szigorúbb és szabályozottabb keretek között kell boldogulniuk, mint a férfiaknak, akiknek ráadásul ki is szolgáltatja őket a rendszer. Innentől kezdve, bár sok érdekességet felvillant ez az alternatív univerzum, a női-férfi párharc kérdésében szerintem nem közöl igazán építő jellegű gondolatokat, inkább egyfajta korképként kezelhető – hisz ne feledjük, írásakor az emancipációs törekvések célja még valóban a legalapvetőbb női jogok érvényesítése volt. Meglepett, de a Wikipédián egy elég bőséges szócikk foglalkozik a regénnyel, amiben visszahivatkoznak Levendel Júlia Így élt Karinthy Frigyes című könyvére. Itt ki is emelik, hogy a női nemmel kapcsolatos szkepticizmus nem új keletű az írónál, és mindennek a hátterében Levendel magánéleti okokat sejt. Ez tényleg sok mindent megmagyaráz.

Érdekes koncepciójú, bizonyos szempontból továbbra is szórakoztató könyv, ámbár nem hinném, hogy akár Karinthy életművében, akár a korabeli magyar irodalmi közegben kiemelt helyet kellene kapnia.

Bla I>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

A regény megjelenésének idején, 1921-ben Karinthy már második feleségével, Ady egykori önkéntes múzsájával, Böhm Aranka orvosnővel élt. A hirtelen támadt és viharos szerelemből a házasságkötés után csak a viharok maradtak. A kortársak visszaemlékezéseiből tudható, hogy állandóan gyötörték, marták egymást, főleg Aranka Frigyest. E sajátos, zűrzavaros körülményeket a Wells-nek írt előszóban konkrétan is említi. Ez az „elősző” nem más, mint Karinthy nőszemléletének lényegi kifejtése, majd a regény ennek bizonyítása. Utóbbit könnyű félreérteni, s végleg nőgyűlölőnek beállítani az írót. Pedig célja a Capilláriában –, hogy a nézetek és a felfogás hibáira mutasson, hogy észrevetesse az emberrel önnön fogyatékosságait; eszköze pedig a túlzás – ennyiben rokon a regény a paródiával. De nem paródia. A Capillária szatirikus fantasztikus regény. A fantasztikum Karinthynál természettudományos alapú. Legtöbb fantasztikusnak mondható írásában valamely technikai vívmány továbbfejlesztése vagy éppen kitalálása adja a kiindulópontot.
Szórakoztató kísérlet. Én legalábbis többnyire élveztem, mert azt éreztem a Ca-
pillária időtlen alkotás, minden kor minden olvasójának szól, mert a probléma, melyről Karinthy benne ír, aktuális, s minden korban jelen van. .

virezma P>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Szívesen leülnék Karinthyval megbeszélni ezt a férfi-nő kérdést. Nem biztos, hogy egyetértenénk, de érdekelne, hogy mit mond. A könyv nem mindig volt világos számomra, még az H. G. Wellshez írt ajánlójából értettem meg a leginkább, hogy mire gondol.
Érdekes kontextusba került nálam, ugyanis egy héten belül megnéztem A nimfomániás és a Hisztéria című filmeket, elolvastam a Szívdesszert című kötetet, egy Anna Gavaldát meg ezt. És mindegyik férfi és nő viszonyáról (meg a társadalom belekavarásáról) mond el valamit.

juanito_b192 P>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Nos, Karinthy mester újabb fantasztikus művet alkotott. A női nem-férfinem kérdésének boncolgatása, finom humorral, és elgondolkodtató kérdésekkel átszőve. Nem állítom, hogy mindenben igaza van (?), de tény, hogy olyan tanulságos kérdések vetődnek fel, amelyeken ma is töprenghet(ne) néhány ember.

Zsola>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Kellemes csalódás volt. Szórakoztató vicces és elgondolkodtató. Korunk genderszakemberi számára kötelező olvasmány. Nem biztos, hogy mindenben igaza van Karinthynak, de mindenképen érdemes eltöprengni a szavain és nem csak a nemek harcával kapcsolatosan.
Idézetek:
https://moly.hu/idezetek/998650
https://moly.hu/idezetek/999583

lilaköd P>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Jó néhány kellemes órát szerzett a könyv olvasása.
Időnként hangosan kacarásztam egyes jeleneteken. A történet nemhogy tele van szimbólumokkal, hanem az egész könyv az. Elejétől a végéig.
Hősünk először a nők birodalmát fedezi fel, megismeri gondolkodásukat, érzéseiket, majd később a férfiak birodalmába kerül és ott gályázik.
Tanulságos történet mind a kettő.

imma P>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

én úgy látom, hogy mára azért már sok minden megváltozott a mindennapi életben csakúgy, mint a nemek harcában, ami elé a görbe tükröt tartja ez a regény, de azért – különösen az elején található Wells-hez írt levelén – rengeteget röhögtem. egy olvasást mindenképpen megér, lássatok hozzá bizalommal!

3 hozzászólás
Zsory I>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Ennek a könyvnek az értékelésére hagytam időt, mert nagyon ambivalens érzések keveredtek bennem. Karinthy ebben az írásában kifigurázza a nőket? Vagy éppen a férfiakat gondolja alárendeltnek? Máig sem teljesen világos számomra ez, viszont így egy oldalról zseniális, egy oldalról pedig felháborító. Az elgondolkodtatósága és az egyidisége miatt 5 csillagot is érdemelne, de mivel ennyire nem tudok vele dűlőre jutni, egyenlőre nem tudok többet adni 3-nál. Majd talán a következő olvasásnál jobban rendezni tudom a gondolataimat.

kolika P>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Gulliver újabb utazásra adja fejét, s szokás szerint máshova keveredik, mint ahogy előre gondolta volna. Ez esetben a vízbe pottyanva fedezi fel a víz alatt élő nők és férfiak világát. Fura ez a világ, nem sok hasonlóságot mutat Gulliver világával. A nők elkülönülve, szépségük és erőfölényük tudatában élik életüket, s hogy ez teljesen zökkenőmentes legyen nagymértékben használják ki a kis férfiakat. Szegény Gulliver próbálja terelgetni a nők vezetőjét, de nem nagy sikerrel. Opula hol nem figyel, hol nem törődik a hallottakkal. Gulliver hamarosan megismeri a másik oldalt is, a férfiak világát is.
Az oihák szempontjából nézve az oly érdektelennek tartott bullok világa számomra sok érdekességet tartalmazott.
Karinthy a swifti művek hangulatát is jól hozza, a stílusjegyek és szóhasználata is korhű,
Érdekes olvasmány.

Virág_>!
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Ez egyszerűen fantasztikus volt. Egy igencsak elgondolkodtató és olvasási élményekben bővelkedő délutánt és estét köszönhetek ennek a műnek. Olvasás alatt végig a saját jelenem és Kosztolányi jelene közti hasonlóságokra illetve különbségekre figyelt agyam egy kis szeglete, míg egy másik érdeklődve és szomjazva hallgatta Opula minden riposztját. A férfi és női egyenjogúság két szélsőség bemutatása alatt bujkál, és az író reménykedve várja, hogy ez egyszer csak a felszínre törhessen, mint a bullokok tornya, de szerencsére az előbbi már sokkal nagyobb előrehaladást mutatott, mint az utóbbi kudarca ítélt törekvés. Nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent egy téma köré lehet építeni úgy, hogy végig fennmaradjon az olvasói érdeklődés, mindenesetre nálam célkeresztbe talált.


Népszerű idézetek

imma P>!

Rólam egyszer azt mondta valaki: magában van valami nőies. Azt feleltem neki ijedtemben: lehet, hogy az anyámtól örököltem: az anyám ugyanis nő volt.

24. oldal

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

2 hozzászólás
MeliSzabo>!

Nem vagyok hozzád hasonló, hiszen én többet akarok, mint te – téged akarlak.

55. oldal

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

lorem>!

Felfedezésem ugyanis abból áll, hogy az ember kétnemű.

Bármily furcsán hangzik, ezt a tényt nem szegezték még le matematikai pontossággal. Gyorsan hozzáteszem, hogy nem a kétnemű emberről beszélek, arról a testi és lelki elemzésről, mely kimutatta, hogy mindnyájunkban vannak férfi és női tulajdonságok. És nem arról beszélek, hogy a felsőbbrendű állat kétnemű. Mert azt tudtam, hogy a ló kétnemű, eleveneket szül, és azokat saját emlőiből táplálja. A disznóról és a majomról is tudtam ezt a dolgot. De hogy az ember éppen úgy kétnemű, mint a ló meg a disznó, ezt a merész következtetést ma már kénytelen vagyok erélyesen visszautasítani, miután sem eleveneket nem szültem, sem pedig azokat saját emlőimből nem tápláltam. Ehhez semmi kedvem sincsen, és a jelek szerint nem is fogom tenni halálomig: – márpedig én ember vagyok, sőt csakis én vagyok ember Salamon király szerint.

Itt valami ellentmondás van, vagy Darwin tévedett, vagy Salamon király, vagy pedig az ember valahogyan másképpen kétnemű. Legalább ahogy ma állnak a dolgok. Az ember valahogyan úgy kétnemű, hogy nem olvad össze eggyé, mint az állatfajok, hanem két nemében megtartja egyéni mivoltát.

Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.

Fogalmazásom tehát így módosul: az ember vagy férfi, vagy nő. Így nézve a dolgot, ez a két szó, férfi és nő, nem főnév, hanem csak viszonyszó. Mert ha egy nő van egyedül a szobában, akkor – hiába kukucskál, a két aggastyán nem fog egyebet tapasztalni – ő is csak úgy fog viselkedni, mint én: eszik, vagy ásítozik, vagy tűnődik. Nővé akkor válik, ha férfi jön be hozzá. De viszont tudni csak úgy tudnak egymásról, ha találkoznak – ha pedig találkoznak, akkor már nemük van. A gyakorlatban az ember szó válik viszonylagossá.

Végső formája tehát felfedezésemnek: ember nincsen, csak férfi és nő van.

A tapasztalat igazolja elvont elmélkedésem. Járván a világot, embert még nem láttam soha, a szó eszmei értelmében, amit láttam, az vagy férfi volt, vagy nő.

És minél férfibb a férfi és minél nőbb a nő, annál emberebbnek nevezzük.

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

1 hozzászólás
bptoth>!

… a férfi végtelen önzésében nem vette észre a két főbenjáró élvezeti cikk, nő és rostélyos közti lényeges különbséget: hogy a rostélyos nem harap vissza, ha beleharapok, de a nő visszaharap.

Levél H.G. Wells-hez

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

MeliSzabo>!

[…] nem szeretek tartalmas ember lenni, élő ember szeretek lenni, minden pillanatban megújuló tartalommal.

Levél H.G. Wells-hez

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Bla I>!

Ez évi összegnek előteremtése annyira kifárasztott, hogy 19…-ban önként jelentkeztem harctéri beosztásra.
Mint seborvost a „Queen” kereskedelmi hajóra rendeltek ki, melynek az volt a hivatása, hogy katonai fedezettel fenntartsa a közlekedést azokon a veszélyeztetett vonalakon, melyek a német tengeralattjárók zónáján keresztül kötötték össze Anglia és Amerika kereskedelmét.

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

budvigszandi P>!

[…] a rostélyos nem harap vissza, ha beleharapok, de a nő visszaharap.

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

virezma P>!

Őfelsége közölte velem, hogy nyers állapotban és hizlalatlanul a bullok-velő nem olyan jó minőségű – de van a bullok-oknak egy bizonyos tápláléka, amivel ha megzabálják magukat, velőjük elsőrangúan finom és kellemes ízű csemegévé válik. Ez a táplálék nem a tengerfenéken terem: bizonyos alkalmakkor felülről szokott lefelé szállingózni, réteges, sok levelű vékony lemezek alakjában, tele apró fekete pontokkal.
Mutatott egyet nekem ebből a növényből. Meglepetve kiáltottam fel: egy tudományos könyv volt, ha jól emlékszem, Nietzsche Zarathustrá-ja, teljesen elázott, szétmállott állapotban.

74. oldal (Hatodik fejezet)

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

imma P>!

S hogy ilyenformán ráfanyalodtam arra, amit irodalomnak neveznek: hogy egyszerre mindenkinek mondjam el azt, amit külön-külön senki se akar meghallgatni.

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

labdarozsa>!

A születés pillanatában, mielőtt megláttam a napvilágot, már itt e Földön, és még Odaát egy pajkos angyal fülünkbe súgott valamit, egy Titkot, amit egyetlen valakinek vallhatok csak meg majd annak idején, a Másiknak, akinek szintén megsúgta […] És én elindultam a titokkal, még nem tudom, ki lesz az a másik, csak annyit, hogy hozzám hasonló. (..)"

17. oldal

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Szathmári Sándor: Kazohinia
H. G. Wells: Az időgép
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Samuel Butler: Meslohes
Richard Matheson: Legenda vagyok
Robert Merle: Malevil
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Aszlányi Károly: A befalazott halál
Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Jókai Mór: A jövő század regénye