A ​feleségem beszéli 35 csillagozás

Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

A háborús évek tragikomikus krónikáját egy háziasszony meséli el – egy ügyeskedő, kissé szószátyár és tudálékos, de aranyszívű asszony, aki élni akar és szépnek és kívánatosnak látszani az ezerszázalékos infláció, a feketézés, a háborús veszteséglisták, a hadirokkant jótékonysági estek és a növekvő elégedetlenség dorbézoló és nyomorgó Budapestjén.

>!
Noran Libro, Budapest, 2016
90 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155667046
>!
Noran, Budapest, 1997
78 oldal · ISBN: 9639042224 · Illusztrálta: Karinthy Frigyes, Major, Pusztay

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Bíró_Júlia>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Karinthy egy őstroll. Akkor is az volt, mikor azzal a tragikus, szépséges, minden napján megmenteni való Judik Etellel élt, amikor belőle merített ihletet. Akkor is trollal írt, szerencsére, gurulvaröhögőset, sokféleképpen olvashatósat. Aki akar, butus (?)* feleséget lát evickélni a mindennapok miniatűr katasztrófái között, aki olykor naivitást és tűpontosságot vegyítő észrevételeket tesz. Aki akar, egy visszájára fordult világot, kusza politikai viszonyokkal, minden realitással szembemenő és agyonszabályozott mindennapokat, amin már tényleg csak röhögni lehet. Az első Karinthynéból csak annyit, amennyire az eredetire egy karikatúrából következtetni lehet – egyébként kapunk azokból is. Főleg Karinthyról, maga és mások által rajzoltakat. És egy kis nekrológot a végére, meghatódhatni. Két szélsőségekig különböző -vagy nem is annyira – ember, két hihetetlenül érzékeny művész közös életén.
Pont annyi alapanyagot adnak hozzá, amennyi még könnyen fogyasztható.

* spoiler

Cipőfűző P>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Jó ötlet volt ezeket a szatirikus karcolatokat kötetbe rendezni. Élmény lehetett anno az újságban olvasni és várni a következő Karinthy írást. Remek korrajzot kapunk a világháborús fejetlenségről e humoreszkek által. Bámulatos Karinthy beleélési képessége, ahogy belebújt egy pesti „feleség” bőrébe. Egy bohókás asszony szavaival, humorosan, naprakészen értekezik a világot alakító eseményekről és a mindennapok nehézségeiről, azokról a csatákról, amelyek nem a fronton zajlottak, amelyekről nem zengtek dicshimnuszokat, de Karinthy Frigyes gondolt erre, és nagyon frappáns módját választotta véleménye kinyilvánításának.

Márta_Péterffy P>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Karinthy karcolatai 1917-18-ban, szatirikus, kesernyés-humoros írások, mintha felesége monológjai lennének.
A karcolatok bemutatják a háború végi /I.vh./ pesti életet, a túlélés praktikáit, „csakazértis” pesti humorral.
Itt az első asszony szerepel, Judik Etel színésznő, aki sajnos 1918-ban meghalt a spanyolnátha járványban.
A kötet végén egy újságírónő riportja is szerepel a fiatal asszonnyal, utána a temetési hír, majd Karinthy szép, búcsúzó írása.

Sárhelyi_Erika I>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Karinthy „nőül” is tudott. Ezek az 1-1 oldalnyi írások első felesége, Judik Etel „hangján” szólalnak meg, aki az ismert és elismert író párjaként igazi gondolkodó asszony, akinek véleménye van és ezt nem fél közölni :) Véleménye és gondolatai vannak a háborúról, az öltözködésről, az élelmiszerhiányról, természetesen a férjéről, és úgy egyáltalán mindenről. Karinthy zseniális humorral beszélteti az asszonyt, tényleg hangos nevetésre késztetve az olvasót, úgyhogy Karinthyt ne olvassunk tömegközlekedés közben :) Én nagyon jól szórakoztam a butácska, lepcses szájú asszonykaként bemutatott feleség eszmefuttatásain, amikről persze valójában tudjuk, hogy tulajdonképpen kimondja a tutit.
És e sok nevetés után borotvaéles váltásként a kötet végén Karinthy gyönyörűen búcsúzik a spanyolnáthában elhunyt Eteltől: „A közeli jövő homályos és hideg, a közeljövő elfelejt minket, és porral söpri be nyomunkat, de egyre jobban közeledünk ahhoz, aki végtelenül távol van (…) Fel fogunk támadni az ő lelkében, te jól tudod, csöndesen mosolygó illat, halkan dúdoló csönd, szelíd fény, édes pihenés, biztató árnyék, elsuhanó hang, emlék”.
Kijózanító kötetlezárás, de egyszersmind emberi és szép.

Zonyika>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Kedves kis 'végigmosoly' olvasmány, a butácskának ábrázolt asszonyi egyheti kétpercesek. Amolyan századeleji szőkenő. Nem buta, inkább csak a tipikus háziasszonyi: de akkor ez most hogy van? kérdi férjét.
Amiért én szerettem: 1918, Budapest, hiába háború, nélkülözés, etc., szép lehetett, én pedig már nem láthatom…
A végén pedig szívszorító utónekrológ, ahogy csak író tud szeretni.

7 hozzászólás
Baba082>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Csodálatos írás. Egy egyszerű, józan paraszti ésszel megáldott fiatal asszony gondolatai, amik nem szűkölködnek a pikírt, ironikus utalásokban. Már- már hétköznapi, és valahogy mégse az.Mély emberi érzelmekkel kigondolt, a problémákat a lehető legegyszerűbben megoldani kívánó nő véleménye a világról.
A könyv nagyon üde, én végig fennhangon nevettem rajta. És bevallom sírtam is. Na nem szívszakadva, de Karinthy nekrológja erről a drága asszonyról igazán megható. Nem terjengős romantika, inkább valami egyszerű, mélyről jövő valódi szeretet. Még szinte a hiány sem érezhető, hisz tudja, hogy felesége már békét talált.
A megdöbbentő az egészben az, hogy a könyvben említett gondok kísértetiesen hasonlítanak a maiakhoz, pedig akkor háború volt. De a BKV már akkor se járt normálisan, az orvos akkor se volt okosabb a betegénél, az élelmiszerrel akkor se gazdálkodtak jobban…. és ennek már 100 éve!
Úgy gondolom Karinthy egyik kihagyhatatlan írása ez.

Tigrincs P>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Nagyon szeretem Karinthyt. A csavaros észjárását, humorát, írói profizmusát, kiapadhatatlan ötlettárát. Örülök, hogy rengeteg írása áll még előttem.
Ez a kis könyvecske kedves társam volt mostanában kicsit gyakoribb rövid utazásaimkor, és a budapesti belvárosi környezet illett is tartalmához. Némelyik írás olyan, úgy látszik örökérvényű jelenségekre világított rá, amelyeket ma is tapasztalhatunk, mint például amikor meg is bíznál valakiben, de azért írásban is kéred az ígéretét vagy amikor bizonyos szavakról hirtelen kitaláljuk, hogy az mostantól mást fog jelenteni, mert eddig valami sértőt jelentett. Nem akarom lelőni a poént :)
Olvassátok el.

GingerKid IP>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Jaj, Karinthy annyira fantasztikus ember volt!
Ez a kis könyvecske jól megnevettetett, aztán a végén jól megríkatott.
hamisítatlan Karinthy-humor, remek, bájos kis karikatúra a feleségről, akit egyszerűen nem lehet nem szeretni. Mindeközben remek korkép, és az egész valahogy nagyon keserédes, hisz mindennek a hátterében ott a háború, a bizonytalanság, az éhezés, és a tény, hogy sokszor milyen kegyetlen az élet.

jevus>!
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli

Olvasás közben végig mosolyogtam. És szomorkodtam. Karinthy nagyon jól bemutatja a kor visszásságait, nehézségeit. Elsőre vicces, de ha belegondolunk, hogy mi is áll valójában a humor mögött, akkor leszünk igazán szomorúak.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Emerencia P>!

Az emberekkel el kell hitetni, hogy jók, ha azt akarjuk, hogy azok legyenek.

Fanniii>!

Az a szó, hogy tisztességes, minden ilyen nyilatkozatban benne van, úgy, hogy eszembe jut, pár év előttről, az a rendelet, mely megcenzúrázta a szerelmi apróhirdetéseket, mivelhogy már nagyon elvadultak és megszemérmetlenedtek – megcenzúrázta és feltételül tűzte ki, hogy ennek a szónak: „tisztességes”, elő kell fordulni mindenfajta apróhirdetésben. Azóta aztán jönnek ilyen apróhirdetések: „megismerkednék jóvérű, molett, perverz úrinővel, akivel Pesten átutaztomban július 31-én egy éjszakát tisztességesen együtt tölthetnénk.”

1917. július 30.

csucsorka P>!

Hazudjatok, hogy az igazság kijöhessen – én a kisfiammal jöttem rá erre a módszerre. […] Ha elkezdi a komiszkodást, egyszerre mosolyogni kezdek és azt mondom neki, hogy ő egy aranyos, szelíd, jó kis fiú, egy drága. Nézd meg, hogy zavarba jön ettől, hogy elcsodálkozik, és hogy hagyja abba a bömbölést tágra meresztett szemekkel.
Az emberekkel el kell hitetni, hogy jók, ha azt akarjuk, hogy azok legyenek.

jevus>!

… hát most magyarázd meg nekem, hogy mi ebben a vicc? mert én nem értem, mi van azon különös, hogy aki békepárti, az nem akar harcolni? hát hiszen éppen azért békepárti – vagy csak annak van joga azt állítani, hogy a béke jobb a háborúnál, aki szeret verekedni? ellenben, aki itthon ül és szerkeszt vagy ír, szóval a felmentett lógós, az legalább legyen háborúpárti az istenit neki és dicsőítse a hősi halált, ha már őneki nem lehet része benne?

40. oldal - 1918. január 18. (Noran, 1997)

csucsorka P>!

… hogy igaza legyen annak a hogyhíjják franciának, aki megmondta, hogy a férjem gondolkodik, tehát vagyok.

Boglinc P>!

… hát persze, ha én két nőre azt mondom, hogy az egyik szebb, mint a másik, attól még lehet mindkettő elég randa, csak az egyik nem annyira. Ez éppen olyan… ez éppen olyan, mintha én például elmegyek a Műcsarnokba, és mikor odaérek, kiderül, hogy az nem a Műcsarnok, hanem a keleti pályaudvar…. Nem? Hogy ez nem éppen olyan? Hát nem éppen olyan. Mit csavarod el a dolgot[…]?

Cipőfűző P>!

– Milyen hosszúak és körülményesek ezek az új plakátok és új rendeletek, amikből az ember, ha megérti őket egy álmatlan éjszaka fejtörése után, megtudja, hogy hogyan és mikor és milyen utánjárás alapján nem lehet megkapni, amire szükségünk van. (…)

78. oldal, 1918. szeptember 6. (2016, Noran Libro)

Boglinc P>!

… már semmi mást nem hamisítanak többé, kivéve persze a pénzt, amihez nem kell semmiféle anyag, csak az az állítás, hogy a húszkoronás húsz koronát ér, vagy egy hazugság kell csak hozzá: – abból pedig van bőven, és ingyen, amennyi kell.

jevus>!

Azt mondja a Tisza, hogy a békét csak a felmentett újságírók meg felmentett hadimunkások meg felmentett politikusok akarják olyan nagyon, meg még esetleg a katonák is, szóval általában az emberek, de ezeken kívül aztán igazán senki, csak ezek a bujkálók, akik kivonják magukat a háború alól és nem akarnak harcolni…

40. oldal - 1918. január 18. (Noran, 1997)

Cipőfűző P>!

(…) Te, én most már őszintén bevallom, hogy én eddig nem nagyon tudtam ,hogy mi a különbség az abszolutizmus és a szabadság között, csak nem mertem kérdezni… de most már világosan meg tudom határozni a két fogalmat. Az abszolutizmus, drágám, az az, hogy az egyik ember tönkreteszi és elnyomja és megöli a másikat – a szabadság pedig ezzel szemben az, hogy a másik ember teszi tönkre és nyomja el és öli meg az egyiket.

73. oldal, 1918. augusztus 15., "a bolsevikikről" (2016, Noran Libro)


Hasonló könyvek címkék alapján

Janikovszky Éva: A lemez két oldala
Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról
Gyurkó László: Halálugrás
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Francis W. Scott: Hóhér
Heltai Jenő: Bakfis álmok
Márai Sándor: A sziget
Herold Ágnes: Még ma velem leszel
Háy János: A mélygarázs
Janikovszky Éva: A tükör előtt