Vége ​a világnak 4 csillagozás

Karinthy Ferenc: Vége a világnak

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Utazások, találkozások, emlékek, „nyelvelések”: az utóbbi évek rövidebb írásaiból állt össze Karinthy Ferenc új kötete, amelyre éppúgy jellemző a tartalmi sokféleség, mint a humorra, iróniára, „kancsalságra” – és belátásra alapozott írói szemlélet.
De jobb, ha ízelítőül magát az írót idézzük:
„ – A hirdetésre jelentkeztem.
– Melyik hirdetés?
– Az önök hirdetése. Hogy az Állami Balettintézet felvételre keres jelentkezőket. Hát itt volnék.
– Nyolc-kilenc éves fiúkat és leánykákat.
– Igen. Olvastam az újságban.
– Erre akar jelentkezni?
– Engedelmükkel.
– Bocsánat, ön hány éves?
– Hatvan múltam.
– És hány kiló?
– Kilencvenhárom.
– …
– Nem megy, uram.
– Bizonyos, hogy nem?
– Nem.
– Kár. Egy álommal kevesebb.”

>!
Pallas, Budapest, 1988
136 oldal · ISBN: 9632721853

Enciklopédia 1


Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

B_Bori>!
Karinthy Ferenc: Vége a világnak

Meg voltam győződve, a könyvtár homályában Karinthy Frigyes kötetet szabadítok ki a polcról. De véletlenül a Karinthy Ferenc könyvét vittem haza. Mennyire örülök, hogy így történt s részese lehettem ezeknek a pillanatoknak, hangulatoknak.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Száz szép kapufánál több egy csúnya gól. A gólnak nincs jelzője.

54. oldal

1 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Nyílt antiszemitizmust ma leginkább a lumpen elemek körében érzékelek. Itt beszélni kell a Fradiról. Ez nem sport-kérdés, ez politikai kérdés és zsidókérdés is.
Én az MTK-ban kezdtem vízilabdázni, majd amikor azt megszüntették, áthívott az FTC. A Fradi hozzám mindig jó volt. Játszhattam, aztán 56 után felkértek az úszó és vízilabda szakosztály elnökének. Bajok régen sem a Fradival voltak (hogy mást ne mondjak, a pólócsapatban számos a zsidófiú), hanem a közönséggel. Ebben szerepe van a tömegpszichózisnak is, annak, hogy a tömeg rendszerint legdemagógabb hangadói felé húz. A lelátón ülnek emberek, akiket nem a sport érdekel, inkább ott élik ki vandál ösztöneiket, antiszemitizmusukat, barbár indulataikat, és a többiek egy részét magukkal rántják. Az ország hangulata igen rossz, életünk rendkívül ingerült, durva – ezt látjuk nemcsak a meccseken, hanem a villamoson, a közlekedésben, a munkahelyeken, mindenütt –, természetes, hogy ilyen légkörben a zsidózás is előfordul. Mint ahogy halljuk, mennyit cigányoznak, araboznak is.

133. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fradi
2 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Új Hamlet
– Hallottátok? újságolta a pesti Broadway-n Halmai, a sajnos Amerikába kitántorgott, ám mindazonáltal máig feledhetetlen komikus és mókamester. – K. Cini átdolgozta a Hamlet-ot.
– Igazán? És milyen?
– Kimaradt belőle az apa szelleme.

28. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Sándor bácsi valamiféle távolabbi anyai rokonunk volt, foglalkozására nézve sertésnagyvágó, húsiparos vagy ilyesmi: igen gazdag ember, és igen fösvény. Jött ki a Lipótvárosi Kaszinóból, vastag bundában, vastag szivarral, én arra mentem a szeles novemberben, didergős esőköpenyben.
– Hogy vagy, fiam?
– Remekül, Sándor bácsi – feleltem illedelmesen.
– Jó kabátod van – mustrálgatta, dörzsölgette a vékony ballonanyagot.
– No igen.
– Jó, hogy van, igaz, fiacskám?
– Az ám.

25. oldal

B_Bori>!

Az asszony óvatosan a járdára tette le a gyereket – négyéves lehetett, vagy ki tudja, mennyi – , állni még bírt így-úgy, de járni már nem, ez kitűnt abból, ahogy ott ragadt, ügyetlenül, sután, tehetetlen. S tekintett föl az anyjára, esetten, végtelen bizalommal és kiszolgáltatva, ahogy egy beteg, meglőtt kutya a gazdájára, istenére. Az író még most se képes elmozdulni rejtekéből, nézte őket odagyökerezve, és elmehet a fészkes fenébe a fene nagy humanizmusával és híres művészetével, vége a világnak.

17. oldal, Jó nap

B_Bori>!

A filmnek vége, kilenc elmúlt. A szőke leány még mindig ott van, egyedül. Most már fáradtabb, kókadtabb, arcán szétkenődött a festék, száján a rúzs, a tizedik cigarettáját dobhatja el, tüstént újabbra gyújt. De azért még vár, nem adja föl, nem hiszi. Az nem lehet, nem igaz, hogy hiába, reménytelenül, hogy itt maradjon magában, kiöltözve, illatosan, szombat este, vége a világnak.

18. oldal, Szombat este


Hasonló könyvek címkék alapján

Fisli Éva – Lengyel Beatrix (szerk.): Rosti.
Lipp Tamás: A nagy titok
Erdei László: Kóborlásaim az élet ösvényein
Imre Flóra: Rejtőzve éltünk
Hász Róbert: Sok vizeknek zúgása
Száraz Miklós György: Andalúziai kutyák
Mándy Iván: A villamos
R. Kelényi Angelika: Bécsi keringő
Bucsi Mariann: Kerülőutak
Ruby Saw: Menj a Pokolba!