Budapesti ​tavasz 38 csillagozás

Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Apám egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel, csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is. Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak.

A Budapesti tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a szellemidézés egy darabja.

Karinthy Márton

Eredeti megjelenés éve: 1953

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Harminc Év Magvető · Karinthy Ferenc művei Szépirodalmi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2007
284 oldal · ISBN: 9789639752115
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1985
234 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631596315
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
206 oldal · ISBN: 9631522423

9 további kiadás


Enciklopédia 17

Helyszínek népszerűség szerint

ELTE · Esterházy utca · Lánchíd, Budapest


Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

A Budapesti tavasz a magyar főváros és felmenőim regénye is. Azé a fővárosé, amelyet a II VH-ban meggyaláztak, lakosait megtizedelték, épületeit rommá lőtték. Ezt a könyv gyönyörű képekben – már ha lehetnek e virtuális képek gyönyörűek – csodálatosan megörökíti. A pincékben-lakás és az éhezés apámék része is volt. Miközben olvastam, eszembe ötlöttek a történetek, melyeket a megszállásról, majd a „zabráló” és „maljenkie rabót”-ra vivő oroszok tevékenységéről mesélt. Ugyanakkor nemigen értem Karinthy Ferenc bírálóit, hisz bármilyen visszaélések is történtek a második, harmadik vonalban érkező orosz katonák részéről, a város mégis felszabadult az embertelen német fasiszta és a magyar nyilas uralom alól. Ez pedig szabad fellélegzést jelentett…
A könyv pergő, filmszerű, nem véletlenül tetszett egy korábbi nemzedéknek Gábor Miklós alakítása.
Ajánlom!

vargajudit P>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Persze, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a regény keletkezési időpontját, nyilván amiatt van, de nagyon szocreálra sikeredett. A szereplők és az események meglehetősen sematikusak, és didaktikusságért sem kell a szomszédba mennünk. Amolyan néptanító jellegű.
Nem olvastam még mást az ifjabb Karinthytól, de feltételezem és remélem, hogy nem ez a legjobb regénye.

1 hozzászólás
labdarozsa>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Ez a könyv olyan volt, hogy sokáig csak nézegettem a polcon, aztán egyszer gondoltam egyet, megfogtam, leültem a fotelembe, majd tíz órával később vettem észre, hogy vége lett.

AeS P>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Szobotka Tibornak mondta, vagy írta egyszer valaki, hogy most már igazán meg kellene írni Budapest regényét. Szerintem Karinthy Ferenc megírta.
A második világháború utolsó napjai az ostromlott városban, sosem olvastam még ilyen szépen megírva. (Már amennyire ezt meg lehet, de értjük, ugye.) Minden kép előttem van, azóta is.
A karakterek számomra kicsit elnagyoltak, az izgalmas szálak elvarratlanok és befejezetlenek, olvastam volna még pár száz oldalon keresztül…

Cicagerinc>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Évek óta nézegetem a polcon, nem tudtam, hogy miről szól. Tudtam, hogy Karinthy Frigyes fia írta, de mégsem mertem neki esélyt adni. Aztán most egy kihívás miatt szükségem volt rá, és gondoltam, akkor most hozzáfogok. És milyen jól tettem!
A könyv 1944 -1945 telén játszódik, a középpontjában egy fiatal katonával, Pintér Zoltánnal, aki dezertál, hazaszökik Győrből Pestre egy másik katonatársával, Gazsóval. És innentől kezdve ennek a két fiatalembernek az élete a háború sodrásába kerül, megtörténik velük minden, ami az ostromlott Budapesten megtörténhet. Sose olvastam még Budapest ostromáról, de ez egy kifejezetten érdekes téma, és úgy gondolom, jól megvolt írva ez a könyv. Megható, szívfacsaró, rengeteg érzelmet kiváltott belőlem. Még a könnyem is kicsordult, amikor Zoltán elkísérte azt a kis zsidó lánykát egy biztonságos helyre. Főleg akkor tört el nálam a mécses, amikor a 3-4 éves kisgyerek nem egyszerre ette meg az édességet, hanem tett belőle a zsebébe is, mondván, „legyen belőle holnap is”. :'(
Zoltán szerintem kicsit felnőtté vált ebben a történetben. Megtanult szeretni, élni, félni, óvni. Addig „csak egy diák” volt, a könyv végére felnőtt férfivá vált.

Mária P>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

A körülzárt város fekete-fehérben pergő képei, az utolsó hetek háborús mindennapjai tetszettek a legjobban. Némely mesés epizódot feleslegesnek éreztem (Zoltán és Jutka a fogdában, Turumbek és Gazsó a bank épületében, majd a ház udvarán).
Számomra a regény itt fejeződött be:
https://moly.hu/idezetek/766859

Joeymano>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Azért vannak benne Oscar-díjas jelenetek. Amikor Zoltán elvitte a lóhúst lakótársa szüleinek, cserébe ők kértek még egy szívességet: vigyen el egy kislányt egy megadott címre. A romokban heverő Budapesten egy rettegő diák kézen fogva vezet egy hároméves kislányt, aki már felfogja, hogy ami körülötte van, az nincs rendjén. Zoltán tapogatózva kérdezgeti, de folyton belenyúl valamibe, ami már nincs, vagy nem is lehetett.
Érdekes volt Budapest szemszögéből látni az 1945-ös évbe való belépést, az orosz (a könyv szereplőinek szemében) felszabadítást. És tényleg, hogy merészelték harcszintérnek tekinteni azt a gyönyörű várost a németek és az oroszok?!
Karinthy szókincse ugyan nem érheti utol Karinthy Frigyesét, de a maga egyszerű fogalmazásmódjával is tudott nagyon mélyet ütni.

geucsa>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Nagyon szép regény. Nem számítottam ennyire jóra. Biztosan olvasok még Karinthy Ferenctől.
Mozgalmas, sehol sem ül le, érdekfeszítő, megható, pereg, látszik, mint egy film. Bárkinek ajánlom.

Beja>!
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz

Azt nem mondom, hogy életem első háborús könyve… nem szeretem a témát, így nem is keresem a hasonszőrű irodalmat…
Azért végigjártam a főhősökkel a várost, voltak helyek, melyekről tudtam is… az utolsó fejezet viszont nagyon tetszett. Ha lehet úgy fogalmazni, szééép.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

– Milyen okból akarsz te megszökni? – kérdezte Gazsó nem titkolt gyanakvással…
– Milyen okból maradjak itt? – válaszolt amaz.

17. oldal

Carmilla >!

     – Rendszerváltozás… nehogy félre tessék érteni: itt csupán arról van szó, hogy az egyik fajta bürokráciát a másik bürokrácia váltja fel.

25. oldal (Szépirodalmi, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: bürokrácia
AeS P>!

– Tulajdonképpen miért hordja még mindig ezt a vacakot? – kérdezte az igazgató. – Ma sem értem, mit tudott szeretni egy ilyen kis mezei jogászon, lényegében egy butuska szépfiú, egy áramvonalas trubadúr…
– Mit szerettem? – ment bele a nő a párharcba acsarkodva. – Mindent: a szemét, a száját, kezét, nevetését, érti? Egy mozdulatáért akármikor meg tudtam volna halni, érti?

189. oldal (Ulpius-ház, 2007)

Bla IP>!

…itt született, itt élte huszonkét esztendejét, s most rövid távollét után elborzadt a város némaságán.

6. oldal

Carmilla >!

Hatalmas, iszonyú haragos volt a folyó, mint egy pikkelyes, mindent elemésztő szörny. A jég röpült és énekelt a hátán: el akarta sodorni a Lánchidat, a csipkés tornyú, sötét Országházat, a partot, az egész várost.

151. oldal (Szépirodalmi, 1985)

geucsa>!

Nézte a madarat, a hegyet, az Erzsébet-hídnak a házak fölé nyúló, sárga tornyát bénán lecsüngő láncaival, a végtelen, megtiport várost torka elszorult, szeméből ki akartak törni a könnyek, és életében először kimondta ezt a szót: hazám.

24. rész

AeS P>!

A múltkor olvastam egy regényt, ott mondta valaki: „Bölcsész vagyok, a felesleges tudományok doktora.”

82. oldal (Ulpius-ház, 2007)

Carmilla >!

    Később olvasni próbált, Casanova emlékezéseit hozta le, franciául. De olyan türelmetlen volt, tíz perc múlva összecsukta a könyvet, gondosan megjegyezte a lapszámot. Mindennél jobban megvetette azokat a barbárokat, akik a lap sarkára hajlítanak szamárfület, s ezt annyiszor el szokta mondogatni, hogy az iskolában az egyik gúnyneve Füles volt.

167. oldal (Szépirodalmi, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: Casanova · olvasás
Carmilla >!

    A lány megállt a fal mellett, körmével a vakolatot kapirgálva; fekete szeme, ez a nehéz röptű madár, a két fiúra rebbent, majd lassan a mélybe szállt. Fiatal, sötétszőke lány volt, fehér blúzban, kék szoknyában: olyan tiszta és egyszerű, mint a bánat.

35. oldal (Szépirodalmi, 1985)

Gregöria_Hill>!

Dezső pohara a kottatartón állt, játék közben is ivott, hozatta ki egymás után a söröket, vagy a vendégek rendelték neki, de mindig csak kis üveggel kért, Délibábot.

471. oldal (Hátország)

Kapcsolódó szócikkek: sör
2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek
David Benioff: Tolvajok tele
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Eoin Dempsey: Fehér rózsa
William Wharton: Éjfélre kitisztul
Paullina Simons: A bronzlovas
Karády Anna: A füredi gyermek
Umberto Eco: A rózsa neve
Monica McCarty: A Harcos