Árulás 235 csillagozás

Karin Alvtegen: Árulás

Eva ​régóta sejti, hogy férje megcsalja. Egy nap egy ártatlan megjegyzésből rájön, hogy a csábító nem más, mint fiuk óvó nénije. Fájdalmában és dühében kegyetlen bosszút forral a nő ellen, és egy elhamarkodott kalandba is belebonyolódik, ami azonban végzetes veszélyeket rejt. A hétköznapi szerelmi háromszögnek induló történet, pokoli eseményekbe torkollik. A regény főszereplői a boldogságot hajszolják, ám életük lidércnyomássá válik. Minden, de minden más irányba fordul, mint ahogy tervezték. Ki kit árult el? Ki az áldozat?

Lélektani dráma és krimi egy regényben a legtekintélyesebb skandináv krimi díj, az Üvegkulcs nyertesétől.

Az 1965-ben született Karin Alvtegen egyike a legelismertebb skandináv íróknak. Hírnevét a pszichokrimi műfajában szerezte. Történeteinek rendkívüli feszültségét nem csupán a bűnesetek megjelenítése táplálja, hanem az emberi kapcsolatok, karakterek érzékeny és kegyetlenül őszinte ábrázolása is. Alvtegen elnyerte a legjobb skandináv krimiért… (tovább)

Eredeti cím: Svek

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Animus, Budapest, 2014
196 oldal · ISBN: 9789633242209 · Fordította: Szöllősi Adrienne
>!
Animus, Budapest, 2010
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240205 · Fordította: Szöllősi Adrienne

Kedvencelte 17

Most olvassa 4

Várólistára tette 116

Kívánságlistára tette 70


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Karin Alvtegen: Árulás

Egy különleges skandináv krimi, amelyből a skandináv csak az író, egyébként ez egy pszicho-thriller. Mesterien felépített lélekrajzok, s egy olyan befejezés a helyzet megoldásaként, amelyre nemigen számít senki, legfeljebb az értő pszichológusok. Napjaink regénye ez, a XXI. század társadalmáé, amely a kényszerű egzisztenciális félelmekkel és döntésekkel, a folyamatos stresszel, az időhiánnyal, s a nagycsaládok vertikális szétdarabolódásával megbetegíti az egészséges lelkeket is, s olyan helyzeteket teremt, amelyeket rémálmainkban sem szívesen látnánk. Különleges írás! Csak erős lelkületűeknek!

3 hozzászólás
>!
ggizi P
Karin Alvtegen: Árulás

Nagyon erős volt ez a könyv. Nem egy klasszikus krimi, inkább lelki folyamatokat írt le, amit nagyon sokan megtapasztalhattak már és így nagyon könnyen átérezhetőek voltak a történések. Szépen végigkövethető volt az aki másnak vermet ás… szindróma és olyan frusztrálóan zárult a vége, ami csak megerősítheti az embert az egyenes út előnyeiben. Nagyon tetszett a lelki folyamatok ábrázolása, a reakciók, ahogy kifordultak önmagukból a karakterek. Jó kis történet volt, és Jonas személye egész félelmetes ezzel az alattomosan bekúszó és mindent megfertőző státuszával.
Remélem az írónő többi könyve is ennyire élvezhető.

4 hozzászólás
>!
egy_ember
Karin Alvtegen: Árulás

Mégis ki volt az a lökött szerkesztő, aki ezt a könyvet a skandináv krimik sorozatba tette? Hiszen ez egy hihetetlenül tömény lélektani regény! Olyan csavaros, mint egy pleisztocén csiga, és olyan ősi érzelmekkel is operál – vágy, harag, félelem, bosszú.
Szóval ki volt az az ügyes szerkesztő, aki rátalált erre a nőre? Simán van olyan jó, mint Nesbo, Nesser, vagy Indridason.

10 hozzászólás
>!
Csoszi P
Karin Alvtegen: Árulás

Ne dőlj be a borítón található címkének! Ne krimiként olvasd! Mert nem az. Inkább lélektani. Beteg, hátborzongató, és nagyot üt. Nem fogsz benne találni klasszikus bűncselekményt. Nincs egy nyomozócsapat, amely felgöngyölíti a szálakat. Ellenben az írónő remekül boncolgatja az emberi lélek mélységeit, bemutatja a szereplők gondolatait, akiket sajnos egyáltalán nem sikerült megkedvelnem. Eva annyira határozott, sikeres nő, hogy a férje nem is érzi magát mellette igazán férfinek, inkább egy töketlen balféknek. Emiatt máshol másnál keresi a boldogságot. Mikor Eva rájön Henrik stiklijeire, kegyetlen bosszút forral, aminek önmaga válik a szerencsétlen áldozatává.

2 hozzászólás
>!
tmezo P
Karin Alvtegen: Árulás

Ez volt a 3. olvasásom KA-től, és ezt érzem a legjobbnak, nem unatkoztam egy pillanatig sem. Ez sem klasszikus krimi; lélektani dráma, pszichokrimi, és annak sztem jól sikerült.
Egy történet a való életből, amibe nagyon könnyű beleélni magunkat. Abszolút érezni a szereplők feszültségét, dühét, csalódását, tehetetlenségét. Mindenki más megoldást választ az árulás feldolgozására; Eva a megtolást választotta, amit kivitelezett és amivel izgalmassá tette a történetet. Feszült figyelemmel olvastam a váltott szemszögeket, ki-mit-hogyan él meg. A végkifejlet különös megoldás volt, teljesen más, mint amit az ember vár.

>!
gab001 P
Karin Alvtegen: Árulás

Kőkemény lélektani regény, ami olyan helyre visz el, ahol már mindenki járt vagy éppen még senki. Van-e nagyobb árulás, mint amikor valaki a házassági ígéretét szegi meg, s ezzel romba dönt mindent, amire a másik az egész jövőjét építette? Amikor rájövünk, hogy nem is ismerjük a másikat igazán? Az írónő mestere a válaszadásnak, mert szinte minden oldalról végigzongorázza a lehetőségeket, s még csavar is rajta néhányszor. A végeredmény pedig egészen hátborzongató. Hova képes eljutni az ember, ha úgy érzi elárulták? Milyen következményei lehetnek? Nem is sejtjük. Igazi érzelmi hullámvasút.

>!
Animus, Budapest, 2010
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240205 · Fordította: Szöllősi Adrienne
>!
buzavirág P
Karin Alvtegen: Árulás

A fülszöveg alapján egyből tudtam, hogy ez a könyv jó választás lesz, szerintem sok mindenkit érdekel a hűtlenség és annak hozadékai. Plusz a könyvben ezt a nem mindennapi történetet alaposan felkavarja egy mentálisan sérült ember felbukkanása is. Nem tudnék választani hogy ki a nagyobb vétkes ebben a szerelmi négyszögben, mert mindenki hibás, nem véletlen mondják, hogy mindenhez két (itt négy) ember kell. De valamiért mégis Eva mellett álltam, emiatt sem éreztem helyénvalónak a végét, de nyilván nem is ez volt az író célja. Ő csak felvázolt egy szerelmi négyszöget, a maga kis beteges módján, miközben senki pártját nem fogta, a többi már csak az olvasón múlik, hogy melyik szereplőt érzi magához közel. Remek történet, ajánlom.

>!
csgabi MP
Karin Alvtegen: Árulás

Azt hiszem, a végén felfordult a gyomrom; hányingerem van. Pedig letusoltam a könyv befejezése után, de még mindig magamon érzem. :-(
Az utolsó pár oldalig azt gondoltam, mennyire ügyes ismerője az írónő a léleknek. De miután befejeztem, rájöttem, hogy az a könyv beteg. Atyaég! Hogy lehet valaki ennyire elmebeteg? Hogyan lehet valaki ennyire korcs?

Olvasás közben már elképzeltem, mit fogok írni az értékelésbe, de most már nem tudom leírni.

És most megpróbálva elvonatkoztatni az érzelmi sokktól, amit a könyv okozott: ez az a fajta történet volt, ahol voltaképpen, mondhatni nem történt „semmi” igazán. Nem úgy, ahogyan egy krimiben elképzelné az ember. És utána a néma csend, amikor az ember befejezi az utolsó mondatot.
Oldalszámban megfelelőnek éreztem, a cím pedig nagyon találó.

>!
Szimirza P
Karin Alvtegen: Árulás

Félelmetesen jó!!! Ez sokkal több, mint amit a címkék elárulnak róla, mert mélyre hatoló, elgondolkodtató, nyomasztó, lélek szaggató könyv!


Népszerű idézetek

>!
Bla IP

Száz év. Mennyi minden megváltozott azóta! Akkoriban még nem volt autó, repülő, nem volt mobiltelefon, internet, munkaerőpiac és mások voltak a nemi szerepek is. Más volt az értékrend, másban hittek az emberek.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eva Wirenström-Berg
>!
Maya

Az elmúlt években, amikor már nagyon nyomasztónak érezte a hétköznapokat, sokat törte azon a fejét, mi hiányzik az életéből. Bárcsak lett volna valaki, akivel megoszthatta volna a gondolatait! Voltak persze barátnői, de minden beszélgetésük a hétköznapi ügyes-bajos dolgaikkal kapcsolatos panaszkodásba fulladt. Nem vitatkoztak, inkább csak megállapításokat tettek. Egyvalami azonban közös volt bennük: a fáradtság. Hogy semmire sincs idejük. Az örökös küzdelem az idővel. És ezen semmi sem segített. Most végre itt a széles sávú internet, amivel ismét néhány értékes másodperchez juttatják őket. Pillanatok alatt megválaszolhatják a leveleiket, amelyek már a küldés pillanatában megjelennek a fogadó képernyőjén. Másodpercek alatt jutnak majd a szükséges információhoz, melyeket aztán a megfelelő mappába helyezhetnek át. De mi lesz az emberekkel? Képes az agyuk mindezt egyszerre feldolgozni? Tudomása szerint az agy fejlődése nem gyorsult fel ennyire az elmúlt száz évben.
Eszébe jutott egy történet. Sziú indiánokról szólt, akik az ötvenes években Észak-Dakotából Washingtonba repültek, hogy találkozzanak az elnökkel. A repülőgép segítségével több száz mérföldet tettek meg rövid idő alatt. Amikor megérkeztek a washingtoni repülőtérre, fogták magukat és leültek a földre a váróteremben. Kísérőik hiába győzködték őket, hogy siessenek a limuzinokhoz, mert az elnök várja őket. Egy hónapig el sem mozdultak onnan. Azt állították, hogy a lelkük nem ért oda olyan gyorsan, mint a testük. Harminc nap elteltével érezték magukat felkészültnek a találkozóra.
Talán nekik is ezt kellene tenni. Az összes agyonhajszolt embernek, akik kétségbeesetten próbálják működtetni az életüket. Leülni és kivárni, amíg megértenek mindent. Ehhez képest ki-ki ott ücsörög a nappalija védelmében, és televíziókészülékén lelkesen próbálja követni az éppen aktuális szappanopera eseményeit. És remekül szórakoznak mások szerencsétlenségén és kapcsolati problémáin. Hogyan jutottak el idáig? Azonban gond nélkül csatornát váltanak, ha véletlenül az ő életük kerül reflektorfénybe. Mennyivel könnyebb mások felett ítélkezni…

54-55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eva Wirenström-Berg
>!
Miestas

A hazugság mindent veszélybe sodor, ezért megbocsáthatatlan.
És van még valami, amire mindig ügyelni kell: hogy az ember ne hagyja idegen zuhanyozókban az eukaliptusz-tusfürdő mögé rejtve a fülbevalóját.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eva Wirenström-Berg · hazugság
>!
geszti

Minden pillanat egy választás, és én magam dönthetem el, hogy áldozat vagy saját sorsom alakítója leszek-e.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: áldozat · döntés · Eva Wirenström-Berg · pillanat · választás
>!
Rhia

Nincs büntetés vagy jutalom, minden következmény.

(mottó)

>!
_natalie_

Mennyivel egyszerűbb lenne, ha minden vagy fehér, vagy fekete lenne! Mennyivel egyszerűbb lenne úgy helyreállítani az egyensúlyt.

152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henrik Wirenström-Berg
2 hozzászólás
>!
Bélabá P

– Nem szoktam csak úgy idegen nőket meghívni egy italra, ha ezen tűnődik. Csak magát szerettem volna.

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonas Hansson
>!
Bélabá P

Pillantása egy patinás villára esett. Valóságos kastély. Az utcának azon a végén, ahol ők laktak, kisebbek voltak a házak, amolyan kispolgári otthonok. Száz év. Mennyi minden megváltozott azóta! Akkoriban még nem volt autó, repülő, nem volt mobiltelefon, internet, munkaerőpiac és mások voltak a nemi szerepek is. Más volt az értékrend, másban hittek az emberek. Száz év alatt ennyit változott minden. Azokról a borzalmakról már nem is beszélve, amelyek szintén ez alatt a száz év alatt történtek. Gyakran összehasonlította saját életét a nagyszüleiével. Mennyi mindenen mentek keresztül, mennyi mindent meg kellett tanulniuk, mennyi mindenhez kellett alkalmazkodniuk! Melyik generációnak kellett ilyen gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz? Minden más lett. Neki legalábbis nem jutott eszébe semmi, ami maradt volna a régiben. Talán csak a család és a házasság intézménye. Talán az még működött a kívülről jövő hatások és változások ellenére is. Bár a házasság már rég nem úgy működött, mint egy közös vállalkozás, ahol mindenkinek megvan a leosztott feladata. A házastársak már nem voltak egymásra utalva. A férfiakat és a nőket arra nevelték, hogy egyedül is meg tudjanak állni a lábukon, és szerelemből kössenek házasságot egymással. Lehet, hogy azért működtek egyre kevésbé a házasságok, mert a szerelem nem tartott ki egy életen át? És mert a családos embereknek nem jutott már idejük arra, hogy életben tartsák? Magától értetődőnek tartották a szerelmet, aminek minden körülmények között működnie kell. És ez csak ritkán valósult meg. Nagy áldozatot kellett volna hozni. Barátaik több mint a fele elvált már. Gyerekeik hetente vándoroltak a szülők között. És az idegőrlő válási procedúra. Hiába tűnődött mások párkapcsolati problémáin, a sajátját attól még épp olyan nehéz volt kezelni.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: család · Eva Wirenström-Berg · házasság
>!
n P

Egy másik nőnél.
Annál a nőnél, aki váratlanul robbant be az életébe, aki elérte, hogy reggel legyen kedve megint felkelni. Aki visszaadta az életkedvét. A nő felnyitott a lelkében minden ajtót, amit ő már régen lezárt és újakat is kinyitott, amelyek létezéséről fogalma sem volt. Végre megtapasztalhatta, ki is ő valójában. A nő képes volt megnevettetni, kívánatosnak, intelligensnek, tettre késznek érezte magát. Élni akart megint.
Méltó volt a szeretetre.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henrik Wirenström-Berg
1 hozzászólás

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Eva Wirenström-Berg · Henrik Wirenström-Berg · Jonas Hansson


Hasonló könyvek címkék alapján

Emmanuel Errer: A P.38-as szindróma
Tom Rob Smith: A tanya
Dennis Lehane: Titokzatos folyó
Dennis Lehane: A Mystic River rejtélye
Brigitte Aubert: Az erdei halál
Robert Bloch: Pszicho
Georges Simenon: A gyilkos
B. T. Mortimer: Randevú a halál angyalával
Ruth Rendell: Sötéthez szokott szem
Georges Simenon: A műhiba