Árnyak 166 csillagozás

Karin Alvtegen: Árnyak

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Gerda Persson egyedül él, így a hiánya napokig nem tűnik fel senkinek. Amikor végül rátörik stockholmi otthonának ajtaját, ő már halott. A lakásban tökéletes rend és tisztaság uralkodik, s minden jel arra mutat, hogy az elhunyt után nem maradt rendezetlen ügy. Ám amikor a szociális munkás kinyitja a hűtőszekrényt, hihetetlen látvány tárul a szeme elé: a gép dugig van egy rendkívül népszerű Nobel-díjas író gondosan befóliázott, névre dedikált könyveivel. Vajon milyen titkokat rejt e különös, zúzmara lepte gyűjtemény? Mit mond el Gerdáról és Axel Ragnerfeldtről, a magának való íróról, akit egy egész nemzet istenít…?

Eredeti cím: Skugga

Eredeti megjelenés éve: 2007

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik

>!
Animus, Budapest, 2014
286 oldal · ISBN: 9789633242223 · Fordította: Dobosi Beáta
>!
Animus, Budapest, 2011
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639563131 · Fordította: Dobosi Beáta

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

temető


Kedvencelte 19

Most olvassa 4

Várólistára tette 136

Kívánságlistára tette 69

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Karin Alvtegen: Árnyak

Ólomsúlyú lélektani regény észak minden érzékenységével és jeges komorságával. Sokkoló kezdés után apró darabokra szaggat, hogy végül teljes teret adjon a szétáradó iszonyatnak. Óvatosan, mozaikszerűen épül fel, a legkülönbözőbb szereplők életéből kiragadott epizódokat mutatva, és miközben a baljós feszültség egyre nő, keressük az összefüggést közöttük, de sokáig nem találjuk.
Tökéletes látleletet kapunk az illúzióvesztésről és a kiüresedésről egy olyan házasságban, amit széttéphetetlennek tűnő kapocsként tart össze a közös gyermek és a közös anyagi érdek. Belül keserűség, eltávolodás és a meghittség ordító hiánya, kívül mosoly és meghajlás a közönség felé, hiszen semmi sem lehet olyan fontos, mint a látszat. Egy magára hagyott kisfiú, aki felnőttként kétségbeesetten próbálja megfejteni születése titkát. Egy holokauszt-túlélő, aki a démonaival küzd. Egy fiatal író, akit pánikba sodor a sikerrel együtt járó nyilvánosság. És a házvezetőnő, aki hallgat, mint a sír, de mindent lát.
És amikor végre összeáll a kép, már csak azt kutatjuk, hogy mi a mértéke az aljasságnak, amit dicsőségért, hírnévért, Nobel-díjért el lehet követni. Amitől ez a könyv egészen kivételes, az a drámai erő, a különleges szerkesztésmód és az ítélkezés teljes hiánya, ami miatt úgy érezzük, hogy ez a sok borzalom akár velünk is megtörténhetett volna.

8 hozzászólás
>!
csgabi MP
Karin Alvtegen: Árnyak

Én… ugyanazt a fájdalmat, tehetetlenséget, ürességet érzem, ugyanakkor tele vagyok érzésekkel és gondolatokkal, gondolatfoszlányokkal; mint Szabó Magda Az ajtó c. regényének olvasása után. Ez a könyv őrületes. Őrületesen jó. Őrületesen megrázó. És őrületesen megdöbbentő. Alvtegentől ez a második regény, amit olvastam, és szívem szerint néhány éven belül – ha rajtam múlik – jelölném irodalmi Nobel-díjra.
Napokig ezen a könyvön fog járni a fejem, ebben biztos vagyok, akár olvasok majd valami mást, akár nem. Istenemre mondom, annyi mindent tudnék írni, annyi mondat van bennem, de nem tehetem meg, mert akkor a történet elvesztené azt, amitől üt (azoknak, akik még nem olvasták): a hirtelen történés okozta döbbenetet, a szereplők tulajdonságainak folyamatos megértését; a csavarokat, amiket az írónő belevitt.
Kb. a könyv 40%-ánál volt egy hirtelen és ijesztő felismerésem, mi lehet a vége a regénynek, de amit kaptam, sokkolóbb volt bármilyen korábbi elképzelésemnél.

Sokat gondolkodtam, gyűlölöm vagy szánom a főbb szereplőket. Még mindig nem tudom eldönteni, azt gondolom, idővel fog csak bennem letisztulni, megnyugodni a regény. Egyelőre percenként változnak az érzéseim.

4 hozzászólás
>!
EssentialHencsi MP
Karin Alvtegen: Árnyak

Annyira szövevényes, sötét, komor, szóval annyira skandináv! Már megint nem thriller, egyébként is Alvtegen inkább lélektani, rejtélyes könyveket ír, de abban nagyon otthon van. Ahogy egyre jobban kiderülnek a titkok, úgy lesz egyre nyomasztóbb a könyv, hogy a végén teljhesen rátelepedjen az olvasóra a szorongás és a kilátástalanság. spoiler A könyvet felveszem a képzeletbeli listámra, ahol eddig az 1984 és Németh László két könyve, a Gyász és az Iszony volt eddig. A lista neve: mit kell elolvasnom, ha garantáltan depressziós akarok maradni még huszonötezer évig. De én akkor is imádom őket.

2 hozzászólás
>!
bokrichard
Karin Alvtegen: Árnyak

Végigmentem Alvtegen összes magyarul megjelent könyvén, és rájöttem, hogy ő az, akinek a könyveire ráírt skandináv krimi felirat abszolút torz. Az írónő inkább a skandináv lélektani dráma irányában mozog, és ehhez kétségtelenül jól ért. Az összes könyve elég depresszív, elég elmeboncolgató, de mind közül ebben tudta leginkább az igazi tehetségét megmutatni. Kétségtelenül a legjobb műve, melyhez erő kell, mert szétszaggatja az embert. Lassú, mély, boncolgató, kegyetlen, sötét. És minden nagy betűvel! Elképesztő, mennyire képes a hangulat lefestésére, szinte teljesen megszűnt a nyári jókedvem olvasás közben. Északi hideg és sötétség, amely nem csak az időjárásban, hanem az emberekben, a sorsokban is megmutatkozik. Aki az írónő könyveit elkezdi, érdemes ezzel, mert lesz hova viszonyítani.

11 hozzászólás
>!
dagikám
Karin Alvtegen: Árnyak

Nem egy szokványos krimivel állhatunk szembe,hanem a szereplők viszontagságis élettörteneteibe tekinhettünk be. Elég döbbenetes milyen érdekemberek élnek egymás mellett,semmit nem tudva a másikról,amik sorozatos tragédiákhoz vezetnek. Egyik hazugság követi a másikat,a végére ha homályosít is az írónő,mégis sok kérdésre választ kapunk.

>!
gabiica P
Karin Alvtegen: Árnyak

Bevallom, én elég nehezen vettem fel a történet fonalát. Szerintem nekem még kell egy kis idő, hogy belerázódjak a skandináv világba, a skandináv krimik történeteibe, hangulatába. Nem is egészen tudnám azt mondani, hogy ez egy krimi volt. Sokkal inkább lélekboncolgató dráma, de ahogy láttam, mások is így vélekednek. Ez sokkal inkább lélektani, mint krimi, én úgy gondolom.
Erős volt, tényleg kell egyfajta sötét hangulat, hogy beleélje magát az olvasó, én sokszor csak kapkodtam a fejem, talán nem figyeltem eléggé, talán tényleg annyira új számomra ez a világ, hogy szinte még tanulnom kell.
Azonban igazán jól összerakott könyv ez, csavaros és beteg, biztos, hogy fogok még Alvtegentől olvasni.

2 hozzászólás
>!
ppeva P
Karin Alvtegen: Árnyak

Alvtegentől eddig egy könyvet olvastam csak, a Szégyen-t, és az nem tetszett különösebben. De mivel annyian dicsértétek ezt (és a többi) könyvét, gondoltam, megpróbálkozom továbbiakkal, mert maga a műfaj érdekel. Ez ugyanis nem klasszikus krimi (bár azt is szeretem), hanem inkább egy lélektani boncolgatás, család- és pártörténet, amibe szép lassan kriminális szálak is szövődnek.
Hogyan szürkül egy nagy szerelem unalomba, közönybe, társas magányba, gyűlöletbe? Mi mozgat embereket abban, hogy önmaguknak és a másiknak is hazudva összekössék az életüket, majd csalatkozva kimondatlan elvárásaikban, együtt húzzák tovább a látszatélet igáját? Hogyan érzékelik a gyerekek saját magukat a látszatcsalád életében, mit tesz velük a szeretet- és figyelemhiány? És hogyan szenved a köztes generáció, akik elvesztették a szülői modellt, sajátot meg nem sikerül kialakítaniuk saját gyerekeik számára? Mennyit ér a nehezen, vérrel-verítékkel-öncsalással-csalással kiharcolt, anyagi-társadalmi megfontolásokból fenntartott, alkohollal érzéstelenített „nyugodt, szép, sikeres családi élet”? Milyen nagy írónak, a nemzet büszkeségének lenni – és milyen a háttérbe szorult, dekorációnak használt feleségének, az árnyékában felnövő fiának és spoiler lenni? Milyen eldobott árvának, lelencnek, elhagyott szeretőnek, sikertelen írónak, holokauszt-túlélőnek, és árnyékként mozgó háztartási alkalmazottnak lenni? Hány csontváz lehet elraktározva irigyelt, sikeres, boldog családok szekrényében? És igen: ki a legnagyobb bűnös? Aki elkövet valamit; aki társul szegődik hozzá a bűnben; vagy aki mindent lát, mégis elfordítja a szemét? Mert a terhét hordozza mindenki, sajnos, még azok is, akik nem is láttak semmit, mert ott sem voltak.
Rengeteg, rengeteg kérdés merül fel az olvasás során, meg persze főleg utána. Képtelen voltam letenni a könyvet, kiengedni hosszabb időre a kezemből, muszáj volt jóformán egy lélegzetre kiolvasni. Sötét, nagyon sötét kép rajzolódott ki számomra a végére, követve a számos szereplő nyomorúságosnál nyomorúságosabb sorsát. Mégsem depressziós volt az összhangulat, inkább arra irányította a figyelmet, hogy változtatni kell az embernek a sorsán, ha a meglévő helyzete irányíthatatlanul kisiklott a kezéből. Vagy csak egyszerűen akar végre valamit, a semmi helyett.

>!
gyuszi64
Karin Alvtegen: Árnyak

2020/21. könyvtár

Jelenleg 87 értékelésnél tartunk itt a molyon, nem nagyon van szükség az enyémre, de néhány főbb gondolatot ideírok. :)

– Ez a regény remekmű. A tartalom súlyos, de olvasni nagyon könnyű volt; mert olvastatta magát, és nem nagyon lehetett letenni.
– A váltott szemszögű ábrázolás jól sikerült iskolakönyve. Az írónő magabiztosan játszik a szerepekkel, az idősíkokkal; bravúros a szerzői szerkesztés, a dramaturgia. (Egy nyilvánvaló párhuzam Kate Morton.) A könyvre ráteszem a családregény címkét.
– A nyomozás, krimi, thriller címkék közül kettőt le kellene venni. De kutya legyek, ha tudom, melyikeket. A regény végül is bűnügyi történet (bár ezekben általában az elején történik a bűncselekmény, míg most nem spoiler); és ugyan van benne nyomozás is, de ha valaki azt hiszi, fog pl. rendőrt találni a könyvben, akkor nagyon téved.
– A szerző tud írni, és van mondanivalója.
– Akkor mi is marad? Egy aprólékos és színvonalas lélekelemzésekkel megírt, sorsokat ütköztető, komor hangvételű, igényes munka, kétségtelen irodalmi értékekkel – aminek a KRIMI besorolása szerintem teljesen félrevezető.

A könyv tehát remekmű. A kitaszított-tat ismerem még az írónőtől, hasonlók
a stílusjegyek a két könyvben.
Ha gyengeséget vagy hibát keresünk, akkor ez egyrészt a kissé túl fordulatos (meseszerű vagy inkább regényes) cselekményszövés lehet, de ez mindkét könyvben belefért nálam, a másik regényben a teljes, itt pedig a fél happy end erejéig.
A másik „gyengeség” pedig a rettenetes mennyiségű emberi mocsok, ami megjelenik és ábrázolásra kerül a könyvben. De ezt is jó helyre könyvelhetjük el: gondolhatunk arra (lásd még pl. Millennium-trilógia), hogy ezek szerint a világ jóléti társadalmainak csúcsán sincs ez másképp.

2 hozzászólás
>!
KATARYNA 
Karin Alvtegen: Árnyak

Ismét egy könyv ami ilyen kiéhezetten hagyott itt, úgy mint Sarah Lotz A hármak – nál.
Inkább nevezném ezt lélektani thrillernek.
Hol volt itt nyomozás? Na jó, igen volt, de hát így véget vetni egy könyvnek. spoiler

Ajánlom azoknak akik szeretik a Skandináv krimit, nem fognak csalódni benne, igaz néha elég vontatottan lehet haladni, legalábbis nálam ez volt. Engem megvett, bár voltak benne hibák, de ezeket el lehet nézni az írónak. Várólistán a további könyvei. :)

1 hozzászólás
>!
BoneB 
Karin Alvtegen: Árnyak

Kettős érzésem van a könyvvel kapcsolatban.
Egyrészről nagyon nem tetszett a könyv, mert csak a félredugás, átverés, egymás mellett élés, egymás bántása volt benne. A feléig teljesen unalmas volt. Tény, hogy volt benne egy hölgy, aki megjárta a koncentrációs tábort, de szerintem nem erről szólt a történet. Másrészről meg tetszett, mert volt benne csavar. Annyira beteges dolgok voltak benne, annyira abszurd, hogy egy apa ilyenre képes. Milyen egy elfuserált családok ezek?
És akkor ott a vége… ami nekem nem vég, mert mi lett Jan-Erikkel meg a feleségével, mit tudott meg Marianna a naplókból, stb…


Népszerű idézetek

>!
szadrienn P

Anyósát időnként érgörcs kínozta, és azt állította, hogy az orvosa szerint a legjobb gyógyszer erre egy kupak whisky minden reggel. Louise-nak elképzelése sem volt róla, mekkora lehet a doktor üvegének kupakja, de az anyósáé irdatlan nagy volt.

1 hozzászólás
>!
Light_House

Vagy vegyük Hugo Bosst! Ő tervezte és készítette az SS-tisztek egyenruháját. Ezt valahogy nem reklámozzák.

143. oldal

14 hozzászólás
>!
robinson P

Élet. Egy apró momentum két örökkévalóság között.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet
>!
Sweetyke

Akár a kilöttyent víz, sosem teheted ki nem mondottá, amit egyszer mondtál, és meg nem történtté, amit valaha tettél.

132. oldal

>!
szadrienn P

Már nem kutatta az élet értelmét, de ez nem az jelentette, hogy úgy vélte, megtalálta. Mivel a világmindenség vette a fáradságot és létezett, a létezésnek oka is kellett, hogy legyen. Marianne beérte ennyivel, és hajlandó volt elfogadni a misztériumokat.
Élet. Egy apró momentum két örökkévalóság között.

>!
Light_House

Néha azt gondolta, hogy az evolúció hibázott, amikor ilyen fejlett agyat hozott létre. Máskülönben miért érezné szükségét oly sok ember, hogy eltompítsa?

123. oldal

>!
robinson P

Az élete kettéhasadt: az egyik felét vágyakozás töltötte meg, hogy elérje az álmait, a másik meg keserűséggel volt tele amiatt, ami történt, beleértve Jan-Erik tökéletes közönyét. És ezek között a malomkövek között minden finom porrá őrlődött, és a por lassan beborította az egész életét.

37. oldal

>!
egy_ember

A jelen lassúsága felgyorsítja a múltat.

45. oldal

>!
egy_ember

Alaposan megszemlélt a gyümölcsleveket, majd a sör mellett döntött. Tisztán orvosi alapon, győzködte magát, amikor visszatért a helyére. Már az üveg kinyitásának hangjától jobban érezte magát.

173. oldal

10 hozzászólás
>!
arsenal0522

Az apám rájött, hogy a cselekedeteink olyanok, mint a gyermekeink. Tőlünk és akaratunktól függetlenül élnek tovább.

276. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A tetovált lány
Lars Kepler: A tűz tanúja
Mari Jungstedt: Észrevétlen
Erik Axl Sund: Bomlás
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Darcey Bell: Egy kis szívesség
Niklas Natt och Dag: 1793
Stina Jackson: Ezüstút
Stefan Ahnhem: A kilencedik
Kristina Ohlsson: Beteg lelkek