Karig Sára (szerk.)

Kalila ​és Dimna 7 csillagozás

Klasszikus arab mesék
Karig Sára (szerk.): Kalila és Dimna

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1978
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630715856 · Fordította: Prileszky Csilla

Enciklopédia 5


Most olvassa 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Kek P>!
Karig Sára (szerk.): Kalila és Dimna

Elfelejtettem az értékelést megírni a könyv olvasása után, most aztán tényleg csak arra hagyatkozhatok, ami belőle maradandóvá vált számomra.

Az elején kezdtem el olvasni a könyvet – mint minden normális olvasó, tenném hozzá, de ez nem igaz, hiszen általában a fülszöveggel, vagy valamiféle ajánlással kezdjük szerintem –, mert nem volt fülszövege. Így aztán elkezdtem – és borzasztóan csigalassúnak, vontatottnak, unalmasnak találtam. Kizökkentem, letettem – majd hátra lapoztam. Nézzük akkor a tartalomjegyzéket! És lőn csoda: találtam utószót. Nekiveselkedtem, legyen belőle bevezető előszó… És elmosolyodtam, megnyugodtam. Elmer István szerint is nemegyszer unalmas és elnyújtott. Ráadásul előbb a mesefüzér keletkezés- és fordítástörténetével kell megismerkedni, ami még unalmasabb és érdektelenebb, mint a konkrét mesék.
Ezek után már felületesebben evickéltem át a körítésül szánt valóságos bevezetőn és merültem bele a hosszabb-rövidebb mesék világába. Meg kell mondjam itt is megtorpansztott a címadó, hosszabb mese és annak a mi világunktól idegen erkölcsi szemlélete. Sokkal többet merítettem az utána következő rövidebbekből. A bagoly és a holló története elmegy, A remete és a menyét, A patkány és a vadmacska, illetve A király és a Fanza madár viszont kifejezetten tetszett.

Hát igen, mi, La Fontaine meséin nevelkedettek mást tanultunk még az állatoktól is.


Népszerű idézetek

Kek P>!

A szűkös kenyér biztonságban jobb, mint a zsíros falat félelem s vesződség közt.

195. oldal

Kek P>!

– A ti társaságotok nem fog engem bűnössé tenni, ha én nem teszem bűnössé magam, hiszen a bűnök nem a helytől és a társaktól származnak, hanem a szívből és a cselekedetekből.

194. oldal

Kek P>!

Nem számít állhatatosnak az az ember, aki olyat keres, amit nem találhat. Akkor vagy szerencsés sorsú, ha beéred azzal, amid van, és lemondasz arról, amit nem találhatsz.

218. oldal (A remete és a vendég)

Kek P>!

– Akármit is mondasz, én csak féltelek az uralkodótól, kinek közelsége veszélyes. Azt mondták a tudósok, hogy három dolog van, amit csak a vakmerő kockáztat meg, és kevesen úsznak meg ép bőrrel, mégpedig: az uralkodóval cimborálni, titkot nőkre bízni és mérget inni kísérletképpen.

73. oldal

1 hozzászólás
Kek P>!

a jóra tanító nem boldogabb annál, aki tanul tőle.

234. oldal

Kek P>!

Megértés és szemlélődés alapján tudom ezt. A tisztán látó ember felismeri társa állapotát és rejtett dolgait a számára megnyilvánuló utalásokból és jelekből.

71. oldal

Kek P>!

Azt találjuk az orvosi könyvekben, hogy a vízből vétetik a gyermek, midőn megfogan anyja méhében, összekeveredik annak vérével és nedvével; sűrűsödik, szilárdul, majd a szél kiköpüli a vizet és a vért, úgyhogy olyanná lesz, mint a sajt, aztán meg mint a sűrű, kocsonyás túró. Azután az idő múlásával elkülönülnek a gyermek tagjai, ha lány, akkor arca az anyja arca felé néz, ha pedig fiú, akkor az anyja háta felé, két keze az orcáján, álla a térdén, imígy kuporog a méh belsejében összekötött tarsolyként, lélegzése szűkös és megerőltető, minden egyes tagja meg van béklyózva szoros kötelékkel, fölötte a test melege és súlya, alatta a sötétség, a szűkös hely, egy bélszalag köti köldökénél fogva anyja köldökéhez, azon keresztül szívja fel eledelét. Ezen a sötét és szűk lakhelyen tengődik születése napjáig. A szülési fájdalmak során légmozgás keríti hatalmába az anyaméhet, mely erőt ad a magzatnak a kimozdulásra, hogy fejével előretörjön a szűk és kényelmetlen kijáró felé. Kipottyanván a földre, szél érinti, kéz illeti, s ez olyan fájdalmat okoz neki, mintha az embernek a bőrét nyúznák.

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: születés
Kek P>!

A mai kort hanyatlani látjuk mindenfelé, mintha az igaz dolgok kivesztek volna az emberekből, és ami drága volt, veszendőbe ment, ami kártékony volt, él és virul, mintha a jó elfakulna, a rossz pedig kivirulna, mintha az érzelem útjai megszűntek volna, mintha a jog megtörten hátrálna, s helyére az aljasság állna, mintha a vágyak követése, a megfontoltság elvetése felkent bírákká lettek volna. Mintha a jogfosztott jóváhagyná a rajta esett jogtalanságot, s a zsarnok tetszelegne a dölyfösségben. Mintha a kapzsiság diadalt ülne, mindenfelől elnyelve közelit, távolit egyaránt. Mintha az elégedettség ismeretlen volna, mintha a rossz az egekig akarna emelkedni, a jó pedig a föld alá kívánna süllyedni. A hősi erény a legnagyobb tisztességből a feneketlen mélységbe vettetett, a hitványság pedig fölmagasztaltatott, megerősíttetett, és az uralkodó átköltözött az erény gyakorlói közül a gyengeség gyakorlói közé. Mintha a világ vigalommal, örvendezve hirdetné: „Eltávoztatott a jó, megtelepedett a rossz!”

65. oldal, Burzoé Ibn Azhar

2 hozzászólás
Kek P>!

A szegénységet láttam minden balsors kútfejének, mely gyűlölséget és rosszindulatot hoz gazdájának fejére. Úgy találtam, ha valaki ínségbe kerül, gyanússá válik azok szemében, akik addig bíztak benne, s rosszul vélekednek felőle azok, akik azelőtt nagyra tartották. Ha más vétkezett, ő lesz a bűnbak, s minden tulajdonság, mely a gazdagnál erény, nála kivetnivaló. Ha bátor, akkor vakmerőnek, ha nagyravágyó, akkor pazarlónak mondják, ha megfontolt, gyengének, ha tekintélyes, akkor bárgyúnak titulálják. A halál kívánatosabb, mint a szükség, mely megalázkodásra kényszeríti gazdáját, s kiváltképp a fösvények és aljasok előtti megalázkodásra.

140. oldal

Tomori_Sándor>!

Ott megszállt, és az asszony vendégszeretetét élvezte. Volt az asszonynak egy fizetett rableánya. Ez a lány szerelmes volt egy férfiúba, akit férjül szeretett volna, de ez a dolog nem volt úrnője ínyére. Azon az éjjelen, amikor a szerzetes megszállt nála, kimódolta, hogy megöli a férfit. Amikor a férfi megjelent, addig itatta, míg le nem részegedett. Részegségében elaludt, s az oldalán aludt a lány is. Mikor már mind a ketten mély álomban voltak, az asszony fogta a mérget, amit már előkészített egy nádszálba, hogy belefújja a férfi hátsó felébe, de amikor már éppen fújni akarta, a férfi szellentett egyet, a méreg a nő torkára szaladt, úgyhogy holtan rogyott össze.

Az oroszlán és a bika

Kapcsolódó szócikkek: szellentés

Hasonló könyvek címkék alapján

Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány
Simon Róbert – Prileszky Csilla (szerk.): A kék szarvas
Renato Caporali – Szalai Lilla (szerk.): Arab népmesék
A tengerből kikelt leány
A három Mohamed
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról
Benedek Elek: Többsincs királyfi
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1.
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Grimm legszebb meséi
Világszép Vaszilisza