Karig Sára (szerk.)

A ​farkasmenyasszony 6 csillagozás

Klasszikus finn kisregények
Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony

Az ​1973-ban megjelent válogatás, A fiúk téli kalandozása Waltari, Pennanen, Haavikko, Huovinen és Oksanen kisregényeivel mutatta be a modern finn életet. A farkasmenyasszony című kötet ezt a képet egészíti ki, mintha Aleksis Kivi hőseinek nyomában haladnánk: A hét testvér az őse a klasszikus és modern finn prózának egyaránt. Aho, Pakkala, Jotuni, Kallas, Kianto és Schildt műveiben (a kisregények megjelenésük időrendjében szerepelnek a kötetben) a századforduló és a XX. század első harminc évének eseményeivel találkozunk, a valóság tükörképével – és „égi másával” is, mert még a munkás hétköznapok rajzát is (A vasút és a Hétköznapok című kisregényekben) át- meg átszövi a népi hagyományok költészete, a Farkasmenyasszony, A vörös vonal és a Boszorkányégető című írásokban viszont a fantasztikus elemek ellenpontjaiként mindegyre felbukkan a fanyar és kijózanító realitás, a finn ember természetközelségéből fakadó, mindent beragyogó derűs életbölcselet, a sajátos, száraz finn humor, és a… (tovább)

A művek szerzői: Juhani Aho, Ilmari Kianto, Teuvo Pakkala, Aino Kallas

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A finn irodalom könyvtára

>!
Európa, Budapest, 1985
562 oldal · ISBN: 9630737604 · Fordította: Bereczki Urmas, Harrach Ágnes, Kiss Antal, Szabó T. Ádám, Varga Csilla, Várhelyi Ilona

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Finnország


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Nightingale
Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

Összességében tetszett a különböző hangulatú és témájú írások mindegyike. Mindegyik máshogy találja meg az embert. Talán a legjobban a két középső írás ragadta meg a lelkem, az egyik bájos és naiv volt, a másik meg a mindennapok munkái mögött megbúvó titkok, szerelmek, csalódások, boldogságok ábrázolása.

>!
Európa, Budapest, 1985
562 oldal · ISBN: 9630737604 · Fordította: Bereczki Urmas, Harrach Ágnes, Kiss Antal, Szabó T. Ádám, Varga Csilla, Várhelyi Ilona
>!
Leah P
Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

igaz csak két történetet olvastam el belőle de nagyon jó volt a vasutat és a farkasmenyasszonyt.
a vasút : elég nehezen haladtam vele nem tudom miért de érdekes volt ..
a farkas menyasszony. megragadott és 1 nap alatt kiolvastam :)


Népszerű idézetek

>!
Leah P

Homo homini lupus

*Ember embernek a farkasa. (latin)

545. oldal

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Bubuckaja

Ám Szent Iván éjjele már a pogánykor óta teli van varázslattal, mivel ekkor a démonok szabadon kóborolhatnak, a boszorkányok pedig az éj leple alatt űzhetik sötét üzelmeiket. Ezen az éjszakán keresik fel az útkereszteződéseket s a három kerítés szögletét, ekkor kenik be bűvös kenőccsel a kertkapukat és az istállóajtókat, kötnek varázscsomót a lábon álló termés szárára, és varázsigét mondva igézéssel kárt tesznek a jószágban meg az évi gabonatermésben. Azt mesélik a sziget parasztjai, hogy a Vízi Szellem is Szent Iván éjjelén keresi, fiatal asszonyok képében, vízbe fulladt gyermekét.

508. oldal (A farkasmenyasszony)

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

Kapcsolódó szócikkek: Szent Iván-éj
>!
Nightingale

Nem sokkal az országút előtt az erdőből szarka szökött át az úton és fáról fára kezdett ugrándozni, miközben egyfolytában csörgött…
Matti az útszélről száraz fenyőágat akart törni, hogy odavágja, és elijessze a szarkát. De mégsem tört. Felötlött benne, hogy Liisa még azt találná hinni, rajtuk nevet a szarka, és azért hessegeti olyan bosszúsan. Úgy tett, mintha nem látná a szarkát, hagyta, hadd ugrándozzon és csörögjön előttük. A szarka meg csak ugrándozott fáról fára az út két oldalán, csörgött és illegette a farkát. Csak amikor z országútra értek, vált el Mattitól és Liisától és repült vissza az erdőbe.
– Fészke lehet itt, hogy ilyen lármát csapott – jegyezte meg Liisa.
– Ennek mindig megvannak a maga habókjai – fűzte hozzá Matti.

68-69. oldal (A vasút)

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Nazanszkij 

A nőtlen ember: mint a farkatlan farkas.

135. oldal, Ilmari Kianto: A vörös vonal, 3 (Európa, 1985)

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Nazanszkij 

Az asszony csónak, az asszony sírhalom,
az asszony égi öröm, az asszony a pokol tüze.

135. oldal, Ilmari Kianto: A vörös vonal, 3 (Európa, 1985)

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Nazanszkij 

– Csak mosolyog mindenre – mondta a tanár. – Mindenre és mindig, ülve, sétálva és még alvás közben is. Egyre csak árad belőle a mosoly, mint egy kicsi, de kifogyhatatlan forrásból a víz.
Olyan bőven buggyant elő belőle, hogy szinte azért osztogatta mosolyát apjának és anyjának, hogy megkönnyebbüljön.

398. oldal, Teuvo Pakkala: A fiútestvér, 3 (Európa, 1985)

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Olya 

Matti mintha mérges lett volna, amikor az üres tőrtől a többihez csúszott a hótalpon. Pedig nem lenne szabad mérgelődni, mert ha mérges az ember, a nyúl csak azért se megy a csapdába…

56. oldal, Juhani Aho: A vasút, 1884.

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Olya 

Nem volt jókedvű, valójában nem volt rossz sem, csak egy finn zsellérasszony hétköznapi hangulatában, egy olyan szürke lelkiállapotban volt, amely a féléhes, félmeztelen gyerekekkel való, napról napra ismétlődő veszekedés követelménye volt.

178. oldal, Ilmari Kianto: A vörös vonal, 1909.

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Olya 

Ő, Riika a kántoréknál is járt egyszer szénagyűjtéskor napszámban, és akkor véletlenül meghallotta, hogy az urak milyen szépen beszéltek: „Takku miukast, nella venni, jaska vunteera, tak, tak!” Így csevegtek, akárcsak a rigók pünkösd éjszakáján. De mindez a szépség és báj örökre elveszett, amikor a Topi felesége lett.

129. oldal, Ilmari Kianto: A vörös vonal, 1909.

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények

>!
Olya 

A csótányok rohangálnak, mint a bolondok, az öreg zsoltároskönyv fedélen.

140. oldal, Ilmari Kianto: A vörös vonal, 1909.

Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony Klasszikus finn kisregények


Hasonló könyvek címkék alapján

Gombos József: Finnország politikatörténete 1809–1917
Dindi István: Nagytétény a 20. század hajnalán
Sarnyai Csaba Máté – Máté-Tóth András (szerk.): Jeles szerzők 1860–1920
Létay Miklós: Az utca népe Pest-Budán (1848-1914)
Oláh József (szerk.): A fiúk téli kalandozása
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Fehér éjszakák
Reviczky Gyula: Apai örökség
Elizabeth Gaskell: Phillis
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
Timrava: Hősök