Csodák ​kora 587 csillagozás

Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Amikor a Föld forgása lassulni kezdett, még sokáig nem lehetett érzékelni a napok peremén domborodó plusz időt. Egyre csak gyűlt, mint a rejtett daganat. Eleinte még nem látszottak a következményei: a felerősödő gravitáció, a sötét és világos napszakok meghosszabbodása, mely a növények kipusztulásához vezetett, vagy hogy a bolygót védő mágneses mező gyengülése felerősítette a napkitörések káros hatásait. De lassacskán már a kevésbé egyértelmű következményekkel is szembe kellett nézniük az embereknek. Családok estek szét, és új, lázas szerelmek szövődtek. Barátságok lettek semmivé, és sokan teljesen magukra maradtak. Lehet, hogy annak, ami Juliával és a családjával történt, semmi köze nem volt a lassuláshoz. Ám a tizenegy éves lánynak hirtelen muszáj volt felnőnie és megtalálnia a túlélés lehetőségét egy pusztuló világban.

„Megindító disztópia egy kamaszlányról és egy eltűnőben lévő világról” – (Kirkus).
„Csodálatosan megírt, rémisztően valószerű látomás” – (Publishers Weekly).

Eredeti mű: Karen Thompson Walker: The Age of Miracles

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Libri, Budapest, 2012
354 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633101261 · Fordította: Nagy Gergely

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Seth Moreno · Julia · Helen · Joel · Sylvia


Kedvencelte 128

Most olvassa 14

Várólistára tette 335

Kívánságlistára tette 258

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

>!
allein
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Rengetegszer jut eszembe utazás közben, buszon, vonaton, hogy mi lenne, ha éppen akkor lenne vége mindennek, hiszen a „világvége” a teljes pusztulás, nem a várva várt pillanatokban fog bekövetkezni….ha a tudósok és a nagy emberek tudni is fogják, nem árulják el, mert a kitörő pánik megkeserítené a maradék időt is… Pár mondat szokott felderengeni a fejemben : Rendesen elköszöntem-e a szeretteimtől, családomtól? Adtam-e csókot a páromnak az utazásom előtt? Megvakargattam a fülét a szeretett kutyáimnak?
Valaki éppen vacsorát fog főzni, repülőn, hajón, autóban, vonaton fog utazni. Elcsattan az első csókja, valaki a háborúban várja a parancsot, vagy egy műtőasztalon fog feküdni… A gyermekének ad jó éjt puszit, valaki híreket fog felolvasni a TV-nézőknek, egyesek a moziban fognak egy oltári jó filmet nézni, valaki kedvenc könyvét fogja olvasni az ágyában, vagy egy tökéletes headshotot fog elkövetni a kedvenc PC-s játékával… Valaki éppen akkor fog kiontani egy emberi életet… Valakivel akkor fog szakítani a szerelme, vagy abban a pillanatban fog végrehajtani egy bankrablást… – Egyszer csak megtörténik és utána semmi…
És akkor, abban a pillanatban, egyenlők leszünk minden mi emberek… abban a pillanatban utoléri a halál a nőket, férfiakat, fiatalokat, öregeket, bűnözőket, hétköznapi hősöket, szeretteinket, gyűlöltjeinket, filmsztárjainkat, a kedvenc zenekarunk tagjait, a politikusokat, királyi fenségeket, koldulókat, éhezőket, haldoklókat, újszülötteket…
Sosem féltem a haláltól, de attól a fajta haldoklástól, ami ebben a könyvben szerepelt, rettegek.
Minden nap haldoklik körülöttünk minden, ahogy mi magunk is… azt szokták mondani : „Ez a természet rendje” ,de mi van ha ez megbomlik, és lassanként, fájdalmakkal telve, iszonyú szenvedések árán fog elérni minket a vég?
Mindig védtem a Földet, a páromtól meg is kaptam párszor, hogy semmi értelme, hogy felveszem az utcán eldobott csokipapírt, de én még kötelességemnek érzem ezt, mert én itt kaptam életet, és én meg szeretném ezt becsülni a magam módján. Szeretem a Földet, és szeretnék hasznos lenni a magam módján, amíg élhetek… ezért választottam egészségügyi, segítőszakmát…
Ezek a gondolatokat váltotta ki belőlem ez a könyv… Tanulságos volt. Szerettem… A maga módján közvetít felénk fontos dolgokat, amit vagy le tudnak fordítani az olvasók, vagy nem.
A könyvből kedvenc szavak : „… itt voltunk…”
A kedvenc idézettemmel zárnám az értékelésemet, ami kicsit egy vallomássá és világnézetté sikeredett :
„A haláltól nem félek, a halál nem rossz, a halál a nehéz életből csak egy darab,
a hosszú haldoklás az, ami rémes, ami rossz még,
midőn a kilőtt érzékek mindenről, mindenről erőtlenül visszahullanak
s a test rozsdás csöveiben rohad az idő, mint moslék
és felbontja a kezeket, a szemeket, az idegeket, izmokat,
amelyekkel szeretted és ölelted a dolgokat,
a haláltól nem félek, a halál nem rossz, nem lesz magányos a holtom,
a haldoklástól rémülök, abban mindenki elhagyatott – és én haldoklom” – J.Wolker

20 hozzászólás
>!
Csoszi P
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Lehangoló és nyomasztó élmény volt. Az alapötlet tetszett, de a kivitelezés nem igazán sikeredett. A történetben a Föld lassulása miatt a napok meghosszabbodnak, míg a könyv végén már extrém hosszúságúakká nyúlnak. Hogyan tudnak alkalmazkodni a különböző élőlények a megváltozott körülményekhez? A növény- és állatfajok eltűnése csak a kezdet. A szereplők olyan semmilyenek, nem tudtam közel érezni őket magamhoz. Azt meg végképp nem értettem, hogy miért veszítette el Julia a barátait. spoiler

6 hozzászólás
>!
GytAnett
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Nagyon érdekes volt a könyv alaptörténete, csupán a megvalósítással voltak gondjaim, ami nem éppen csekélység.
A borító csodaszép. A címmel együtt ragadott magával, akkor még nem is tudtam, hogy miről szól. Aztán több figyeltemnél láttam, és már okkal került fel a várólistámra. Reméltem, hogy nekem jobban fog tetszeni, mint az említett személyek többségénél, de azt kell mondanám, nem hiába figyelem őket. :)
Mint említettem nagyon érdekes világot tár elénk a könyv. Egyszer elkezd lassulni a Föld forgása, és a 24 órás napok – ahogyan mi ismerjük őket, hogy reggel felkel a nap, este pedig lenyugszik – semmivé válnak. Egy idő után már egy napig vagy világos van, vagy sötét. Később még több ideig. Próbálja bemutatni ennek a hatását mind a természetre, mint az emberekre, mind az életre vonatkozóan, de valahogy kevésnek éreztem. Nem láttam benne teljesen az ok-okozati összefüggéseket. spoiler
Abszolút nem éreztem, hogy 11-12 évesek lennének a szereplők, szerintem sokkal jobb lett volna idősebb szereplőkkel. Olyan gondolatokat és cselekedeteket adott a szereplőknek az írónő, ami egyáltalán nem tűnt valóságosnak, még ilyen időkben sem. Ez volt az egyik legnagyobb gondom.
Kevés volt benne a párbeszéd, csak jöttek egymás után a jelenetek. Végig vártam a nagy durranást, a katarzist, mert mindvégig úgy volt megírva a könyv, hogy itt még lesz valami. spoiler
Nem bánom, hogy elolvastam, mert komolyan elgondolkodtam, hogy én hogyan, illetve egyáltalán tudnék-e élni egy ilyen világban. Nem vagyok benne biztos. Gondolkodtatásra tökéletes volt a könyv. :)

>!
Roni_olvas
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Számomra ez a könyv nem sci-fi…ez a könyv az emberiség drámája…
és ha meghat, ha megkönnyezed, ha megdöbbent, az nem azért van, mert Julia sorsa annyira szíven vág…
az azért van, mert felismered, mert rádöbbensz: ez a könyv rólad szól. És arról, aki melletted ül. Meg a szomszédodról. Meg a világ valamennyi emberéről. Arról a sok-sok emberről, aki tönkreteszi szép lassan a Földet…A mi drámánk ez. A mi végzetünk…

7 hozzászólás
>!
Orsi_olvas
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Nem vettük észre rögtön.
A föld forgásának lassulása nem egy hirtelen, jól megragadható esemény volt. Az emberiség lassan kapcsolt. Nem látta át rögtön, mit is jelent ez. A világ lassulni kezdett, a dolgok kicsúsztak a rendes kerékvágásból, minden valahogy összement és záródni kezdett.

Julia tizenegy éves és fenekestül felfordul az általa ismert világ. Talán a lassulás miatt. De lehet, hogy a kamaszkor menetrendszerinti változásai miatt.
Nagyon különleges könyv, Julia már nem gyermek-még nem felnőtt szemén kereszül látjuk az emberiség végnapjait. De mégsem ezen van a hangsúly. Hanem az életen.
A kamaszkor kíméletlen magányáról szól ez a könyv, a beilleszkedési kísérletekről, a körvonlazatlan kínosság érzéséről. Arról, hogy a barátokban is lehet csalódni. Az első szerelem óvatos szárnypróbálgatásairól. Arról, hogy a szülőkről, akik a gyermekkor legyőzhetetlen istenségei voltak, kiderül, hogy ők is esendő emberek. A titkokról. A nonkonformizmusról: meddig lehet a társadalom ellenében cselekedni, kialakítani egy életet, ami ha nem is illegális, de riasztóan más?

Furcsa hullámzó ritmusa van a könyvnek, és nagyon jól teremti meg a haldokló Föld atmoszféráját. Az egyre hosszabbodó éjszakák természetellenes csendjét és sötétjét. A hideget, ami mindent körülvesz. A nappalok perzselő ultraviola sugárzását, ami ruhán keresztül is éget, és már az orosz rulettnek minősül, ha délben kimész a házból.
Először a madarak tűntek el, majd a bálnák, aztán bizonyos növényfajok, a korlátlan áram ellátás és végül az emberek józan esze.

Te mit csinálnál, ha bolygód fordulna ellened? Feladnád? Küzdenél? Bejárnál még a munkahelyedre? És az iskolába? Hallgatnál az összeesküvés elméletekre? Tartanád magad a régi esküidhez? Vagy inkább Carpe diem és belevetnéd magad bármibe ami élvezettel kecsegtet?

Amit nehezen helyeztem el, az a sok szexuális utalás és tevékenység (miniszoknya, magassarkú, piálás, tapizás, hogy ennél durvábbakat itt most ne is említsek) – talán tényleg öregszem, de ezek a dolgok életszerűbbnek tűntek volna ha a szereplők 14-16 évesek.

Ezt leszámítva engem nagyon elgondolkodtatott a könyv és a szöveg is szép, kiegyensúlyozott, gördülékeny volt. A borító pedig egyszerűen káprázatos *.*

>!
Libri, Budapest, 2012
354 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633101261 · Fordította: Nagy Gergely
>!
Karcsika
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Annyi mindent szeretnél írni erről a könyvről és félek, nem fogom tudni pontosan megfogalmazni a gondolataimat, de megpróbálom.
Alapvetően azért nem szeretem az ilyen témájú könyveket és filmeket, mert ha ennyire jók, mint például ez, akkor nagyon hamar bele tudom élni magam és olyankor egyfajta félelem lesz urrá rajtam. Ebben az esetben azért emelkedik ki a többi közül ez a történet, mert ez lassan gyilkol. A történetben nem egy hét vagy egy hónap alatt hal ki az emberiség, mondhatni gyors halállal, hanem, lassan, gyötrelmesen, évtizedekig elhúzódik a Föld halál tusája. És megkell mondanom ez engem nagyon megrémít. Én az olyan emberek közé tartozom akik gyors halállal szeretnének távozni a földi világból, bár őszintén remélem, az én életem még hosszú ideig tartani fog. Van az a bizonyos jelenet a könyvben, amikor a főszereplőink a halálról beszélgetnek, az egyik legdrámaibb jelenetek egyike. De ott van például az is, mikor spoiler.
Az utolsó oldalig hittem abban, hogy az, ami történt nem történhet meg. Hogy ez nem lehet, kell lennie egy hősnek, aki majd egy gombnyomással megmenti a Földet és akkora happy end lesz, hogy a kő a szívemről óriási koppanással zuhan a földre. De nincsenek csodák. A csodák kora lejárt a Földön.
És, hogy mégis miért lett mégis kedvenc? Hiszen halálra rémített, nem? Dehogynem. Pont ezért. Mert ritkán mozgat meg ennyire egy könyv, ritkán késztet arra, hogy végig bőgjem az utolsó oldalakat és még utána is ezen kattogjon az agyam!

5 hozzászólás
>!
AfterEight P
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Elég ijesztően kezdődött, az embernek eszébe kell,hogy jusson mi lenne ha…
Egy 12 éves lány szemszögéből látjuk a világvégét az ő zárt világán és szemüvegén
keresztül. Ha ott fejeződne be a könyv ahol Seth apja elhajt, egy érdekes, jó könyv lehetne.
Helyette valami gagyi spoiler handabanda van még hozzátoldva , ahol az értelmes lényeknek régen kihalt dolgokról üzenünk?!?, meg
,hogy 10 évvel később?!? még mit mond a lány.
Mérges vagyok. Miért kell egy jó könyvet gyengévé tenni és elrontani?
A célközönség tekintetében is tanácstalan vagyok. Ha egy felnőtt megrémül
az elején , egy kiskamasznak nem adnám szívesen a kezébe.
spoiler

>!
Algernon +SP
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Képzelj el egy olyan világot, ahol a leghétköznapibb dolgok is úgy tűnnek már, mintha sosem voltak talán igazak, mintha csak egy eltűnt időből maradtak volna, mintha homályosan látnád ezeket.
Csodák voltak, a múlt nagy csodái. Egy naplemente, egy 24 órás nap, egy hajnali napsugár az asztalon. Amikor még minden rendben volt.
Aztán megváltozott.
És nem tehetsz mást, mint alkalmazkodsz, miközben elveszik az idő, és tudod, hogy jó vége úgy sem lesz. De elmesélheted a történeted – megható és gyönyörű, egy szilánkokra hulló világ árnyékában. Kilátástalan, és elkeserítő a helyzet. Nem igazi posztapokaliptikus sci-fi. Csendben kúszik be a zsigereidbe, és ránt le magával.
Egyetlen egy dolog marad számodra csupán. A tudat. Csak az az egy.
A tudat, hogy itt voltál.

1 hozzászólás
>!
Lanore P
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Azt hiszem, megint én leszek az, aki kilóg a sorból, ugyanis nekem nem tetszett a könyv… először is, szerintem ez nem a hagyományos értelemben vett disztópia, bár az is lehet, hogy csak én számítottam teljesen másra. De ami a legérdekesebb, hogy gyakorlatilag nincs cselekmény! Inkább érzelmi, lelki oldalról közelítette meg az írónő egy lehetséges jövőkép ötletét, és nagyon furcsállom, hogy egy ilyen esemény ennyire váratlanul, tudósok, kutatók előtt is ismeretlenül, hirtelen következzen be. Azzal teljes mértékben tisztában vagyok, hogy eljöhet még ez az állapot, és egyáltalán nem hihetetlen, hogy idáig jut a Föld, de hiába lett gyönyörűen megfogalmazott mondatokba burkolva az üzenet, attól még lassú volt, vontatott, unalmas, 20 oldalban össze lehetne sűríteni a lényeget, és nekem borzasztóan hiányzott a pörgés. Kedvenc mondataim egyike: Akkor még nem tudtuk, mi vár ránk. Nos, én sem tudom, és nem is tudtam meg, ugyanis nincs igazi válasz, elveszett a mondanivaló valahol útközben… az alapötlet zseniális, de a kivitelezés nekem nagyon nem jött be.

37 hozzászólás
>!
Sol
Karen Thompson Walker: Csodák kora

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Ahány disztópia író, annyi elmélet a világvégére. Van, aki nem akar sokáig szenvedni, ezért gyors halálról ír; van, aki csak visszamenőleg magyarázkodik a pusztulás okairól; és van, aki leírja a teljes folyamatot. Többnyire közkedvelt és akciódús elemekkel operálnak: zombikkal, háborúkkal, betegségekkel és idegenekkel – de egy dolog közös bennük: hadat üzennek a világnak, halálra ítélik, és élvezettel közvetítik haláltusáját a mi perverz élvezetünkért. Magam is lelkes híve vagyok a disztópiáknak, és minden tiszteletem azon alkotóké, akik a véres kegyetlenségből hősöket, feltámadást és reményt adó történeteket alkottak.

Na, ez az író nem ilyen!

Karen Thompson Walker előállt azzal az egyedülálló ötlettel, hogy az ő regényében az apokalipszist márpedig a Föld lassulása fogja okozni. Tök jó! Végre nem a milliószor ismételt sablonok! Adjunk új halálnemet a bolygónak! Annyi potenciál van ebben az egyetlen kis gondolatban, hogy engem is azonnal lázba hozott. Lassuljon le a Föld, éljük át együtt a világvégét! Ráadásul egy ilyen zseniális koncepciót aztán nehéz elszúrni, igaz? Biztos jó lesz a könyv többi része is! Hát, ha sokáig akarod még dédelgetni ezt az illúziót, most fejezd be az értékelésem olvasását, mert, bizony, csalódni fogsz…

Teljes értékelés: http://konyvvadaszok.blogspot.hu/2016/07/karen-thompson…

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Algernon +SP

– Az életben egyedül meghalni muszáj – felelte Mrs. Pinsky. Ez volt az egyik kedvenc mondása. – Minden más szabadon választható.

68. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál
5 hozzászólás
>!
No_Exist

Ezek közt a valószínűleg soha fel nem fedezett dolgok között – mert mind szétporladnak még jóval azelőtt, hogy bárki bárhonnan ideérhetne – ott lesz egy kaliforniai utca egy bizonyos darabkája is, ahol egyszer, egy sötét, nyári délutánon, a lassulás első évének vége felé két gyerek térdelt együtt a hideg földön. Az ujjukat a nedves betonba nyomták, és a legigazabb, legegyszerűbb dolgot írták bele, amit csak ki tudtak találni: a nevüket, a dátumot és a következő szavakat: itt voltunk.

352. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Kapcsolódó szócikkek: Julia · Seth Moreno
4 hozzászólás
>!
házisárkány

Ahogy lesz, úgy lesz.

33. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

1 hozzászólás
>!
Sund3lion I

Néha a legszomorúbb történeteket lehet a legrövidebben elmondani.

347. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

>!
Algernon +SP

Tetszett a dolog, hogy a múlt megmaradhat, megdermedhet a csillagokban. Jó volt arra gondolni, hogy valahol, úgy száz fényévnyire tőlünk, az idő másik végén valaki, egy távoli, jövőbeli lény épp ezt a pillanatot nézi: ahogy apámmal ott állunk a szobámban, megdermedve a múltban.

125. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Kapcsolódó szócikkek: csillag · Joel · Julia
1 hozzászólás
>!
Csoszi P

A helyedben én most a szokottnál is óvatosabb lennék… egy ideig.

234. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

1 hozzászólás
>!
Sund3lion I

Még a szép dolgok is tudnak ijesztőek lenni, ha túl sok van belőlük.

130. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

4 hozzászólás
>!
Algernon +SP

A halál néha csak az élet bizonyítéka.

309. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

28 hozzászólás
>!
Renkaa

Vannak, akik szerint a szerelem a legédesebb érzés, a legtisztább öröm a világon, de ez nem igaz. Nem a szerelem az – hanem a megkönnyebbülés.

325. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

>!
schesztiஐ P

Mikor odafordultam Sethhez, láttam, hogy már elaludt. Pólóban és alsónadrágban, összekuporodva feküdt a padlón. Egy ideig még hallgattam megnyugtató szuszogását. Figyeltem a szemhéja rezdüléseit, ahogy álmodott. Már nem volt elég pusztán a közelében lenni. Szerettem volna látni, mit álmodik most éppen. Még oda is vele akartam menni.

316. oldal

Karen Thompson Walker: Csodák kora Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

Kapcsolódó szócikkek: Julia · Seth Moreno

Hasonló könyvek címkék alapján

Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Kresley Cole: Poison Princess – Méreghercegnő
Ann Aguirre: Horda
Veronica Roth: A beavatott
Rick Yancey: Az ötödik hullám
Sarah Dessen: Tökéletes
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 3. – A szerelmes hercegnő
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
Sarah Dessen: Figyelj rám!