Olthatatlan ​szenvedély (Hurst amulett 2.) 61 csillagozás

Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A gyönyörű színésznő, Marcail Beauchamp hírneve és számtalan csodálója ellenére sem tudta elfelejteni William Hurst kapitányt, a férfit, akit egykor teljes szívéből szeretett… majd elveszített. Egy rejtélyes zsaroló most arra kényszeríti, hogy lopjon el egy ősi egyiptomi ónixdobozt a kapitánytól. Williamet teljesen váratlanul éri, amikor egyik este a kabinjában találja Marcailt, aki csábítóbb, mint valaha. Ám amikor a nő elkábítja, és ellopja tőle a műtárgyat, éktelen haragra gerjed. Üldözőbe veszi Marcailt, de mire utoléri, addigra a doboz már gazdát cserél. A megbánással és haraggal teli egykori szerelmeseknek együtt kell működniük, hogy visszaszerezzék az ónixdobozt, és leleplezzék a titokzatos zsarolót. Ezzel kezdetét veszi a hajsza, amely rég eltemetett emlékeket hoz felszínre, és felizzítja a szenvedély tüzét…
Karen Hawkins (Kincsvadászok) izgalmas és érzéki regényében tovább folytatódik a Hurst testvérek, valamint a titokzatos családi amulett története.

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Romantikus Regények General Press

>!
General Press, Budapest, 2015
256 oldal · ISBN: 9789636437770 · Fordította: Stier Ágnes
>!
General Press, Budapest, 2015
252 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636437534 · Fordította: Stier Ágnes

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Marcail Beauchamp · William Hurst


Kedvencelte 2

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

anikho P>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Kellemes időtöltés volt, ahogy az szokott lenni ebben a műfajban. Az elmúlt napok, amúgy is elég szürkék voltak, ez a történet kicsit megmelengetett ebben az időben.

William és Marcail most kapja meg az esélyt arra, hogy tisztázzák az évekkel ezelőtti szakítások igazi körülményeit. Még ha ez az esély nem is a legjobb formában mutatkozik meg. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy élnek vele. Közben pedig robog előre a hajsza az ónixdobozért, ami miatt a Hurst család akkora felhajtást csap, hogy Errol grófját idézzem :D

Mary és Angus története jobban lekötött, de különösebb bajom nem volt ezzel sem.
Kíváncsian várom Robertét, teljességgel biztos vagyok benne, hogy ez a ficsúrkodás a részéről csak egy álca. De miért?

turanett P>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Igazi, jó klasszikus történelmi romantikus könyv. Igazi jó példája annak, hogy a múlt kisértetei egyszer vissza térnek. A történet jó, a szereplők szerethetőek, de nekem valami hiányzott. Néhol még unalmasnak is éreztem. A kikötőben a hajóval való gondok, izgalmas volt, de több izgalom nagyon nem volt. Én egy kicsit több feszültséget vártam a két szereplő között, végül is volt min átrágniuk magukat. A végét is sajnáltam. Olyan össze csapott. Tudom, a következő részben valamennyire folytatódni fog, de az már nem róluk fog szólni.

Sippancs P>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Hát, kérem szépen, ez igen! Ezt nevezem én történelmi romantikának!
Amennyire nem voltam megelégedve a Hurst amulett első részével, annyira imádtam a másodikat. Mert hiába volt rövidebb a történet, és ezáltal némileg kevesebb az izgalom, az égvilágon semmi hibát nem találtam benne. Ahogy belekezdtem, beszippantott, és egészen az utolsó sorig magához láncolt.
William és Marcail párosa imádnivaló volt! A legédesebb és legösszeillőbb páros „az újra felmelegített kapcsolatok” párosai közül. Annyira szurkoltam nekik, hogy tudjanak élni az új eséllyel, és sikerüljön tisztázniuk az évekkel korábbi sérelmeket! Emellett pedig külön-külön is megérték a pénzüket – az erős és független Marcail, aki színésznőként és eltartottként megtanulta kezelni, hogy a társadalom kevésbé megbecsült tagja, és William, a mindenre elszánt hajóskapitány, aki kalandra éhezve próbálja megmenteni a bátyját, és örökre lezárni a Marcail-hez fűződő múltját.
Ami a cselekményt illeti, izgalomban, romantikában és érzelmekben nem volt hiány, ahogy a minden lében kanál Hurst családtagokban sem. Az ónixdoboz körüli rejtély pedig annyira szépen bonyolódik, hogy kíváncsian várom, vajon mit rejt az újonnan felfedezett térkép.

Zsuzsanna_Makai>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Hát sajnos nem tudok sok jót mondani. Még a better than nothing vonalat is épp h csak elérte. Kíváncsian várom Robert könyvét.
Oké, amikor a hajó kigyulladt, meg elsüllyedt, annak a leírása tetszett.

Trice29 P>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Rövid, de üdítő történet. Kiváló példa arra, hogy az elhibázott múltból még lehet szép jövő. William és Marcail párosa határozottan izgalmas. Továbbra is folytatós.

EditVagyok>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Nagyon megszerettem a sorozatot! :D
Valóságos hajtóvadászatot tartottak a „kis” vörös után.
…és ami közben történt… Oh, egek… Egy hajóskapitány! Egy minden ízében hajóskapitány… Hhh…. *-*♥ William Hurst kapitány… Határozott, férfias, erős, hmmm…
Izgalmas volt, perzselően szenvedélyes és szórakoztató. Számtalanszor kacagtam hangosan. Néha bosszankodva fordultam el a könyvtől, mert mégse égessük már oda az ebédet…. Számomra tökéletes történelmi romantika volt. Pont eléggé pikáns, épp eléggé szórakoztató és annyira izgalmas, hogy ne akarjam letenni! Az írónő stílusát pedig már az első részben is imádtam.
Tökéletes vasárnap volt. Milyen kár, hogy nem pihen a polcon a következő rész… Hhh… ^^

Zeraphic>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Továbbra is szeretem a sorozatot.
Ez a rész is tetszett, főleg azért, mert megismerhettem egy újabb Hurst testvért.
William ízig-vérig hajóskapitány, és szereti is munkáját.
Itt nem egy új kapcsolat kibontakozását olvashattuk, hanem egy régi szerelem kivirágozását, mely félreértéseken és csalódásokon alapult.

Marcail-t eleinte nem kedveltem, de ahogy minél többet felfedett múltjából, úgy nyerte el elismerésem és sajnálatom.
Úgy gondolom, kellett ez a nyolc év kihagyás, mert anno semmi nem lett volna szerelmükből, tényleg túl forrófejűek és karrieristák voltak.
Most viszont megértek a szilárd kapcsolatra.

Már annyira kíváncsi vagyok Michael-re, mert mindig csak levélfoszlányokból hallhatok róla (mely egyébként nagyon tetszik minden fejezet elején), és persze a kiállhatatlan Miss Smythe-Haughton-ra, aki szerintem már rég elcsavarta a fejét, csak még egyik sem tud róla…

Összességében megint egy izgalmas és szenvedéllyel teli regényt kaptunk.
A stílusa továbbra is tetszik, nem igazán tudtam letenni.
Borító terén viszont sajnos nem fejlődtünk….sőt….

Dora_Sullivan>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Akár csak az első rész, ez is tetszetősre sikerült.
A karakterek is megnyerőek voltak. Imádom a hajóskapitányos férfi főszereplő hősökről szóló romantikus történeteket. :)
Marcail-lal az elején először nem szimpatizáltam, amikor 'elkábította Michael-t', de aztán amikor rájöttem ennek okára, s annak is, hogy miért is 'bánt' úgy el anno szegénnyel, másképp láttam a dolgokat vele kapcsolatosan, ami kellemes csalódást okozott.

S akárcsak az első részben, Angus s Mary párosa, úgy ebben a részben az ő párosukat is csak megszeretni tudtam. :)

S már is rá is startolok a folytatásra. :)))

SzAngelika>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

„… az élet néha nem engedi, hogy eldöntsük, kibe szeretünk bele, csak megtörténik.”

Régi kedvesek új esélyt kapnak az örök boldogságra történet, amely bár kissé rövidbe szabott, mégis számtalan érdekes szereplőt képes felvonultatni, az átívelő háttérsztori pedig több, mint titokzatos.

Bővebben: http://angelikablogja.blogspot.hu/2015/06/karen-hawkins…

krisztin1>!
Karen Hawkins: Olthatatlan szenvedély

Kicsit tartottam ettől a könyvtől, mert a fülszöveg alapján azt gondoltam, nehéz lesz megszeretnem a női főhősnőt. S csak megint bebizonyosodott, hogy néha olyan becsapós, s nem mindig szabad a fülszöveg alapján gondolkoznom a szereplőkről.
Épp ezért Marcail egy nagyon nagy pozitív csalódás volt számomra. Főleg William miatt, spoiler
Azt hiszem, a Hurst férfiak is kedvenceimmé fognak válni, nagyon szerethetőek, és egyszerűen imádom a levelezéseiket, olyan szép, mindennapi bölcsességeket is tartalmaznak.
Azt sajnálom, hogy Hawkins mindig ilyen rövidke könyveket ír, bár azt mindenképpen értékelem, hogy így nincs felesleges történésekkel tele.


Népszerű idézetek

anikho P>!

Megéri törődni azokkal, akik törődnek veled.

29. oldal

anikho P>!

Az élet néha nem engedi, hogy eldöntsük, kibe szeretünk bele, csak megtörténik.

Csoszi>!

A család az egyetlen horgony, amely megtart a hullámzó tengeren.

Aquarius P>!

– Tudod, hogy apánk mit mond a bosszúról.
– Hogy keserű fogás, amely annak is a torkán akad, aki felszolgálja, és annak is, aki megkóstolja.

239. oldal

Aquarius P>!

Meglepő, hányszor keverünk össze egy jó érzést egy rosszal. Az ember gyakran csak sokkal később ébred rá, melyik is volt valójában.

19. oldal

1 hozzászólás
Sippancs P>!

Különös, hányszor nézünk szembe olyan változásokkal az életben, amelyekből csak előnyünk származik, mégis úgy küzdünk ellenük, mintha mérget, nem lehetőséget rejtenének.

Csoszi>!

Nem tudom, mi árulkodik jobban a lélekről: a nevetés vagy a sírás. Gyanítom, hogy az utóbbi, de remélem, hogy az előbbi.

Aquarius P>!

Egy férfi életében eljön a pillanat, amikor megbánással tekint vissza élete egy pontjára – egy napra, egy döntésre, egy helyzetre, amikor habozott cselekedni –, amikor hagyott elillanni egy értékes lehetőséget. A megbánás meddő fogyatékosság. A múltat nem élhetjük újra.

171. oldal

Aquarius P>!

Sose higgy a fülnek, míg a szem bizonyosságot nem ad!

57. oldal

EditVagyok>!

Akarta, amit akart és úgy, ahogy akarta! Pofonegyszerű, nem?

156. oldal


A sorozat következő kötete

Hurst amulett sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: A hercegnő
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Julianne Donaldson: Edenbrooke örököse
Lisa Kleypas: Ördöngös tavasz
Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett
Johanna Lindsey: Tengernyi szerelem
Julia Quinn: Ami Londonban történt
Loretta Chase: Egy tökéletes lord
Lisa Kleypas: Csábíts el pirkadatkor
Julia Quinn: Egy csók… és minden más