Hét ​fantasztikus történet 76% 12 csillagozás

…az is világossá vált számomra, hogy ha életünk valamely pillanatáról, legyen az bár a legboldogabbnak vélt pillanatunk is, megtudnánk, hogy örökké fog tartani, borzadva éreznénk, hogy ezzel bizony nem örök boldogságra, hanem örök kárhozatra ítéltettünk.

Gazdagság, ragyogás, rang és egy türelmes férj nem elég nekik. Úgy akarnak szerelmeskedni, ahogy mi az úrvacsorát vettük magunkhoz.

9. oldal

Én személy szerint tisztelem őket ezért, sőt, nem hiszem, hogy valaha is el tudnám veszíteni a fejem olyan nő miatt, aki soha életében nem ült még seprűnyélen.

Voltaképpen Isten és ember között az a különbség, gondolta, hogy Isten nem szenvedheti az állandóságot. Éppen csak hogy megteremtett egy évszakot, vagy a napnak egy óráját, máris máshoz támad kedve, és megszüntette, amit alkotott. Az ember épp csak megtanulja élvezni fiatalságát, a világ rendje máris házasságba, halálba vagy öregségbe hajszolja. pedig az ember ragaszkodik a pillanathoz. Egész életében azért küzd, hogy a kényszerítő erő ellenében megállítsa a pillanatot. A művészet sem törekszik semmi másra, mint arra, hogy mindenekelőtt megállítsa egy bizonyos pillanat hangulatát, jelentését, megörökítse egy bizonyos nő vagy virág illanó báját.

Vajon csakugyan úgy van-e, tűnődött, hogy egyedül a szándék a döntő, és a cselekedet nem számít? Minél tovább töprengett, annál bizonyosabbnak látta ezt az összefüggést. Lehetséges, gondolta, hogy a szándék is csak addig bír ily döntő súllyal, amíg szándék marad, hiszen a tett megsemmisíti! A legbiztosabban úgy tudjuk elkerülni, hogy felebarátunk feleségét kívánjuk, ha magunkévá tesszük, s ellenségeinket csak akkor tudjuk szeretni, és akkor tudunk imádkozni azokért, akik vétettek ellenünk, ha tudjuk, hogy már eltávoztak az élők sorából.

A bérgyilkos története

Amennyit megértesz, megértesz, a többi nem érdekes. Egy elbeszélésnek sem válik a kárára, ha csak a felét értik.

300. oldal, Álmodók

A dán asszonyok állítása szerint a kávé az a testnek, mint ami Isten igéje a léleknek.

…amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát..úgy rendelte, hogy a férfi az ilyen viszonyokban, melyekről most is beszélünk, mindig vendégként, a nő pedig vendéglátóként viselkedjék. Ezért a férfi könnyedén fogja fel a dolgot, hiszen saját házának, szelleme templomának becsülete és méltósága nem sérül. Bárkihez elmehet vendégségbe, tetszése szerint, még akár olyanokhoz is, akiket ő maga soha nem hívna meg, talán be se engedne a házába. Árulja el nekem gróf úr, mit keres, mire vágyik a vendég?
– Azt hiszem – felelte Augustus … elsősorban arra vágyik, hogy szórakoztassák, hogy elfelejthesse a hétköznapok súlyos terhét, másrészről pedig arra, hogy csilloghasson, kibontakozhasson, és tetszést arasson. Végezetül pedig azt reméli, el tudják hitetni vele, hogy csakugyan létezik. De mivel oly szépen fogalmazta meg ezt a kérdést, signora, volna szíves megválaszolni, hogy mire vágyik a vendéglátó?
– A vendéglátó – felelte az ifjú hölgy – arra vágyik, hogy köszönetet mondjanak neki.

Heinrich Heine, aki egyszer szintén ellátogatott e fürdőhelyre, megállapította, hogy az átható halszag, amely kitartóan körüllengi Norderney leányait, már önmagában is elegendő erényük megőrzéséhez.

Röviden szólva a régi macska-egér játékot űzte velem, mely valószínűleg a legősibb játék ezen a világon. Ám amíg a macska szenvedélyt visz a játékba, az egér, igazi polgár módjára csak élete megmentésével foglalkozik, és így az egér az, amelyik hamarabb elfárad.