A Hét fantasztikus történet Karen Blixen fő műve. Dániai otthona csendjében azokat az egzotikus meséket írta le, melyekkel kenyai farmján szórakoztatta a hozzá betérő vendégeket, elsősorban szerelmét, Denys Finch Hattont. Az először álnéven, angolul megírt elbeszéléskötet Amerikában egy csapásra a hónap könyve lett. Hemingway a Nobel-díj átvételekor azt nyilatkozta, hogy Karen Blixen jobban megérdemelte volna a díjat, mint ő. Az amerikai kiadás után egy évvel a könyv az írónő saját fordításában hazájában is megjelent.Karen Blixen extravagáns alakját és életét a Távol Afrikától című filmből ismerte meg a világ. Cseppet sem kevésbé izgalmas írói pályája a filmben ábrázolt sorscsapások, a kávéfarm csődje és szerelme halála után kezdődött csak el. Egyedülálló életműve a dán bárónőt mára a világirodalom klasszikusává avatta.
Hét fantasztikus történet 12 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1934
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Polar könyvek Polar Egyesület
Enciklopédia 4
Kedvencelte 1
Várólistára tette 23
Kívánságlistára tette 22
Kiemelt értékelések
Az eddigi Karen Blixen-olvasmányaim leggyengébbike. Meglepő a fülszöveg állítása, amely szerint ez az írónő főműve.
A hét történet egzotikus, különösen ami a helyszíneket illeti. Szereplői többnyire különcök, elvarázsolt szépségűek és jelleműek. Szinte mindegyik elbeszélést átszövi az erotika, gyakori a homoszexuális vonzalom ábrázolása. Blixen kedvenc szerkesztési módja a történet a történetben elbeszélés.
A könyv mindegyik írása túlrészletezett, némelyik szinte semmit sem mond (A vén kóbor lovag), egy másik után a Na, most mi van? döbbenet érzése tölti el az embert, annyira érthetetlen a befejezése (A majom). Különben pedig általánosságban is elmondható, hogy az elbeszélések lezárását ebben az elbeszélés-gyűjteményben többnyire sután oldja meg a szerző vagy még a szálakat is elvarratlanul hagyja.
A dán írónőtől inkább a Karen Blixen: A halhatatlan történet és a Karen Blixen: Babette lakomája című műveket javaslom olvasásra.
Olvasható, és nyilvánvalóan jól ír Karen Blixen, ezekben a történetekben világosan látszik, hogy egyaránt otthon van úgy a távol Északon, mint a mediterrán Délen, de otthon van a lelkek bonyolult, izgalmas és néha meghökkentő világában is. Nekem azért a Távol Afrikától marad a kedvencem. És talán Hemingway is túloz kicsit ezzel a Nobel-díj dologgal.
Népszerű idézetek
Voltaképpen Isten és ember között az a különbség, gondolta, hogy Isten nem szenvedheti az állandóságot. Éppen csak hogy megteremtett egy évszakot, vagy a napnak egy óráját, máris máshoz támad kedve, és megszüntette, amit alkotott. Az ember épp csak megtanulja élvezni fiatalságát, a világ rendje máris házasságba, halálba vagy öregségbe hajszolja. pedig az ember ragaszkodik a pillanathoz. Egész életében azért küzd, hogy a kényszerítő erő ellenében megállítsa a pillanatot. A művészet sem törekszik semmi másra, mint arra, hogy mindenekelőtt megállítsa egy bizonyos pillanat hangulatát, jelentését, megörökítse egy bizonyos nő vagy virág illanó báját.
Vajon csakugyan úgy van-e, tűnődött, hogy egyedül a szándék a döntő, és a cselekedet nem számít? Minél tovább töprengett, annál bizonyosabbnak látta ezt az összefüggést. Lehetséges, gondolta, hogy a szándék is csak addig bír ily döntő súllyal, amíg szándék marad, hiszen a tett megsemmisíti! A legbiztosabban úgy tudjuk elkerülni, hogy felebarátunk feleségét kívánjuk, ha magunkévá tesszük, s ellenségeinket csak akkor tudjuk szeretni, és akkor tudunk imádkozni azokért, akik vétettek ellenünk, ha tudjuk, hogy már eltávoztak az élők sorából.
A bérgyilkos története
…amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát..úgy rendelte, hogy a férfi az ilyen viszonyokban, melyekről most is beszélünk, mindig vendégként, a nő pedig vendéglátóként viselkedjék. Ezért a férfi könnyedén fogja fel a dolgot, hiszen saját házának, szelleme templomának becsülete és méltósága nem sérül. Bárkihez elmehet vendégségbe, tetszése szerint, még akár olyanokhoz is, akiket ő maga soha nem hívna meg, talán be se engedne a házába. Árulja el nekem gróf úr, mit keres, mire vágyik a vendég?
– Azt hiszem – felelte Augustus … elsősorban arra vágyik, hogy szórakoztassák, hogy elfelejthesse a hétköznapok súlyos terhét, másrészről pedig arra, hogy csilloghasson, kibontakozhasson, és tetszést arasson. Végezetül pedig azt reméli, el tudják hitetni vele, hogy csakugyan létezik. De mivel oly szépen fogalmazta meg ezt a kérdést, signora, volna szíves megválaszolni, hogy mire vágyik a vendéglátó?
– A vendéglátó – felelte az ifjú hölgy – arra vágyik, hogy köszönetet mondjanak neki.
Röviden szólva a régi macska-egér játékot űzte velem, mely valószínűleg a legősibb játék ezen a világon. Ám amíg a macska szenvedélyt visz a játékba, az egér, igazi polgár módjára csak élete megmentésével foglalkozik, és így az egér az, amelyik hamarabb elfárad.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Emily Brontë: Üvöltő szelek 85% ·
Összehasonlítás - E. T. A. Hoffmann: Az elvesztett tükörkép története ·
Összehasonlítás - Johanna Adorján: Exkluzív szerelem 87% ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép 87% ·
Összehasonlítás - Joanna Courtney: Tűzkirályné 86% ·
Összehasonlítás - Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik 86% ·
Összehasonlítás - Peter Høeg: Megmenthetők? ·
Összehasonlítás - Ane Riel: Fenyőgyanta 83% ·
Összehasonlítás - Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung 81% ·
Összehasonlítás - Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak 94% ·
Összehasonlítás