Ehrengard 50 csillagozás

Egy csábítás története
Karen Blixen: Ehrengard

Az ​Ehrengard Karen Blixen utolsó és egyben egyik legszebb elbeszélése, melyet egy újabb kötet bevezetőjéül szánt, de már csak halála után, 1962-ben jelenhetett meg.
Az írónő színes fantáziája ugyanabba a 18. századi, arisztokrata környezetbe viszi vissza olvasóját, amelyet a Hét fantasztikus történet című kötetéből már megismertünk. Mintha tudta volna, hogy ez lesz az utolsó műve, még egyszer megcsillogtatta gazdag elbeszélő művészetét, belesűrített művébe szinte mindent, ami egész életén keresztül foglalkoztatta: a művészet és élet kapcsolatát, a sors hatalmát az egyén fölött, az emberek lelkében rejtőző mély titkok óvatos megközelítését. Fő témája a csábítás és odaadás, ebben a tekintetben Kierkegaard Egy csábító naplójának ironikus verziója.
Ehrengardban ráismerünk az írónő egyik vissza-visszatérő kedvenc alakjára, a bátor, tehetséges, rendíthetetlenül kiegyensúlyozott, vonzó amazonra. Talán a leginkább felejthetetlen ilyen alak Babette, a szakácsnő és forradalmár,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1962

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Polar könyvek

>!
QLT, Budapest, 2010
96 oldal · ISBN: 9789638829610 · Fordította: Kertész Judit

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Bertel Thorvaldsen


Kedvencelte 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Hoacin>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Elegánsan elbeszélt mese, tényleg úgy éreztem, mintha mondjuk dédnagymamám idézné elém a történetet szépen komponált mondatokban. Egészen andalító a komótos tempó, és csak azért nem varázsolódtam bele jobban a könyv világába, mert Herr Cazottét levelei számának szaporodásával egyenes arányos mértékben szerettem volna minél erélyesebben beleborítani ama tóba, melynek partjára pozicionálta magát. A fennkölten művészi gondolatokba csomagolt gátlástalan beképzeltség azonban szükséges elem volt, és a végén elégedett mosolygással csuktam be a nyúlfarknyi könyvet. Ez igen, csattanó a javából!
Köszönöm a mesét. :)

„Mivé is lennének önök, büszke hölgyeim, ha nem a csábítót látnák minden férfiban, aki suhogó szoknyáik bűvkörébe lép? Legyen egy nő bármilyen csodálatra méltó, ha nem ébreszti fel a férfiban a csábítás ösztönét, Kerguelen lovag paripájához hasonlítható, ami „minden elképzelhető jó tulajdonsággal rendelkezett, csak éppen döglött volt””.
(- Herr Cazotte)

Arianrhod P>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Fantasztikusan tetszett. Különösen Cazotte lenyűgöző, a mesébe ötvözve egy művész látásmódját a világról. A Don Juan-történet játékos, érzékeny és elbűvölő nyelvi eszközökkel kibontott cselekménye nagyon egyszerű, nincsenek váratlan fordulatok, csak a végén a csattanó, amely megadja a történet sava-borsát. Karen Blixen valóban tudott mesélni…

Lady_L>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Miről áradozzak első sorban, a zseniális karakterekről (ahh, az a csábító!), a stílusról, a gyönyörű meglátásokról és gondolatokról, esetleg ennek a csepp kis elbeszélésnek a történetéről? Az első rész tündérmese, a második rokokó festmény, a harmadik meg egy opera. Összességében meg egy jó nagy spoiler:) Azt hiszem, odavagyok érte.

latinta P>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Ez a történet nagyon Távol van Afrikától, de magam előtt látom, ahogy az írónő azzal a bizonyos tollal írja ezt a finoman szőtt mese-elbeszélését.
    Úgy látszik, mostanában a csábítás-motívumát feldolgozó művek találtak meg: a Baricco-regény, Puskin Két kis drámája, és természetesen mindenekelőtt maga a remekmű: Mozart operája, a Don Giovanni.
    Különös hangulatú írás ez: a férfi és nő kapcsolatának sokszínűsége ugyanúgy megjelenik benne, mint a barátság, a feltétlen, odaadó hűség, a tisztaság és az érzéki fantázia.
    És Don Juan-Don Giovanni figurája nincs is annyira távol a titkos tanácsos Johann Wolfgang Cazotte alakjától…

kolika>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hercegnő, aki nem élt bezárva a várában, s túl hamar bonyolódott intim kapcsolatba hercegével. Némely korban ez nem jelentett volna problémát, de a történetünk játszódásának idején ez takargatnivalónak számított. Az árgus szemekkel figyelőknek szemét be kell kötni és fülét be kellett tömni egy jól megalapozott fedőtörténettel. Az olvasók jórészt az itt történt eseményeket látják. Nincsenek nagy fordulatok, pörgős részek, de mégis olvastatja magát a rövid könyv.
Mese, amelyből kicsit kilógnak a festő levelei. A könyvnek tetszik a hangulata, stílusa.

Dorqa P>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Nagyon rövid könyv, pár óra alatt el lehet olvasni. Ahogy a fülszöveg is jelzi, ez nem kisregény, de még csak nem is novella, hanem elbeszélés. Én inkább „elmesélésnek” hívnám: meseszerű történet, herceggel, hercegnővel, udvari intrikákkal és titkokkal, egy festővel… A lényeg nem is ez, hiszen Karen Blixen hangja a tőle megszokott különleges szépséggel cseng most is, és nekem mindegy miről, csak meséljen.
A levonás viszont éppen ezért van, mert meseszerű vagy nem, valahogy elkapkodottnak éreztem a történetet.

Sister>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Nem ütötte meg a Babette lakomájának szintjét, de egy órára elszórakoztatott. Valóban, ahogy többen is írták, ez inkább egy mesés elbeszélés. Vannak benne olyan, a mesére jellemző fordulatok, amik kicsit fellazítják az alapvetően körülményeskedő stílusban írt szöveget. Nekem ez a stílus már olykor sok volt, főleg Cazotte leveleit éreztem túlzónak. A szereplőket nemigen ismerjük ki 100 oldal alatt, de ez nem csoda.

Blixen fantasztikus mesélő, ezt nem vitatom, de szerintem van ennél jobb könyve is. Babette maradandóbb volt számomra. :) Kertész Juditnak viszont jár a taps, még mindig le vagyok nyűgözve a fordításaitól!

2 hozzászólás
HoneyBunny>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

A könyvvel méretarányos értékelésem a következő:
Remek mese volt.

HA86>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Bájos, súlytalan mese csábításról, szerelemről, csalásról, … de épp csak súrolja a felszínt, pedig a történet izgalmas és a karakterek is jó kiindulópontot adhattak volna egy terjedelmesebb, kidolgozott regényhez… Ettől függetlenül kedveltem, mert bensőséges a hangulata: elhittem, amit az írónő el akart hitetni – vagyis, hogy egy öreg hölgy meséli el Ehrengard történetét, és ez a történet csak nekem szól.

Aquarius P>!
Karen Blixen: Ehrengard

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Sikerült visszarepítenie a 18. századba, és jó volt bepillantást nyerni az akkori arisztokrácia világába. Blixen remek mesélő, az alakjai szinte életre kelnek a történetben. Rövid, tömör, nagyszerű elbeszélés.


Népszerű idézetek

B_Tünde P>!

Vannak nők, akik minden nőiességüket beleadják egy mosolyba, szemvillanásba, vagy keringőbe, mások a könnyeikbe.

A becsületes és tisztességes csábító, ha már elérte a mosolyt, szemvillanást, keringőt vagy könnyeket, hálatelt szívvel emeli meg kalapját a hölgy előtt, és csak egy dologtól fél: hogy netán valamikor újra találkozik vele!

14. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

B_Tünde P>!

Olykor hallom, amint a velencei kristálycsillárok csilingelnek az elfojtott nevetéstől, és a kert szökőkútjai csatlakoznak hozzá.

31. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Dorqa P>!

Legyen nyugodt. A lány biztonságban van a kezem között, és olyan alaposan el lesz csábítva, ahogy lány még aligha előtte.

50. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Aquarius P>!

Vannak nők, akik minden nőiességüket beleadják egy mosolyba, szemvillanásba, vagy keringőbe, mások a könnyeikbe.

14. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Arianrhod P>!

Arra kért, írjam le a rosenbadi kastélyt. Képzelje el, hogy csöndben belép egy Claude Lorrain-festménybe, és a táj megelevenedik Ön körül; balzsamos szelek fújnak, és a temérdek ibolya lágy, kék hullámokká varázsolja a hegyoldalakat.

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Dorqa P>!

                                 Ön csábítónak nevez egy művészt, és nem is tudja, hogy ennél szebb bókot nem is mondhatott volna neki. A művész viszonyulása az őt körülvevő világhoz teljes egészében a csábítóé.

13. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

4 hozzászólás
B_Tünde P>!

De még a nagy tájépítésznek is, amikor elkészült művével és körülnézett, hallgatta az angyalok kórusának dicsőítését és hallelujázását, bizonyára jól jött volna egy tisztán látó, elfogulatlan néző, akivel együtt szemlélődhetett volna, egy hozzáértő, kritikus tekintet. És vajon az Édenkert mely teremtményéről tételezhette fel, hogy rendelkezik ezzel a tekintettel, Madame? A kígyóról, Madame!

32. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Aquarius P>!

[…] a földi boldogság pillanatai csupán visszhangjai korábbi, mennyei létezésünknek.

51. oldal (QLT, 2010)

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Arianrhod P>!

Drága jó barátném!

Ez az átkozott, dinamikus és démonikus lojalitás, ami ebben a lányban van!
Félelem és reszketés közepette híve:

Cazotte

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

1 hozzászólás
Arianrhod P>!

Ehrengard – mint ahogy valószínűleg a legtöbben azok közül, akik szigorú erkölcsi légkörben nőttek fel – mit sem tud róla, hogy lennének elvei, talán még az elv szó jelentését sem érti. Saját erkölcsi kódexéről azt gondolja, hogy adott természeti törvények gyűjteménye, amelyeket nem kell megmagyarázni vagy bizonyítani, minthogy azok megmagyarázzák és bizonyítják saját magukat.

Karen Blixen: Ehrengard Egy csábítás története

Kapcsolódó szócikkek: elv · erkölcs

Hasonló könyvek címkék alapján

Alice Munro: Kilátás a Várszikláról
Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái
Søren Kierkegaard: Vagy-vagy
Pu Szung-ling: Furcsa históriák
Svend Fleuron: A vörös banda
Kúnos László (szerk.): Amikor Erósz megöregszik
Johann Wolfgang Goethe: Szépprózai művek
Søren Kierkegaard: Stádiumok az élet útján
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Denis Diderot: Házasság és hűség