Kínos ​történetek 17 csillagozás

Karel Čapek: Kínos történetek Karel Čapek: Kínos történetek

A kötet elbeszéléseiben három Čapekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. – Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és „csodaváró” Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: „A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború volt (és a várakozás a csodára, vagyis, hogy számunkra jól végződik), másrészt – egy téves diagnózis alapján – a feltételezett halálos beteg, s így valamiképpen a leszámolás az élettel. Bizonyos értelemben áttérés ez: de nem a hitre, hanem az együttérzésre. A kínos történetek ezt folytatják.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa

>!
Európa, Budapest, 1980
294 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630718839 · Fordította: Zádor András
>!
Európa, Budapest, 1963
344 oldal · keménytáblás · Fordította: Zádor András

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Karel Čapek: Kínos történetek

A kiváló cseh író több alkotókorszakának reprezentánsa ez a novelláskötet. Vannak közöttük realisták és szürreálisak, tragikusak és groteszkek, de mindegyiken átsüt a szerző mély humanizmusa. A szerző legkiválóbb kortársaival együtt páratlan képet rajzol a huszadik század első felének Prágájáról és a cseh kisemberről. Čapek, Hašek, Marek és legkiválóbb tollú társaik utánozhatatlan légkört teremtettek, mely egyszerre viseli magán a korszak általános cseh jellemzőit, s azokat a sajátosságokat, mely alapján az ínyencek tévedhetetlenül beazonosíthatják az alkotót. Čapek fantasztikus érzékkel karikírozza ki azokat a visszásságokat, melyeket a huszadik század – Hogy a folytatásról ne is beszéljünk… – leghűbb képét nyújtják. Nemcsak remek szórakozást nyújtanak ezek a történetek, de meglehetősen tanulságosak is, legyen szó akár egy repülő emberről, akár egy halott feltámadásának következményeiről.

alaurent P>!
Karel Čapek: Kínos történetek

Vegyesek voltak az érzéseim a novellák olvasása közben. Reálisak vagy szürreálisak, szomorúak, mégis mélyen emberiek és érzékenyek. Érzékenyek az emberi sorsokra, az emberi tragédiákra, a kiúttalanság érzetére, a magányra. Általában a rövidebb novellák tetszettek jobban, a pár mondatban felvázolt alaphelyzet, általában véletlen találkozás, majd az ebből kifejtett villanásnyi élet. Különösen a Tükörképek című novella ragadott meg ezek közül.

Adriaticum>!
Karel Čapek: Kínos történetek

Meg kellett szokni az író stílusát – főleg, hogy három korszakából származnak a novellák és össze-vissza olvastam őket – de a végére azért sikerült. Capek fiatalkori írásaiból rengeteg mély emberismeret árad, borús is, groteszk is és a maga módján beletörődően derűs is. Felidézik a XX. század első felének cseh világát, a prágai tisztviselőket, gyárosokat, vidéki nevelőnőket és mindenféle kisembereket. Az én kedvencem A kastély, meg a kevés igazán vidámak egyike a Báró Bihary hitelezőegylet volt.

btunde P>!
Karel Čapek: Kínos történetek

Azt írják, hogy az első két részben egy másik Čapekeket ismerhet meg az olvasó, mint amit megszokott. Én eddig egyáltalán nem ismertem. Az egész nagyon tetszett, de legjobban pont az első két rész. Ezek szerint ha olvasok is még tőle, az már nem ilyen lesz, de ez nem tántorít el tőle, viszont ebből még fogok részeket olvasgatni. Egyébként engem a vége nagyon emlékeztetett Örkényre. A kedvencem pedig A lábnyom és a két Lída történet, illetve nem tudom most így fejből melyik az, aminek többször kellett nekirugaszkodnom, mire megértettem, hogy egy pillanatot ír le több oldalon keresztül. Zseniális szerintem. Megint egy olyan könyv, amit nem értem miért nem olvasnak többen.

ddroid>!
Karel Čapek: Kínos történetek

milyen furcsa, hogy az ember mindig keres valamit és közben vágyódik arra, hogy megtalálja, viszont ha már meg van akkor a keresésre vágyódik. Valahogy mindig az kell ami nincs, vagy már pont nem kell mire meg lesz. Félig erről szólnak ezek az összegyűjtött novellák, meg persze egy csomó más dologról ami hozzánk tartozik. Megszámolni sem tudom hányszor rázott ki a hideg az olvasásuk közben.

ChEebor>!
Karel Čapek: Kínos történetek

Nagyon jó novellagyűjtemény, tele eredeti ötletekkel és szép filozofikus gondolatokkal. A három rész Capek három különböző korában íródott, és bár a különbségek is érezhetőek, azért mégis látszik, hogy ezek egy ember művei. Néha szomorú, néha igencsak lehangoló, de vannak gunyoros, szatirikus darabok is, és igencsak jól válogatva. Kicsit talán az visszás, hogy az első néhány mű felbukkan egy másik válogatásban ugyanebben a sorozatban, ugyanettől a kiadótól, de ez nem baj. Érdemes elolvasni.

Lótusz68>!
Karel Čapek: Kínos történetek

Ha felötlene benned, hogy mit is jelent embernek lenni?, innen is lehet elindulni.


Népszerű idézetek

alaurent P>!

Minden vereség legmélységesebb mélyén valami szörnyű, de egyben édes érzés van: az akarat kötelességétől megszabadító tehetetlenség tudata.

SZERELMI DAL (LÍDA II.)

>!

– Nem keresünk okokat; az okokat csak ő tudja. Minden Lídia meglephet bennünket azzal, hogy olyasmit tesz, amit tőle senki se vár. Nem ismerjük Lídia indítékait. A lelkébe nem hatolhatunk be. Okokkal nem számolhatunk, végtelen sok van belőlük… […] A cselekvés tulajdonképpen minden korlátlanság határa. A tettek már nem olyan egyéniek, mint indítékaink; egyöntetűség, ismétlés és szabályszerűség van bennük, amely nem függ szándékainktól, és amely általában kivonja magát kívánságaink és motívumaink hatása alól.

23-24. oldal (Lídia)

Jesper_Olsen>!

Azt hiszem, hogy ha az emberek az egész világon a becsületes keresztény nevükön tudnák szólítani egymást, akkor sok minden megváltozna. De manapság se az emberek, se a nemzetek nem akarják megtanulni egymás nevét. És ez nagy baj, uram.

262. oldal

ddroid>!

A csalódás fantáziahiány. A fantázia mindig feltalálja magát. Hogy is mondjam csak. A fantázia nem azt jelenti, hogy másnak látjuk a dolgokat, mint amilyenek, hanem, hogy olyanoknak látjuk őket, amilyenek lehetnének. Vagy olyanoknak, emilyenekké tehetjük őket.

alaurent P>!

A fantázia nem azt jelenti, hogy másnak látjuk a dolgokat, mint amilyenek, hanem hogy olyanoknak látjuk őket, amilyenek lehetnének. Vagy olyanoknak, amilyenekké tehetjük őket.

A FANTÁZIÁRÓL

Jesper_Olsen>!

Hogy az ember örömöt érezzen, ahhoz önmagának is elég élénknek kell lennie; az öröm az ember kezdeményezéséből születik, de a szenvedés nem szab egyéb feltételt, mint azt, hogy alávessük magunkat neki.

60. oldal

Jesper_Olsen>!

Gyakran találok szép helyeket. Olyan messzire kell menni, hogy már semmire se tudjon gondolni az ember, és akkor váratlanul szép helyre ér. Egy patakhoz, vagy forráshoz valami erdőben, vagy valami egyéb váratlan, szép dologhoz… vagy gyerekekre bukkan… És akkor meglepetten rádöbben, hogy mi a boldogság.

117. oldal

Jesper_Olsen>!

Hogyan cselekedhet az ember a szerint, hogy gyűlölik? Gyűlöljön ő is, vagy mi? És hogy cselekedjék az ember a gyűlölethez alkalmazkodva, ha egész életében szeretni tanította az embereket?

285. oldal

alaurent P>!

Amint a szerelem nem kaland többé, rögtön szenvedéssé válik.

VÁRÓTEREM

>!

Ah, hát megdermedt a fény zúzmarája alatt? Sehol se mozdul meg valami állat, sehol se tör magának utat egy ürge a fűben, sehol se csipog fel egy kismadár, hogy életjelt adjon magáról? Hát a világ dolgai csak látomások, és nincs más, csak földön túli fény és egy magányos ember, aki megremeg a didergő fénytől?

238. oldal (Ítélethozatal)


Hasonló könyvek címkék alapján

Josef Škvorecký: Egy tenorszaxofonos történetei
Jiří Marek: Bűnözők panoptikuma
Franz Kafka: Az éhezőművész
Horváth Lajos (szerk.): Örök kortársaink
Jiří Marek: Prága város panoptikuma
Milan Kundera: Nevetséges szerelmek
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Franz Kafka: Ein Bericht für eine Akademie / Jelentés az Akadémiának
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Jaroslav Hašek: Alserbach százados háborús zárszámadása