Én újságíró akartam lenni már zsenge ifjúkorom óta. Ezt úgy képzeltem el, hogy van egy igazolványom, amelynek birtokában mindenhová beengednek, a színházi titkár a megszokott páholyomhoz vezet, és a kalauz szalutál, amikor felmutatom a szabadjegyemet. És mindenütt – kávéházban, borbélynál – szerkesztő úrnak szólítanak. A legújabb divat szerint öltözködöm, és a Korzón ismert színészek és politikusok kalapot emelnek, ha megpillantanak. „Majd meglátom, mit tehetek magáért” – mondom kegyesen a kóristánéknak, és rideg pillantást vetek a tőzsdeügynökökre, akik odamerészkednek kávéházi törzsasztalomhoz, miközben a karlsbadi reggelimet fogyasztom: „Zavarhatom egy percre, szerkesztő úr?” Kardos G. György
Ez is én vagyok 2 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1996
Enciklopédia 24
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 2
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Mit is mondhatnék? Jó volt kicsit elmerülni a klasszikus újságírás letűnt világában, mikor nem a politika, hanem az emberek voltak a középpontban; nem szervilis megosztottság uralkodott, hanem általános humanista értékek mellett foglalt állást, aki írt… és más efféle okosságok.
A Karcolatok megmosolyogtattak, a TV-jegyzetek mulattattak, Az én videómhoz érve aztán már hangosan nevetgéltem. A K. G. Gy. leveleiben inkább az anekdoták domináltak, de az Írókról szóló fejezetben már ismét személyesebbé válik a hangvétel, és a Még ez is én vagyok egyértelmű megkoronázása a könyvnek: talán ezek a legértékesebb, legmaradandóbb írások, nekem ezek tetszettek leginkább, s itt éreztem azt, hogy smucigság lenne 10 pont alatt értékelni ezt a gyűjteményt.
…Pedig, ami azt illeti, egy sokkal szebb borítót is megérdemelne a könyv. (De mégsem vonok le érte fél pontot, akármilyen tűrhetetlenül rossz és méltatlan is.)
Népszerű idézetek
[…] Egy ízben azzal szórakoztunk, hogy képtelennél képtelenebb filmötletekkel próbáltuk egymást túlszárnyalni. Örkény sorra vetette el az ötleteimet, míg végül olyat találtam ki, amiről azt hittem, ez már felülmúlhatatlan. Ennyi volt az alapötlet: Moszkvában, az éjszaka leple alatt, a mauzóleumból kínai ügynökök elrabolják Lenint… Örkény erre is a vállát vonogatta: „Nem jó.” „Miért?” – kérdeztem sértődötten.
Azt mondta: „Még három tartalék van nekik a fridzsiderben.”
128. oldal, Az én videóm - Mindennapi borzalmaink (Ab Ovo, 1996)
– Iskolában tanulta a filmezést?
– Ott nem tanultam semmit.
– Tudtommal filozófiát tanult?!
– Két évig hallgattam egzisztencialista filozófiát a New York-i egyetemen. A vizsgán tíz kérdésből egyre sem tudtam válaszolni. Jelest kaptam.
120. oldal, Az én videóm - Woody Allen játszik egymással (Ab Ovo, 1996)
[…] Alkalmi ismerősei aligha sejtették, hogy egy nagy író szállt le hozzájuk, Lázár Ervin nem úgy viselkedett, ahogy a nagy írók szoktak. Nagy írók ritkán jártak gyűrött nadrágban, és a nagy íróknak soha nem jutott volna az eszébe, hogy a 12-es autóbuszon, az Oktogonnál, leszállás előtt kinyilatkozzanak. „Én most a barátomhoz megyek. Aki akar, velem jöhet.” Ez így történt meg Lázár Ervinnel, harmincan szálltak le utána az autóbuszról, ezeket mind meghívta a barátjához, aki lakásavató bulit tartott a Nagymező utcában.
188. oldal, Írókról - Dömdödöm… Dömdödöm… (Ab Ovo, 1996)
[…] Azután a természetgyógyász elmondta, hogy az a képesség, amivel rendelkezik, ősi képesség, valamikor mindenkiben megvolt, csakhogy időközben az emberek annyira megrongálták magukat, hogy már nem tudnak élni ezzel a képességgel.
Vagyis az ember primitívebb körülmények között is tudott vigyázni magára. Orvostudomány nélkül, pusztán a saját tapasztalati eszközeivel képes volt elélni – akár húsz évig is.
80. oldal, TV-jegyzetek - Hova tegyünk az ágyunkat? (Ab Ovo, 1996)
[…] …és végül a Szomszédok, ami szintén ismeretterjesztő műsornak számítható. Megtudhatjuk belőle, hogyan lehet értelmetlenül, színtelenül, örömök nélkül élni a világban.
93. oldal, TV-jegyzetek - Csupa izgalom (Ab Ovo, 1996)
Amikor amerikai közreműködéssel megalakult az Intervideo vállalat, én már az első pillanattól kezdve a leglelkesebb ügyfelei közé tartoztam. Nyakra-főre kölcsönöztem ki a rémesnél rémesebb horrorfilmeket, amíg egyszer csak azt vettem észre, hogy valamiféle rejtve szunnyadó szadista hajlam tört felszínre a lelkem mélyéből. Álmaimban vonatokat robbantgattam, szárnyas fantomként száguldoztam a levegőben. Amikor már eléggé megrémültem magamtól, felkerestem P. P.-t, a kitűnő pszichológust, aki háromféle gyógymódot is ajánlott a szadista hajlamok leküzdésére: olvassak századvégi norvég regényeket, tanuljak japánul, vagy lépjek be az öreg cserkészek Lord Baden-Powellről elnevezett egyesületébe.
116. oldal, Az én videóm - Horror (Ab Ovo, 1996)
Más közönséges halandó már rég depresszióba esett volna, de egy brooklyni biboldó ezt nem engedheti meg magának. Ő csak nyomja a sódert, próbálja megértetni, hogy kutyaszart ér ez az egész önmegvalósítás, jóga, sokkterápia, zen buddhizmus; minden a szerencsén múlik, párválasztás, érvényesülés, ez mind a szerencse dolga, s még az is, hogy hol pottyanunk a világba.
„Ha például Berlinben születek – mondja rezignáltan Woody Allen –, most lámpaernyő volnék.”
120-121. oldal, Az én videóm - Woody Allen játszik egymással (Ab Ovo, 1996)
Ha nő írók írásairól beszélünk, sohasem felejtjük el, hogy a nő írók nők. A nő írók női jellegét szívesen vesszük észre, de azt sohasem vesszük észre, hogy a férfi írók férfiak. A nő írók műveire mindig rácsodálkozunk, és néha azt szoktuk mondani: úgy ír, mint egy férfi. Ez elismerésnek számít. A férfi írók esetében igen ritkán mondjuk valakire, hogy úgy ír, mint egy nő. Ez nem számít elismerésnek.
176. oldal, Írókról - Miben különböznek a nő írók? (Ab Ovo, 1996)
[…] Hatvan esztendőnek kellett eltelni, amíg a pápa kibékült az olasz állammal, a Vatikán szuverén ország lett, s falai közül egyre sűrűbben gördültek ki a Mercedesek és a nyolchengeres Lanciák. Az utasok reverendáját lila cingulus övezte, s az autókból, Róma utcáin, már nem áldásra nyújtották kezüket, hanem a rikkancsoknak intettek a délutáni lapokért. A vatikáni autók külön rendszámot kaptak: S. Ch. V. – Status Christianus Vatican –, de mivel a rómaiak a betűket így olvasták: Si Christus Vidisset – ha ezt Krisztus látná –, a rendszámot V-re változtatták.
212. oldal, Még ez is én vagyok - Római pillanatok (Ab Ovo, 1996)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nagy Bandó András: Kalandárium 2006 ·
Összehasonlítás - Nagy Bandó András: Kalandárium 2005 ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: A magyar nép élce ·
Összehasonlítás - Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái ·
Összehasonlítás - Varnus Xaver: Isten majd megbocsájt – az a mestersége 83% ·
Összehasonlítás - Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke 82% ·
Összehasonlítás - Moldova György: Fej vagy írás ·
Összehasonlítás - Gyurkovics Tibor: Üdv a tolvajnak! ·
Összehasonlítás - Illyés Gyula: Kháron ladikján 72% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: Az igazi humoristák ·
Összehasonlítás