A ​trónon harmadik 15 csillagozás

Karczag György: A trónon harmadik Karczag György: A trónon harmadik

1038. ​augusztus havának Boldogasszony napja. István, a magyarok királya haldoklik. Az általa összekovácsolt fiatal állam válságos időszak elé néz. Az utódjelölt Péter herceg gyenge, befolyásolható. A kelet felé terjeszkedő Henrik német király hűbéresei támadásra készen állnak a határon. Ebben a nehéz történelmi pillanatban jelenik meg, István hívására, Aba nembéli Sámuel, a király régi, visszavonult főembere, hogy aztán hat éven keresztül mindig az események irányítója legyen. Előbb Péter király kényszerű híveként, később mint választott uralkodó rendületlen azon fáradozik, hogy a pogánysághoz húzó törzsfőnökök és az új rend támaszai között erőegyensúlyt teremtve megmenthesse az országot. Ha győzelmének küszöbén a belső árulók és a külső ellenség együttes ereje meg nem dönti hatalmát, talán kimaradt volna krónikáinkból Vata véres pogánylázadása meg a német hódítókkal vívott hosszadalmas háborúskodás… Aba Sámuelt, amíg élt, népe az atyjának nevezte, és a Kézai által hazugnak,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1974

>!
Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006
254 oldal · ISBN: 963958083X
>!
Móra, Budapest, 1974
444 oldal · ISBN: 9631100758 · Illusztrálta: Győry Miklós

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Aba Sámuel


Kedvencelte 7

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
Andrea_Pusztai IP
Karczag György: A trónon harmadik

Megszakad a szívem, egy méltatlanul elfeledett, fiatalon elhunyt író, akiből bármi lehetett volna, úgy értem, hogy Hollywoodig meg sem áll…
Csodás nézőpontkarakter, ízes nyelvezet és érdekes rálátás a múltra, ez jellemzi ezt a regényt, és nagyon kellemes élményt nyújtott a maga sajátos bájával. Tanulságos is egyben, de nem csak a történet, hanem a körülmények, mert komolyan elgondolkodtató, hogy nem volt rajta a történelmi regény címke, miközben olyan regényeken meg rajta van, aminek semmi köze a történelemhez.
Egyszóval kitűnő, minőségi munka, nem akar több lenni annál, ami, és egyben rendkívül szórakoztató is, valódi csemege azoknak, akik szeretik a történelmet, és ahogyan a korai Magyar Állam átesett a „gyermekbetegségein”. Szívből ajánlom.
(Nem mellesleg jelezném, hogy hivatalosan is közkincs, ingyen letölthető. -Volt, amikor az értékelést írtam, már nem az.)
Olvassátok, mert megéri, ha nehéz is beszerezni!

6 hozzászólás
>!
kaporszakall
Karczag György: A trónon harmadik

Gyermekkorom egyik kedvenc történelmi regénye volt a ’Zúgó nyilak’. Ma is itt van a polcomon, de az írótól más nem került mellé. Nem is igen tűnt fel, hogy a szerző hogyan tűnt el…

Merthogy szinte nyom nélkül eltűnt. Nincs benne az irodalmi köztudatban, nem került be az Írószövetségbe (bár erre a régi mondással csak annyit jegyzek meg: Nem a póráz teszi a kutyát.). Úgy kellett utánakeresnem a neten, hogy kiről is van szó.

Pedig tehetséges írónkat veszítettük el benne fiatalon: 37 évesen halt meg. Három történelmi regényt hagyott maga után; egy negyedik műve nem történeti tárgyú. S néhány sci-fi novella is őrzi az emlékét a ’Galaktika’ régi évfolyamaiban.

Ami ezt a regényét illeti: kiváló munka! Ha a szerző nagyobb elismertséget kap és hosszabb ideje jut írni, ő lehetett volna a magyar Mika Waltari.

Vetekszik Kodolányival (bár kevésbé filozofikus), és felülmúlja Passuth Lászlót (atmoszférában és elevenségben).

A történelmi regény nem más, mint a régmúlt idők egy lehetséges rekonstrukciója. Az ismert (és tegyük hozzá, a történészek által kanonizált) adatokat persze illik figyelembe venni, a ’történelmi tények’ közti hézagokat pedig a szerző fantáziája hivatott kitölteni. Akkor lesz élvezetes a regény, ha az adatok és a képzelet szülte kötőanyag szinte észrevétlenül megy át egymásba, és egységes világot alkot.

Ez a munka annyira hihetően eleveníti fel Aba Sámuel alakját és korát, hogy párját ritkítja. Igazi hús-vér emberek acsarkodnak, intrikálnak, harcolnak és pusztulnak a lapjain, a pogány magyar hitvilág és a nomád kalandozó életmód utolsó nagy erőpróbája bontakozik ki a szemünk előtt, sodró lendülettel, remekül megírt párbeszédekben és csatajelenetekben.

A főszereplő, Aba Sámuel, a kényszerszülte király szemével követjük az eseményeket; a történelemkönyv rövid bekezdéseit a szerző remek intuícióval egészíti ki, újjáteremtve a kort. A párbeszédek tömör, kevés névelővel tűzdelt, archaizáló hangneme kellő távolságot teremt a mától, de nem erőltetett. Izgalmas, enyhén romantikus cselekmény, valóságos, és az akkori időkben nagyon is hihető konfliktusok teszik élvezetes olvasmánnyá ezt a művet.

Hangnemét tekintve Gárdonyi ’A láthatatlan ember’-ét hozhatnám fel párhuzamnak; talán nem bálványdöntögetés, ha Karczag írását történelmi hűség szempontjából (és talán pesszimizmusa miatt is) hitelesebbnek tekintem.

A történelmi regények kedvelőinek igazi csemege. Egyben megismerhetnek egy méltatlanul mellőzött, tehetséges, s most már örökre fiatal szerzőt…

>!
salidigger
Karczag György: A trónon harmadik

Egy méltatlanul elfeledett, agyonhallgatott magyar remekíró méltatlanul elfeledett remekműve. Milyen szerencsések vagyunk manapság, amikor annyi kiváló szerzőnk alkot ebben a műfajban…
Sokkal több ez a kötet, mint egy szimpla történelmi regény. Némelyik mai agyonsztárolt „szépíró” a fél karját oda adná, ha tizedannyi tehetség szorult volna bele, mint tragikusan fiatalon elhunyt Karczag Györgybe.
Írom ezt úgy, hogy korántsem hibátlan a regény. Vannak anakronizmusok, de olyan élmény volt olvasni, hogy ezek fölött simán szemet tudtam hunyni.
Száz szónak is egy a vége, mindenkinek szívből ajánlom! Bár torzóban maradt élete és életműve is, de amit ránk hagyott a szerző az nagyon is sok: egyedi hangvételű, sokszor komor, de gyönyörűen és néha fájdalmasan tanulságos.

5 hozzászólás
>!
jehuka P
Karczag György: A trónon harmadik

Nagyon tetszett ez a könyv. Ami azonnal megfogott benne, az a csodálatos archaikus (vagy legalábbis annak tűnő) nyelvezet, a hangulat, amit ezzel a szerző teremt valamint Sámuel – legtöbbször cinikus – szemléletmódja. Az egyik legérdekesebben ábrázolt főhős, akiről az utóbbi időben olvastam, igazán hús-vér figurára sikerült. A korszak is hihetetlenül izgalmas: az István király halála utáni zűrzavar, ahol az új rend még nem elég szilárd, hatalmas a nemzeten belüli széthúzás, ráadásul Henrik császár is fenyegeti a határokat és hűbéresévé akarja tenni az országot. Ebben a káoszban kell Sámuelnek – aki nem is akar király lenni – lavíroznia a árulók és cselszövők között, hogy megőrizze az ország függetlenségét. Tipikus példa arra, hogy a legizgalmasabb történeteket maga az élet írja. Történelmi regényt kedvelőknek csak ajánlani tudom :)

>!
Piper74
Karczag György: A trónon harmadik

Kövezzetek meg, de nekem nem ment ez a regény. Vagyis csak úgy, hogy nagyokat ugrottam benne.
Egész idő alatt olyan érzésem volt, mint amikor a nyolcvanas években TVben néztem azokat a nevezetes TV-játékokat.
Nagyon sokat vártam tőle, nem azt kaptam. Van még két regénye a szerzőnek. Várok még velük, később nekiugrok.

>!
Temefe
Karczag György: A trónon harmadik

Méltatlanul elfeledett, nagyon színvonalas író! Kevés mai történelmit író ér föl vele!


Népszerű idézetek

>!
jehuka P

Mit ér az olyan fejedelem, akinek a dicsőségéért elfogy az egész népe?

437. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aba Sámuel
3 hozzászólás
>!
jehuka P

Hallgatok. Nem mondhatom el, hogy Istvánt nem a hívei tették naggyá. Én láttam törődötten, félholtan is a nyeregben. Láttam estétől hajnalig, amint sáfárjainak jelentéseit hallgatta. Láttam bírói székben, láttam csatatéren, de ritkán találtam lakomaasztalnál. István tudta, hogy mit akar! Péternek egyetlen bölcs szándéka sincsen. Ha szeretném, és nem lenne gyűlöletes előttem, talán királyt faraghatnék belőle. Ámbár a zabolátlan csikót csak az ostoba teszi meg vezérménnek.

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aba Sámuel · I. (Szent) István
>!
jehuka P

Ménfő?… Ha behunyom a szemem, szinte látom a sebes vágtában közelítő lovagokat.Zavarodottak és ingerültek a nyilaktól. Jönnek, és alattuk megnyílik az álnok rét, felbugyog a sár… Ménfő?

401. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aba Sámuel
>!
[névtelen]

…ne háborítsd azzal a szemem, hogy magadat láttatod!

>!
jehuka P

– Apámuram, bizanténus kalmárok jönnek házunk felé!
– Hát aztán?- kötődök vele.
– Kápráztató portékát hoznak a szekereiken. Gyönyörűség az mindenki szemének! Piros bársonyuk van, vert damasztjuk és ékszerük. Ládám félig-meddig üres még, noha lassan eladó sorba jutnék…
– Még nem mutattad a legényt, aki vevő szándékokkal kerülget!
Az észrevétlen érkező Sarolt csattan fel a hátam mögött:
– Hej, te cifra préda, beteg apád mellől nyomban eltakarodj! Szegény feje alig bírja, te meg nem röstellesz hitvány cicomáért kunyerálni?! Inkább imádkozzál, fogyjon ki belőle a nyavalya!

40. oldal

>!
jehuka P

Már senki sem mond választott fejedelemnek. Király vagyok! Harmadik a koronázottak sorában. Mint ahogyan a patakok is végül a régi nagy mederbe futnak, oly módon sodródok én István nyomdokába. Belekerültem abba a véres folyóba, amit süvem fakasztott ki Koppány halálával.

375. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Urbánszki László: Ördöglovas
Kodolányi János: A vas fiai
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Urbánszki László: A dalmát háború
Benkő László: Kinizsi
Spiró György: Fogság
Pusztai Andrea: A sárkányölő
Benkő László: A vér törvénye
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Allen Newman: Királyok végnapjai