A művészettörténet és a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakjának életét és munkásságát mutatja be ez a könyv; töredékeket csupán, de ezek a töredékek végül mégis képpé állnak össze, nemcsak a Mona Lisa festőjének képévé, hanem a reneszánsz tudós portréjává, aki a művészet mellett foglalkozott természettudománnyal, biológiával, technikával, haditudománnyal, zenével, filozófiával. A ma emberének szinte hihetetlen az ő sokoldalúsága. És ha körülményes is eligazodni a bonyolult életút labirintusaiban, érdemes fáradságot venni, és a mintegy 100 darabból álló, gazdag képanyag átböngészése mellett elolvasni a nagy Leonardo életének és munkásságának rövid történetét.
Így élt Leonardo da Vinci 22 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1973
Róla szól: Leonardo da Vinci
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Így élt… Móra
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Egyszerűen hihetetlenül nagyszerű, tehetséges, sokrétű és összetett ember volt ez a Leonardo. Nem csak a festményeit hagyta az utókorra, hanem a botanika, az orvoslástan, a repülés és még számtalan gépezet alapjait. Hozzám közelebb áll Leonardo tudományos énje, ez a könyv azonban rámutatott arra, hogy milyen volt művészembernek, s hogy mi volt a fő mozgatórugója. Nem másoknak akart tetszeni, nem híres és gazdag akart lenni, hanem az élete értelmét kutatta. S közben a saját és kortársai tudta nélkül egy csomó dologgal ajándékozta meg az utókort.
Mindig is csodáltam Leonardo zsenialitását. Azt reméltem, most majd választ kapok, hogy honnan is ez a korát jóval megelőző zsenialitás. Választ ugyan nem kaptam, hacsak nem a magányos különcsége a válasz. Annál inkább élvezetes volt viszont nem is inkább az életét, mint a művészetét, filozófiáját, tudományát taglaló mű. Most tudatosult bennem, hogy hány festményét nem fejezte, holott a világ egyik legnagyobb festőjének tartjuk. A könyv legjobb része a Mona Lisát részletesen tárgyaló fejezet volt. Kedvem lenne azonnal indulni Párizsba a Louvre-ba!
Népszerű idézetek
Megértette, hogy „minél többet töpreng magában az ember, annál szomorúbb lesz”.
80. oldal
Lelkünk csak azért tart ki, s tűr az emberi test tömlőcében, mert szemünkben a mindenség szépsége tükröződik.
106. oldal
Rettenetes szorongások gyötörhették. Előre látta a gyarmatosítással együtt járó siralmas eseményeket, későbbi korok világháborúit s mindazt, amit az emberiség csak ma, ötszáz év múltán kezd észrevenni: hogy természeti környezetét pusztítva-rongálva, magamagát sodorja halálos veszedelembe az ember.
119. oldal
Teli a természet végtelen sok gondolattal, amelyek sohasem jelentek még meg a mi gondolataink között.
182. oldal
Árnyékszerkesztéseit sötét szenvedély hatja át. Egyre inkább megérti, hogy milyen bonyolult mintában keveredik el egymással a jó s a gonosz. Különös csomókat, bogokat, fonatokat, kusza indatömegeket tervez a maga kedvtelésére.
58. oldal
Ezernyi átmenet. Árnyékok szabályos és szabálytalan testeken, alkonyatkor a kapualjban, vihar előtt, hegyek között, fehér falra vetődő árnyékok kék színe, városok hajnali ködben, felhők résein áttörő napsugarak, városok füstoszlopai, árnyákok a porban, hidak árnyéka futó vízen. Árnyékok az emberi arcon: ütközetek porában, zöld erdőben vagy bent a szobában.
104. oldal
Leonardo vízrajzai tudományos szempontból is hitelesek. Pillanatfelvételszerűen pontosnak nevezhetném őket, ám ez félrevezető lenne, mert nem a pillanatot ábrázolják, hanem a víz örvénylésének folyamatait […] Nem pillanatfelvételek, mert az idő tényezője is beléjük van vonva. Közelebb állnak a filmfelvételhez, de annál is többek, mert Leonardo értelmezte a látványt, és meglátta a hömpölygésben a törvényt
144-145. oldal
Madártávlatból látott, plasztikus hatású, szépen színezett nagy lapok (hegyekkel-völgyekkel, folyóvizekkel ), a képzeletében repülni tudó ember művei. Ahhoz, hogy így felülről, a légi magasból, összefüggéseiben, egységében ábrázolhasson egy olyan vidéket, amelyet valójában csak részleteiben, alulról, belülről, völgyeiben baktatva, ezernyi látványt nyújtó széttagoltságában ismerhetett, a térérzékelés zsenialitása kellett.
163-164. oldal
Megláttam ott magam fölött a sötét eget, s a hegyre tűző napfény sokkalta erősebben ragyogott, mint lent a síkságokon, mert vékonyabb az atmoszféra a hegy csúcsa és a Nap között.
178. oldal
Fent a hegyekben kagylókat találni. Leonardo rájön, hogy ennek csak egyetlen magyarázata lehet: valamikor ott tenger volt, idővel a víz lehúzódott, ott maradtak a kagylók. Kortársai ( és a tudósok is, századokig még) a természet játékának tartották őket, azt hitték, a csillagok szellemei játszi kedvükben teremtették kagylócska alakúra a kőzet egy részét.
178. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Walter Isaacson: Leonardo da Vinci 96% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora 89% ·
Összehasonlítás - Ignacio Iturralde Blanco: Machiavelli ·
Összehasonlítás - Passuth László: Édenkert az óceánban 88% ·
Összehasonlítás - Csáth Géza: Zeneszerző portrék ·
Összehasonlítás - Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom 87% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Nagy magyarok élete 88% ·
Összehasonlítás - Lőrincz L. László: Dzsingisz kán 82% ·
Összehasonlítás - József Jolán: A város peremén 68% ·
Összehasonlítás - Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az ének 95% ·
Összehasonlítás