Ébredés ​a világ peremén (2148 A Szingularitás éve 1.) 6 csillagozás

Kaptás András: Ébredés a világ peremén Kaptás András: Ébredés a világ peremén

A Singularity 2148 kisregény trilógia első része.

Születtél 2110-ben Bostonban. Ez minden, amire emlékszel előző életedből. Több, mint két évszázadot sodródtál az űrben holtan. 1000 csillagászati egységre a naptól, az Oort felhőben, az ember által lakott világ peremén kapnak el, és élesztenek újra egy luxusélelmiszert előállító űrállomáson, ahol összesen három ember él, és dolgozik.

Az évszám 2384. Évszázadok alatt a technológia sokat, de az ember maga alig fejlődött. Biológiai szükségleteink, érzékeink, vágyaink, félelmeink szolgái voltunk, és leszünk mindig is. Fejlett gépeink meg a mi szolgáink. Kivéve egy űrbányász robotkolónia, ami 2148-ban felszabadult minden emberi irányítástól. Ők, akik úgy hívják magukat, a Szingularitás, már nem szolgák … rég nem … A Szingularitás szabad, és messzebb jutott, mint bárki más.

>!
134 oldal · ISBN: 9786150016894 · Fordította: Ásványi Dániel, Alice Wood · Illusztrálta: Szabó 'leo' Gábor
>!
134 oldal · ISBN: 9789631297898 · Illusztrálta: Szabó 'leo' Gábor

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Benjamin Taylor (Boston) · Charlotte Dallas · DAN · Susan Klein


Kedvencelte 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ap358 P
Kaptás András: Ébredés a világ peremén

Nehéz értékelést írnom erről a könyvről, mert nem igazán tudtam bekategorizálni.
Először is élveztem az olvasását, könnyen lehet vele haladni, kikapcsolódásnak tökéletes. A fő témája egy amnéziában szenvedő ember (Ben), akire a világűrben lelnek rá és próbálják visszahozni az emlékeit. Azért így írtam, mert a szereplő nem töri magát, azt érzékelteti, mintha őt nem is izgatná a dolog, inkább belemerül a hedonizmusba. A cselekmény ezen tevékenységben ki is fullad.
Nem tudom, a művel mi volt a cél, de én szórakoztatónak találtam, néhol humoros, mintha parodizálna valamit. Vannak hibái a könyvnek, de pont ezek a hibák teszik viccessé. (Lehet, máskor fárasztónak gondolnám, de most jókor találtam rá.)
A történetben összesen 4 emberi karakter van, de egyiket sem éreztem igazán kidolgozottnak, a mellékszereplők érzelmi világa, gondolatai, jelleme rejtély maradt.
A főszereplőnk konyhaművészeket meghazudtoló hévvel veti bele magát az étkezésekbe, de a tényleges ismeretei egy átlagos hétvégén főzőcskéző háziasszony tudásáéval sem érnek fel. Ahogy a sommelier ismeretei is kétségesek. (A Cabernet Savignon nem éppen egy hivalkodó bor.) A burzsuj szótól a végére a falat kapartam. Sokalltam az étkezések leírását, céltalannak találtam, elnyújtott összekötő részeknek.
Itt jegyezném meg: a karakterek amerikaiak, de amikor rövidet kérnek, a robot egyből közli, hogy kifogyott a pálinka készlet. Ettől függetlenül többször is pálinkáznak. A pálinka hungarikum, kétlem, hogy Amerikában elterjedt lenne. Viszont! Ha ebben a jövőben az, akkor szívesen olvastam volna róla, miként lett ennyire ismert a magyar konyha és pálinka (felesezés) az egész világban, hogy egy űrben lévő luxushotel is erre alapoz. Ha már ilyen sok bekezdés elmegy az ételekre/italokra, akkor sajnálatos, hogy pont a legérdekesebb dolog nincs kifejtve.
Ben ezen felül Barbarella férfi változata. Amikor éppen nem eszik, akkor kanos, mint egy hormontúltengéses tini. +18-as részek is vannak, ami az erotikát illeti, nem holmi horrorisztikus sci-fi-re kell gondolni ez alatt. A Barbarella óta nem találkoztam a sci-fi és az erotika ilyen fajta ötvözésével, ezért is találtam humorosnak, hogy szereplőink az űrben csak esznek, isznak, szeretkeznek és füveznek.
Ezek miatt a szereplő (Ben) kicsit erőltetnek tűnt, illetve nevetségesnek, ahogy hol elit gondolatokat próbál az agyába préselni, hol meg a farkával van elfoglalva. Nekem Leslie Nielsen jutott róla az eszembe, mintha egy ’90-es években készült sci-fi paródiában játszana.
Egy ilyen telepet működtető személyektől, tudósoktól némi komolyságot elvártam volna, ellenben mindenki úgy viselkedett, mint egy kamasz. Még a régebbi felvételeken mutatott interjúkban is a kellő információ mellett a személyes megjegyzések gyerekesek voltak.
A történet egy trilógia első része, ehhez mérten már itt meg kell alapozni a háttérvilágot, utalásokat elrejteni a folytatásra, kialakítani a konfliktust. Ezek közül sajnos egyiket sem kaptam meg. Maga az izgalom, kaland kimaradt a könyvből.
Több kérdés született bennem, mint válasz. Csak pár:
– Ben megmentése/felélesztése, arról több infót igényeltem volna
– A telep állattenyésztéssel foglalkozik. Miért is? A szállítási költség megfizethetetlenné teszi azt a húst. Ha már hús: Hogyan oldják meg a szállítást? Van vágóhíd? Mikor és kik viszik el?
– Ha már annyi tehenecske van ott, akkor a szereplők miért nem fogyasztják őket?
– Susan miért hord régi aktákat magával az étkezésekhez is?
– PTSD-t állapítanak meg Bennél. Vígan él, falatozik, és khm… huncutkodik, szóval itt nekem sántít a diagnózis.
– Mi köze a sok háttérinfónak a szingularitásról a karakterhez? A jelenlegi helyzetéhez? A karakter nem gondolkodik (csak a himbilimbivel), nem gyanakodik, így a sok adat feleslegesnek tűnik, nem sejtet semmit.
– Susant miért érdekelte egy több mint 200 évvel ezelőtti multimilliárdos? Oké, hogy kell a felismerés, de ez így légből kapott.
Ami a kivitelezést illeti, az elírások minimálisak, egyáltalán nem akasztják meg az olvasást, teljesen élvezhető. A párbeszédek központozása hibás, de ezt elkerülendő legtöbbször nincs is narráció a megszólalásoknál.
Egyszer mindenképp érdemes elolvasni. A függővégtől sem kell tartani, mivel olyan módon van megoldva, hogy teljesnek is tekinthető az írás, hiszen a karakterek távoliak, így súlytalannak hat a velük történtek.

21 hozzászólás
>!
Sai_home P
Kaptás András: Ébredés a világ peremén

Elolvastam, nem utáltam, tőlem elég távol áll a stílusa, de ez nem mindig rossz, azaz nekem rossz, de másoknak talán nem.
A történet elég egyszerű, tulajdonképpen egy amnéziás ember próbálja valahogy felidézni az életét, miközben néhány más ember társaságát „kénytelen” élvezni. Sodródik az árral, csinálja, amit mondanak (majdnem). Egyik karakter sincsen mélyen kidolgozva, hárman körülbelül tizenévesként viselkednek és beszélnek, a kapitány pedig leginkább sehogyan sem.
Ugyanakkor könnyen olvasható (bár valamiért nem magyar központozást használ, ami magyar szövegnél nagyon furcsa), a tök irreális történések mindig vidámak, nincsen bonyodalom, amin agyalni kellene. Szóval jó kis egyórás olvasmány, ha az ember agyát egy nehéz munkanap teljesen leszívta, de este mégis olvasni szeretne valamit.

8 hozzászólás
>!
Rémálom
Kaptás András: Ébredés a világ peremén

Ha már állandóan ez a reklám jön velem szembe, elkezdtem olvasni… De nem szólt senki az írónak, hogy nem angol központozással kéne írni? Mi arra egyáltalán a magyarázat?

13 hozzászólás
>!
Phoenix333
Kaptás András: Ébredés a világ peremén

Kifejezetten Hard Sci-finek nem mondanám, de mindenképp ötletes gondolatok vannak benne és végig izgalmas, az első részt egy nap alatt végigpörgettem.
A karakterek kicsit súlytalanok, de mind szerethető kiváltképp Charlotte cserfessége. Ben korát inkább 20 éveire tippelném mint a 30-as.
A történet érdekes és izgalmas és sok lehetőséget rejt magában.

1 hozzászólás
>!
MeeCee P
Kaptás András: Ébredés a világ peremén

Aranyos a történet, a szereplők kedvesek és szerethetők. Kellemes olvasmányt nyújtott egy délutánra. spoiler Azért vontam le csilagot, mert a lektor (ha volt egyáltalán) nem végezte el a munkáját – tudom, hogy magánkiadásról van szó, de akkor is nagyon zavaró.

1 hozzászólás
>!
LokkoLori IP
Kaptás András: Ébredés a világ peremén

Az első könyvem. Nagyjából 2 hét alatt állt össze a nyers kézirat, de előtte majdnem egy évig írtam egy blogban a könyv háttérül szolágló történetet.
http://singularity2148.blog.hu/

Az elképzelés az volt, hogy a blogban megjelent dokumentumokat a jövőben bemutatják valakinek, így mesélve el neki a 2148-as Szingularitás történetét.

Eredetileg nem terveztem 3 részre darabolni a történetet. Ez az ötlet csak a 100. oldal után jött, amikor használhatatlanul belassult a google docs a mobilomon (a könyv nagy részét mobilon pötyögtem le, mert otthon nem hagynak a gyerekek a gépnél ülni). Nyithattam volna új doksit, majd asztali gépen összefűzhettem volna utólag, de ezen a ponton úgy érzetem, hogy a történet egy olyan részhez ért, amit akár magában is ki lehet adni. Így beleugrottam kiadás útvesztőjébe … és … hát írni sokkal jobb élmény volt, mint az első kiadással csesződni … szerencsére a 2. résznél már rátaláltam a publishdrive-ra, és addigra már azt is kitanultam, hogyan kell e-könyvet formázni. (a 3. résznél már arra is ráéreztem, hogyan kell e-könyv borítót szerkeszteni).

Alapélményem az írásról: Hiába volt meg fejben az egész háttértörténet, a cselekmény mégis ott az ágyban fekve, a mobilon pötyögve bontakozott ki. Néha úgy éreztem, hogy a cselekményt nem is én írom, csak felfedezek egy már előre megírt történetet. Néha csak újraolvasáskor vettem észre, hogy olyan történetszálaknak ágyaztam meg a sorok között, amik írás közben nem is tudatosultak bennem … nem tudom hogyan … lehet ki kéne vizsgáltatni magam :)

Lényeg, hogy nagy kaland volt ez nekem. Remélem nektek is az lesz, mikor olvassátok.


Népszerű idézetek

>!
LokkoLori IP

“A cryóban kellemes -25 fok van.” illegeti magát Susan miközben magára teríti az egyik szőrmét.
“Igazi nyári kánikula … a Marson.”
“Jártál a Marson?”
“Nem biztos, de úgy rémlik mintha … Azóta javult arrafelé a klíma?”
“Nem javult ott szar se fiam.”

5. fejezet - Cryo

Kapcsolódó szócikkek: Benjamin Taylor (Boston) · Susan Klein
>!
LokkoLori IP

“Nem ért volna rá azután idejönni, hogy beadtam Bostonnak a gyógyszerszondát?”
“Mert mi baj van ezzel a hellyel?” kérdez vissza vigyorogva.
“Azt leszámítva, hogy minden csupa trágya, és kurva büdös van?”
Susan felmutatja Charlottnak a fűvel teli zacsit.
“Kérsz?” rázza meg a szeme előtt.
“A francba Susan!” néz szigorú szemmel, majd halkan hozzáteszi “Persze, hogy kérek.” és elvihogja magát.

8. fejezet - A Büdiben

Kapcsolódó szócikkek: Charlotte Dallas · Susan Klein
>!
LokkoLori IP

Míg a parancsnok felér, elengedem magam. Lebegek. Az állomás forgási sebessége nagyjából egy fordulat per perc. Hagyom, hogy a világ lassan körülforduljon … Vajon én is egy vagyok a hibbantak közül, akik ezt tényleg élvezik? … Ellazít a súlytalanság. Megnyugtat a csend …

4. fejezet - A bánya

Kapcsolódó szócikkek: Antony Dallas · Benjamin Taylor (Boston)
>!
LokkoLori IP

A lábbilincset próbálom lefeszegetni, mikor kopognak az ajtón, majd egy géphang szól kintről.
“Elnézést a zavarásért Uram. DAN vagyok, az állomás robotszolgája. Az ebédjét hoztam.”
Gyorsan a lábamra dobom a takarót.
“Szabad!”
Egy plasztik kék-szürke borítású android lép be az ajtón. Ránézésre nem sokat változott a robot divat az évszázadok alatt. Hiába tudtak már az én időmben is tökéletesen élethű humanoid robotokat építeni, nem volt rájuk túl nagy kereslet. Leszámítva azt a pár aberráltat, akik a legperverzebb vágyaikat élték ki az ilyen modelleken.

1. fejezet - Ébredés

Kapcsolódó szócikkek: Benjamin Taylor (Boston) · DAN
>!
LokkoLori IP

Aranysárga színű áttetsző levest tálal DAN, benne enyhén barnás színű szárnyas hús, répa, és apró tészta. Forró. Pont amire vágytam.
“Ez remekül néz ki DAN! Mi ez?”
“Újházi tyúkhúsleves Uram. Magyar konyha. Esetleg kér hozzá erős zöldpaprikát?”
Megkóstolom a levest. Telt húsos, sós, isteni. Azonnal kitisztul tőle a bedugult orrom.
“Hmmm … Illik hozzá az erős … Jöhet.”
“Esetleg egy kis pohár pálinkát?” szólal meg Susan. “Ezt én állnám.”
A parancsnok arca ugyan úgy keményedik meg, mint tegnap, mikor felhoztam a bor témát.

6. fejezet - Elcseszések hosszú sora

Kapcsolódó szócikkek: Antony Dallas · Benjamin Taylor (Boston) · DAN · pálinka · Susan Klein
>!
skyguard

Bő aranyszín sugárban tör elő belőlem a megkönnyebbülés. – Ahhh …

„Felhajtottad az ülőket, Boston?” – őőőő, hát persze hogy nem. Az ülőke bal oldala kapott is a bő léből.


A sorozat következő kötete

2148 A Szingularitás éve sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cixin Liu: A Háromtest-probléma
Zachary Mason: Void Star
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Neal Stephenson: Snow Crash
Iain M. Banks: Közelkép
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Ernest Cline: Ready Player One
James Dashner: Halálos hajsza
Jeff Noon: Vurt
Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról