Nemzeti ​parkjaink 8 csillagozás

Kapocsy György: Nemzeti parkjaink

Éppen ​100. évfordulóját ünnepelték a világ első nemzeti parkja (Yellowstone, Egyesült Államok) fennállásának 1972-ben, amikor hazánkban az első hasonló, úgymond legmagasabb szintű természetvédelmi területet létrehívták a Hortobágyon.
Az elmúlt évszázad alatt másfél ezerre nőtt a nemzeti parkok száma a világban, és összterületük több mint tízszer nagyobb, mint hazánk. Az ember az elmúlt évszázadokban évtizedekben ugyanis oly mértéktelenül, meggondolatlanul pusztította természeti környezetét, hogy egyre sürgősebbé vált Földünk egy-egy jellegzetes, ősi természeti képének eredeti formában történő megőrzése, saját érdekünkben is!
Ezek a rezervátumok közel sem öncélúan „bekerített” földdarabok. Az egyre városiasodó ember szellemi-testi kikapcsolódását éppúgy szolgálják, mint a biológiai ismeretszerzést, az oktatást és a tudományos kutatást. Szerencsére Magyarországon egyre inkább tudatosul, hogy természeti kincseink, a magyar táj, a jellegzetes növény- és állatvilág… (tovább)

>!
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638185287

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Szomolya


Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

padamak >!
Kapocsy György: Nemzeti parkjaink

Mint ahogy a bevezetőjében olvasható, az alapítási sorrendben első öt Nemzeti Parkunkról (Hortobágy 1972, Kiskunság 1975, Bükk 1976, Aggtelek 1985 és Fertő tó 1991) van benne szó. Szívesen olvasnék egy újabb változatot az azóta alapítottakkal kiegészítve (Duna-Dráva 1996, Körös-Maros 1997.01.16., Balaton-felvidéki 1997, Duna–Ipoly 1997, Őrségi 2002.03.01.)…
E sajátos szemszögű, „egyszerzős” könyvben rengeteg szép képen keresztül elevenedik meg a puszta, a bucka, az erdő, a barlang, a fertő. Nagyon szépek a képek, a leírások érthetőek, a bevezetők kissé szubjektívek ugyan, de nem erőltetik ránk a szerző nézőpontját, inkább felcsigázzák az érdeklődésünket és vágyakozást ébresztenek a személyes látogatásra és a leírt, -fényképezett csodákról saját szemmel való tapasztalatra.
És hát hogyne lenne kedvenc, amikor a szülőfalumról háromszor is van benne szó, s környékéről egy egész oldalas fénykép! Hajrá, Szomolya!


Népszerű idézetek

padamak >!

A riolittufát kitűnő tulajdonságai miatt sokféleképpen hasznosították. A mészégető kemencék tűzterét is tufából vágott kockákkal falazták fel. Építkezési céllal korábban csákánnyal rámolták ki, ahogyan a Bükkalja szóhasználata megőrizte. A kézi fejtést mára a gépi jövesztés teljesen kiszorította. A működő bányában egy száz méter hosszú sínpályán mozgó elektromos kővágó gép segítségével csekély mennyiségben sütőipari kemencék hőszigetelő kifalazásához, döntően azonban házak, pincék építéséhez alkalmas, méretre vágott követ termelnek a környék számára.
Szomolya határában a szép, érintetlen tufakibúvás mellett a felhagyott kézi bányászás nyomaival találkozhatunk.

102. oldal - Bükki Nemzeti Park (Officina Nova, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: Szomolya

Hasonló könyvek címkék alapján

Kalotás Zsolt (szerk.): Nemzeti parkjaink – Jelen és jövő
Janata Károly – Selmeczi Kovács Ádám: A Duna-Ipoly Nemzeti Park / The Duna-Ipoly National Park
Baráz Csaba: Kaptárkövek földje
Szablyár Péter: Eltűnő Budai hegyek
Bertényi Iván: Nagy Lajos király
Hámori Dániel – Csörgő Tibor (szerk.): Magyarországon előforduló bagolyfajok határozása és gyakorlati természetvédelme
B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás
Kakucs Lajos: Santiago de Compostela
A magyar középkor története
Bora Gyula: Magyarország földrajza