Árnyak ​Bizánc felett (Félhomály 3.) 16 csillagozás

Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

A Félhomály ​sorozat harmadik kötete az Árnyak Bizánc felett címet viseli, története pedig a negyedik keresztes hadjárat (1202-04) előzményeit, eseményeit és következményeit dolgozza fel. A történet kezdetén III. Incének, a középkor leghatalmasabb pápájának a hívó szavára keresztesek gyülekeznek Velencében, hogy a Szentföld védelme érdekében hadjáratot indítsanak a mohamedán Egyiptom ellen. A sereg vezetői azonban nem tudják kifizetni a Velencei Köztársaság számára a szállítás költségeit, így kompromisszumra kényszerülnek. Az idős, majdnem teljesen vak, mégis energikus és nagyravágyó dózse, Enrico Dandolo felajánlja a kereszteseknek, hogy Velence is katonákkal csatlakozik a hadjárathoz, és kedvezményesen szállítja a csapatokat a keleti hadszíntérre, ha a sereg előbb fizetségként megtesz egy apró szívességet…
A történet folytatása megannyi izgalmas kérdést vet fel. Mi mozgatja a hétköznapok emberét, illetve a kisebb-nagyobb emberi közösségek vezetőit… (tovább)

>!
Historycum, Budapest, 2015
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158036108

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

Bár a sorozat első két részét nem olvastam, ez nem befolyásolta ennek a kötetnek a megértését, mert ez is egy független, különálló történet volt, nem kellett hozzá az előzőek ismerete. Az adott korról eddig semmiféle ismereteim nem voltak, teljesen „tudatlanként” olvastam ezt a könyvet, ezért igencsak érdekes volt olvasni, ismereteimet gyarapítani.

A történet a negyedik keresztes hadjáratról szólt, amelyet Egyiptom ellen akarnak indítani, majd végül Bizáncban köt ki. Ennek a hadjáratnak a háttéreseményeit is megismerhetjük, és a mögötte húzódó eseményekbe is alaposabban beleláthatunk a könyv révén. Megtudhatjuk, hogy miért kötött ki végül Bizáncban a keresztes háború, mik voltak az indítékai, a mozgatórugói, milyen érdekek dolgoztak a háttérben, az emberek meddig voltak hajlandóak elmenni a győzelemért, milyen aljas cselekedetekre képesek a különböző javak megszerzése érdekében.
Bővebben:http://konyvutca.blogspot.nl/2015/12/kapa-matyas-arnyak…

Habók P>!
Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

Sajnos, könyvtárazás közben előfordul, hogy az ember nem a sorozat első kötetét emeli le a polcról. De ebben az esetben ez nem volt hátrány. Az első két kötet nélkül is jó a történet, fordulatos, több szálon futó. Az ember össze tudja rakni azt, amit magyar történelemből tanult azzal, amit a világtörténelemből tud. Érthetőbb lesz mindkettő.

Mankaa>!
Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

Amikor egy könyvnek úgy van vége, hogy az olvasó csalódott, hogy nincs tovább…no, az igazán jó könyv!
A sorozat első két kötetének történelmi vonatkozásai számomra ismerősek voltak, ebben a részben azonban sok-sok új ismerettel gyarapodtam, különösen Zára elfoglalása kapcsán. A történet szalad, – néha kissé túl gyorsan is-, az utolsó fejezetben megjelenik Nostradamus, aztán hipp-hopp vége :(
Kedves Író! Kérem, folytassa!

1 hozzászólás
Kami91>!
Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet aki szereti a történelmet! Izgalmas, magával ragadó, csodálatosan megírt történet! Az egyetlen bánatom, hogy túl hamar elolvastam, napokig tudtam volna olvasni még…

Tibor_Soós>!
Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

Hiánypótló könyv magyar szerző tollából. Hiánypótló azért, mert nem magyar történelmi eseményt (érintőlegesen kicsit) dolgoz fel, másrészt nem az „agyonírt” korszakokkal (Római Birodalom, II. világháború stb.) foglalkozik.
A cselekmény fordulatos, a háttérben meghúzódó misztikus-összeesküvéses szál hihető, kidolgozott. Egy pillanatig sem érez az ember „zavart az Erőben” :)
Ami picit csökkenti az élményt: túl gyorsak a váltások a cselekményszálak között, és nem minden esemény van alaposan kidolgozva. De ezek csak apróságok, kárpótol helyette a középkori világ érzékletes leírása, a jól eltalált karakterek.

Inmelius_Mudri_Jolcsi>!
Kapa Mátyás: Árnyak Bizánc felett

Szeretem, amikor jogász ír történelmi kalandregényt – ezt persze, eddig nem tudtam:) Egy jogász vért izzad, mire túljut az Egyetemes és a Magyar jogtörténeten, amelyhez a történelem eseményeivel, mintegy mellékesen, baromi jól képben kell lenni. Szeretem, amikor kriminológiát is súrolt egy író tanulmányai során, hacsak érintőlegesen is, mert egy könyv nem lehet jó, ha nem kap választ az olvasó a kriminológia 7 alapvető kérdésére.

Hát ez jó könyv! Képzeld el, hogy kicibálsz a sok közül egy történelmi esemény dátumát, és klasszul elolvasod, hogy Zára eleste, vagy Bizánc meg a IV. Keresztes hadjárat. Ja.

Aztán elolvasod Kapa Mátyás könyvét. Hogy aszongya', a magyar király, Imre azért nem rohant Zárát felmenteni, megbosszulni, mert az amúgy is András társkirály-féle területe volt, aki állandóan lázadt ellene, nehogymááá' rohanjon jót tenni neki, na meg így ok is volt kibújni a pápa által-végakarat által reá testált keresztes háború anyagi-felvonulási kényszeréből. Kíírály, mondaná egy mai ember. Vagy, hogy hogyan élt és zsarolt a mindenkori pápa a kiátkozás eszközével. Anyád, mondaná egy mai ember. Vagy, hogy Velence micsoda furmányos csiki-csuki szerződéseket kötött. Ügyes, mondaná egy mai ember.

Szóval: jóóóóóó könyv:) Tanít és magyaráz. Összefüggéseket láttat meg. Sybilla és Nostradamus csak hab a tortán.


Népszerű idézetek

robinson P>!

Enrico Dandolo, a dózse, életének kilencvenötödik évében járt, és majdnem teljesen vak volt. Bonifác még soha előtte nem látott olyan embert, aki ennyi esztendőt megélt, és – bár ezt magának sem szívesen ismerte be – lenyűgözte, hogy valaki ilyen idős korban ennyire energikus és ilyen nagy hatalmat tudhat magáénak.

13. oldal

1 hozzászólás
robinson P>!

– Azt mondtad, segíteni akarsz… Hogyan tudna Velence segíteni?
Most Dandolo emelte a szájához a kelyhét, Bonifác úgy vélte,
kizárólag azért, hogy időt nyerjen a válaszra. A lovag most azon merengett, hogy a vén dózse hogyan bírja állva a beszélgetést, amikor már ő maga is szívesen lerogyna egy székbe.
– Igazán nehezet kérdezel, barátom. Nekem Velence érdekét
kell szem előtt tartanom. Ha nem tudsz fizetni, valami olyat kell
adnod, ami jó a városnak. Tudod jól, kereskedők vagyunk hosszú-
hosszú idők óta. Tudjuk értékelni a jó üzletet.

16. oldal

robinson P>!

Hirtelen egy hatalmas villám fénye világította be a környéket, majd néhány pillanat múlva az eget és a földet megrengető mennydörgés hallatszott. Szakadni kezdett az eső. Bonifácon nyomasztó balsejtelem lett úrrá. Mi van, ha mégis van Isten, és nem engedi, hogy a nevében olyat tegyünk, mint amire készülünk? – motoszkált a fejében, de aztán elhessegette a nyugtalanító gondolatokat.

19. oldal

robinson P>!

Közel fél esztendővel azután, hogy Alexiosz megszökött Konstantinápolyból, helyzete semmivel sem volt biztatóbb, mint korábban nagybátyja fogságában. Az elmúlt hónapokban csalódás csalódást követett. Úgy tűnt, egy hadsereg és pénz nélküli trónörökös nem találhat szövetségest magának a bizánci korona megszerzéséhez.

139. oldal

robinson P>!

Sem Imre, sem András nem volt igazán elégedett a megállapodás tartalmával. De volt egy pont benne, amelyet mindketten fenntartással fogadtak. A keresztes hadjáratban való részvétel kötelezettségét. Ha másban nem is, abban hasonlóan gondolkodtak, hogy egyikük sem kívánkozott a Szentföldre

122. oldal

Jesper_Olsen>!

Hidd el fiam, az emberek csak akkor kíváncsiak a sorsukra, ha az jót ígér nekik, a rosszat nem akarják hallani.

241. oldal

Jesper_Olsen>!

Amire az istenekből végezetül egy marad,
Abból, hogy miként imádják, kíméletlen harc fakad,
Nyugat népe hadba indul, országokat elsodor,
Ha a Hold az égre feljön, egész Kelet meghódol.

35. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Palotás Petra: Dacszövetség
Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Csikász Lajos: Arany és vér
Berényi Anna: Richter
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Bordás Róbert: Leosztott lapok
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Csikász Lajos: Az utolsó oroszlánkölyök
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa