Világlátott ​egérke 84% 21 csillagozás

Ez az egérke bejárta a világot,
útján segítették az új barátok.
Sok utazás és verstanulás,
néha a veszély elől iszkolás,
kalandok és érzések
viszik előre a történetet.
Kedveltem e kisegeret,
kit Kányádi megelevenített.

Tetszett, aranyos kis mese. Gyorsan is lehet vele haladni.

A télen vásárolt karácsonyi egeres mesekönyv után már meg volt alapozva ennek a történetnek, de ilyen előzmény nélkül is tetszett volna.
Mozgalmas és tanulságokkal teletűzdelt a történetszövés. Egérkénk apró teremtmény létére nem is olyan apró kalamajkákba keveredik. A macskaveszélyt rejtő vidékről a nagyvárosba menekülve az alvilági patkány közösséget megjárva az el- és befogadó iskolás gyerekek közösségébe kerül, akik összefogva visszajuttatják a városi élmények után máris hívogatóbb vidékre.
Így összefoglalva úgy tűnik, nem is gyerekeknek szól ez a mese.

Cuki kisegérről szól a kiskönyvecske, Egér kíváncsi a háziegerek „luxus” életére. Ezért elutazik az Egérke. :-)

Egy meseregénynek jó volt, de nem kívánnám újraolvasni. Az elejét még tudtam élvezni, de ahogy a gyerekek közé került egérhősünk, kezdtem unni.
Úgy látszik meg kell maradnom Kányádi Sándor verseinél. Azokat szeretem!

A meseszövés, a történet gyökerei itt is az antikvitásban kereshetők. A mezei és a városi egér találkozása, tapasztalatcseréje azonban kibővül sok újszerű eseménnyel: találkozhatunk az emberek világából ellesett, az egerekébe átültetett vasúti alkalmazottakkal, a Tom és Jerryn szocializálódott „egérszerető” macskával, patkányokkal, akiknek szintúgy megvan a maguk társadalmi berendezkedése előjogokkal, kétes kiváltságokkal (mint az embereknél), iskolás gyerekekkel – akik között azért még működik a „véd és dacszövetség”, a titoktartás szentsége, és akik ezért képesek jobbá formálódni is. Az „életszagú, természetközeli tananyag” megjelenésével igazi, felelős szeretetközösséggé válik végül maga az iskola is.
Ötletesnek tartom a hangjegyfüzetes címlapot, meg a belső, „szennycímlap” egeres kottáját (amúgy szerintem a Hej, tulipán, tulipán hangjait jelöli, bár a ritmus és az ütem jelzése elmaradt, szóval amolyan ötvonalas egérgregorián lett), de a nagyobb rajzok nem tetszettek annyira. És kár, hogy ebben a kiadásban van két-három, a szövegben elkövetett hiba is. – Ezért a levonás.

Még gyermekként amikor megtanultam olvasni, nagyjából akkor kaphattam ajándékba ezt a könyvet. Kedves kis történet egy kisegérről és annak nagy kalandjairól. Jólesett most is, szép emlékeket ébresztett bennem.

Kicsit kiszámítható mese. Menekülés, megpihenés, új probléma, menekülés…és megint elölről. De aranyos, optimista, és sok furcsa szót olvashatunk benne. Heinzelmann Emma kacskaringós szürke rajzaitól viszont a falra tudok mászni.

A kislányomnak tetszett; nekem nem igazán. (Bár nem is én vagyok a célközönség :-) ) Viszont az tetszett, ahogyan az iskolában a gyerekek ( és a felnőttek is) viselkedtek az egérkével. Szép emberi értékeket csillogtatta meg.