Egyberostált ​versek és műfordítások I. 4 csillagozás

Tűnődés csillagok alatt
Kányádi Sándor: Egyberostált versek és műfordítások I.

Három egymást követő kötetben jelenteti meg a Helikon Kiadó Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas költő egybegyűjtött verseit és műfordításait. A szerkesztő, Tarján Tamás koncepciója szerint a kötetek kronologikusak, de azért időhatárokat tekintve egymásba érnek. Minden kötet élén egy címervers áll.

Az I. kötet 11 ciklusában 276 vers szerepel. A műfordítások közül ez a kötet tartalmazza a legnagyobb lékegzetűeket, az erdélyi szász népköltészet 52 darabját, illetve az erdélyi jiddis népköltészet 62 versét.

>!
Helikon, Budapest, 2007
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632271071

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

PannaNyúl>!
Kányádi Sándor: Egyberostált versek és műfordítások I.

Szeretem Kányádi verseit: mindenhez valahogy emberien áll, ezért simogatják az ember lelkét a versei.
A műfordítások is érdekesek (bár ezek, népdalok lévén, általában könnyebben emészhetőbbek, nemigen nyammogtam rajtuk sokáig). Mondjuk a szász népköltészet brutálisan véres balladái az elején egy kissé mellbevágóan hatnak az azt megelőző elmélkedős-borongós Kányádi-versek után, de érdekesen bizarrak. A jiddis népdalok pedig kétségkívül dalok, a legtöbb úgy zenél az ember fülében, hogy szinte táncra lehet rájuk perdülni. :)

csend_zenésze>!
Kányádi Sándor: Egyberostált versek és műfordítások I.

Hangoztattam már párszor, de most már biztos: Kányádi belopta magát a szívembe. Persze, a pályája elején nagy mennyiségben érezhető Petőfi-íz nem lett a kedvencem, de az, amit az ötvenes évek végétől művelt, az igazán remek. Emberként, költőként igazi példa lehet a határontúli alkotóknak: nem agresszívan és émelyítő ömlengéssel állt ki a szülőföldért, hanem emberi módon.
A szász és jiddis népköltészet műfordításait csak átlapoztam, de azért ez is jól mutatja, hogy valami hiányzó láncszemet tölt be Kányádi a romániai és a magyar költészet között.

16 hozzászólás

Népszerű idézetek

Bogas>!

Téli erdő vagyok…

Téli erdő vagyok,
éheznek bennem
őzek és farkasok.

Orkán gyötör, vihar
ropogtat csontos
ujjaival;

minden ágam recseg:
most gondolom ki
a rügyeket.

Önelőhívás

csend_zenésze>!

…(kár annak a papír, aki
nem tudja megművelni)…

El-elcsukló ének (118. o.)

Dominik_Blasir>!

A parton

Túlbőgi a nagydob a tengert,
a neon az eget túlragyogja;
árván omlik a parttól elvert
holdfény a benti hullámokra.

Feleútján meghal a harmat.
Jó lenne most egy csöndes séta. –
Zokog a tenger, a hold hallgat.
Csak a magánynak van árnyéka.

38. oldal

Dominik_Blasir>!

Erről az jutott eszembe,
be megtisztulna a líra:
egyik-másik kollégám ha versek helyett
marhacédulákat írna.

10. oldal - Arany János kalapja

Bogas>!

maholnap egyesegyedül
istené lesz a templom
csupán egy ajkon szól már
paptalan marosszentimrén
haldoklik szenczi molnár

Egy csokor orgona mellé

1 hozzászólás
Bogas>!

Pantomim
– A fasizmus életben maradt áldozatainak –

Belép a férfi az előszobába,
az ajtót kulcsra zárja.
Kettőt se lép:

Kop, kop, kop.

“Mintha kopogást hallanék.”
Megfordul. Kitekint.
Senki sincs odakint.
“Hallucinálok?”
Becsukja a kémlelő-rácsot.
Csóválja a fejét.

Kop, kop, kop.

Akárcsak az elébb.
Megfordul. Kitekint.
Senki sincs odakint.
Kilép.

“Ki lehet,
csak nem a szellemek?”

A lépcsőház üres.
Kong.
Kísérteties.
Senki és semmi más,
csak macskanyávogás.

Belép s az ajtót kulcsra zárja,
és vetkőzni kezd dudorászva.
“Akkor gyere, mikor mondom,
csizmád sarka ne kopogjon.”

Kop, kop, kop.

“Mi ez?
Ki az?"
Kinéz.
S kezdődik újra az egész.

A lépcsőház üres.
Kong.
Kísérteties.
Senki és semmi más,
csak a nyávogás
elhaló visszhangja: sicc!

Sicc! Sicc! Sicc!

Fehér, akár a fal.
“Csak nincs valami baj?
az eszem…
a szívem…
Úgy megszárad bennem a szű,
mint mezőben ősszel a fű…”
Legyint.
Tovább vetkőzik.
S megint:

Kop, kop, kop.

Dermedten áll.
Nyakában még a sál
és félig még rajta a nagykabát.

Kop, kop, kop.

Mint aki elszánja magát:
“lesz, ami lesz!”
az ajtónak ugrik, de csak
kiles.

Szíve torkában, lélegzet-fojtva
a kilincset lenyomja,
és mellét a sötétnek vetve
úgy áll be az ajtókeretbe,
mint a mártírok a filmen.

Odakint senki sincsen.
A lépcsőház üres.
Kong.
Kísérteties.
“Pattogó indulók, parancsszavak,
szögesdrót – barakk.”

Áll, mint a feszület, olyanformán,
két keze a két ajtófélfán;
aztán, mint a fogoly,
magasba tartott kézzel,
majd átkulcsolja tarkóját
s letérdel.

A lépcsőház üres.
Kong.
Kísérteties.
Senki és semmi más,
csak újabb macskanyávogás.

Betámolyog.
Az ajtót kulcsra zárja.
Remeg, akár a nyárfa.

Kop, kop, kop.

Nézi a karikára-fűzött kulcscsomót:
ing-leng a zárban.
Nézi halálra-váltan.
Nézi megalázottan.
Kipróbálja és koppan:

Kop, kop, kop.

Kakukk és kuvik

PannaNyúl>!

szeretnél-e szeretnél-e
egy szabóhoz menni
én egy szabóhoz nem megyek
mert szabóné sose leszek
szabni varrni nem szeretek
inkább idebenn
könnyeim nyelem
minden leányt férjhez visznek
csak engemet nem

szeretnél-e szeretnél-e
egy suszterhez menni
én egy suszterhez nem megyek
mert suszterné sose leszek
csirizelni nem szeretek
inkább idebenn
könnyeim nyelem
minden leányt férjhez visznek
csak engemet nem

szeretnél-e szeretnél-e
egy doktorhoz menni
én a doktorhoz sem megyek
én doktorné sose leszek
nem értem a recepteket
inkább idebenn
könnyeim nyelem
minden leányt férjhez visznek
csak engemet nem

szeretnél-e szeretnél-e
egy rabbihoz menni
én egy rabbihoz elmegyek
rabbiné szívesen leszek
tórát olvasni szeretek
nincsen nálamnál
boldogabb leány
minden leányt férjhez visznek
engem is na lám

305. oldal, Volt egyszer egy kis zsidó - Erdélyi jiddis népköltészet

1 hozzászólás
Bogas>!

Éjfél után

mikor a kihunyt transzparensek,
mint valami kipusztult űrlakók
koponyái reám merednek,
míg hazafelé ballagok,
s a szívem szinte kézenfogva
jön mellettem, mint fáradt kisgyerek:
föltekintek a csillagokra
és egyetlen atommá csüggedek.

Önelőhívás

PannaNyúl>!

Egy zarándok naplójából

megcsodáltam a nagyvilág
csodálni-valóan szép
katedrálisait
de imádkozni csak itthon
gyermekkorom öreg
templomában tudnék
ha tudnék

243. oldal, Versek a vers körül


Hasonló könyvek címkék alapján

Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek
Egyed Emese: Oldás
Simonfy József: Kampó az S
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1982
Erdély Miklós: Második kötet
Orbán János Dénes: Teakönyv
Fodor Ákos: Addig is
Fodor Ákos: Dél után
Kellerwessel Klaus: A 77 fejű herceg éneke
Fodor Ákos: Lehet