Csalánba ​nem üt a mennykő 60 csillagozás

Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Kántor Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.

Eredeti megjelenés éve: 1963

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pöttyös könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1975
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631105679 · Illusztrálta: Marton Magda
>!
Móra, Budapest, 1963
180 oldal · Illusztrálta: Rogán Miklós

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

gabona P>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Az embert gyakran eléri a régen minden jobb volt-effektus, így talán nem véletlen, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve ezt a két kisregényt tartalmazó kötetet kaptam le tegnap délután a polcról, miután már valami másra vágytam, mint az eddig megszokottak. Pedig a hatvanas, hetvenes évekbeli ifjúsági regények világa aztán végképp távol áll tőlem, de ami egyszer már működött, az csak nem vall szégyent évtizedekkel később, gondoltam és hát milyen jól, kérem szépen…

Mivel egy szép rakás hasonló kaliberű könyv sorakozik itthon a polcon, már nem is csodálkozom, hogy annak idején Anya rajongásig szerette ezeket, mert hogy lehet is őket, joggal, és akkor itt elkezdhetném ecsetelni, mennyire és milyen irányba változtak az olvasási szokások, de az egy teljesen más tészta és fejezet lenne, plusz mindenkit megkímélnék fájdalmas eszmefuttatásaimtól.

Inkább elmondanám azt, hogy ha csak egy valaki (és ez most nem jómagam lennék) felfedezné, mennyivel jobb könyvek voltak ezek anno, mint egy-két mostani, akkor talán szívesebben olvasna egy más réteg és generáció is, vagy ha esetleg valami csoda folytán így tesznek, hát inkább mást lapozgassanak, mint amit. Hiába az előző rendszer szele, mára esetlegesen idejét múlt kifejezések és idegennek, szokatlannak tűnő viszonyok, mindkét alkotás tökéletesen megállja a helyét arra a pár órára, amíg az ember elolvassa őket.

És igazából mindkét kisregény tetszett is, az első főleg a főszereplő miatt, aki hatalmas forma és meglehetősen tudtam azonosulni vele, míg a második suta és esetlen románca kellemesen szórakoztató, keserédes és aranyos volt – simán elhittem, hogy ez így van és kész, nem kerestem felesleges kiskapukat, egy szál tüske sem maradt bennem, és azt hiszem, ez is a lényeg, szóval néha baromira érdemes a szülői könyvespolcon kutakodni…

>!
Móra, Budapest, 1975
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631105679 · Illusztrálta: Marton Magda
Szilvi1111>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Természetesen újraolvasás volt, gyermekkorombam többször is kiolvastam ezt a könyvecskét. Most a két kisregény közül a címadó tetszett jobban. Igazi retró élmény volt olvasni őket :))

theboo>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Két mondat után úgy éreztem magam, mint egy alsós kisiskolás. Visszajöttek a régi emlékek, amikor hasonló diákregényeket olvastam éjjel-nappal a szobámban, bevackolva magam a sarokba… Mindkét történet üdítően friss volt a mostanában olvasott könyvekhez képest. Megint gondtalan voltam. A Csalánba nem üt a mennykőről egyből A Pál utcai fiúk jutott eszembe, a Szerelmem, Csikó meg… Azt most olvastam el délután. Fergeteges. Irtó jókat kuncogtam alatta. Benő olyan, mint én voltam. :) Egyszóval jól esett elolvasni ezt a két kis történetet.

dre>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Könnyed, szórakoztató, az írónő stílusa nagyon tetszett, jól eltalálta a fiatalok hangját. Olyan könyv, ami nagyon könnyen magával tud ragadni, aztán csak olvasom és olvasom, mosolygok, olvasom, lapozok, csak még egy fejezetet, aztán valahogy el is érkezik a vége. A Csalánba nem üt a mennykő tetszett jobban, az abszolút 5 csillagot ér számomra, szívesen olvastam volna hosszabban is. Ha legközelebb valami kikapcsolódást nyújtó és vicces olvasmányra vágyok, tudom, mit kell elővenni.

deardurr>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Érdekes volt. Voltak szavak, amiket nem értettem bizonyos szövegkörnyezetben, biztosan akkori szleng, vagy nem tudom. Összességében mindkettő aranyos, helyes gyerekekről szólt.

1 hozzászólás
nagy_anikó>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Azok a régi pöttyös könyvek! De jó is volt olvasni.Talán a korral jár, de valahogy egyre szívesebben olvasom az ifjúsági könyveket.
Csalánba nem üt a mennykő volt a kedvesebb számomra. Marci nagyon belopta magát a szívembe – talpraesett, minden helyzetben kivágta magát – még ha minden nem is a csalánon és a mennykőn múlott, de nagyon jól szórakoztam és élveztem minden sort.
Szerelmem, Csikó – nem is tudom, ez valahogy nem tudott lekötni.

Magdileona>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Kedves, korhű, őszinte történetek, melyek az akkori kiskamaszok világáról, érzéseikről, vágyaikról szólnak. Mennyire más volt az a világ, más igények, más elvárások, s valahogy sokkal nagyobb önállóság. Pláne, ha idősebb korban olvassa az ember, visszajönnek a gyerekkori emlékek, milyen volt hasonló könyveket olvasni, hasonló korban.
A két kisregény közül az első tetszett jobban, állt közelebb hozzám. A humorát külön díjazom. A második nekem kicsit zilált volt úgy feléig, kicsit türelmetlen is voltam az olvasásánál, de aztán „megérkezett”.

Emyon>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Már nem emlékszem mikor olvastam először, de most is hasonló érzések közepette fogyasztottam el a könyvet. Érdekes, de még így 26 éves fejjel is tetszett. :) Manapság is több ilyen kéne.

egodragon>!
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő

Kifejezetten üde kis olvasmány volt a mai lexikonos méretű kiadványokhoz képest. Ezzel a két aranyos történettel újra bebizonyosodott számomra, hogy pár oldallal is remekül el lehet szórakoztatni egy embert. Persze csak a magam nevében beszélhetek. :)


Népszerű idézetek

Amrita I>!

Az ajtó közben nyílt, de fel se néztem, mert közben játszottam, és egyszer csak a játék kellős közepén arra riadok fel, hogy az utolsó padban ül valaki. És az a valaki nem más mint Rettegett Iván. Ő és mégsem ő, mert most annyira más az arca csupa csodálkozás, és még a szeme is nevet. S hogy abbahagytam a mókázást, és lekaptam a parókát a fejemről, hát rám szólt:
– De miért? Csak vedd vissza! Vagy ne vedd vissza csak csináld tovább! Ez nagyon jó amit csinálsz!
Az egész osztály megfordult körülöttem. Ez aztán! Ilyen még nem volt. Hogy nekem azt mondta volna Rettegett Iván: ez nagyon jó amit csinálsz! (…) Aztán csak hallom magamban a zümmögést, dudud-zumzumzumtrilala, és akkor megint járt kezem -lábam, de most nem Sztrizs Anna mozgására, hanem arra, ahogy Iván jár-kel a padsorok között: „Most te fogsz felelni, Vidák, most te, Petter Panni, mit firkálsz még mindig a füzetedbe, Becze? Te, te, te gyere ki!”
(…)
– Nahát – mondta Rettegett Iván, amikor befejeztem és lehuppantam egy padba.-, nahát igazán azt gondoltam, hogy te kettőig se bírsz számolni, Bencze…
– Nem is tud, számolni nem – mondta Kalapos.
Iván csöppet se volt rettegett így civilben, számtanórán kívül.

189. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Beczássy Judit: Piri
Szabó Magda: Születésnap
Kertész Erzsébet: Elizabeth
Gergely Márta: Szöszi
Nagy Katalin: Napraforgó-lány
Gergely Márta: A mi lányunk
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós