Anonymus ​diplomatatáskával 80% 34 csillagozás

Nehéz volt megbarátkoznom ezzel a könyvvel, furcsa, csapongó, és kissé nyakatekert gondolatai miatt, szerintem komolyabbak voltak ezek a gondolatok, mint egy 12-13 éves lány gondolatai, az események kuszák, ködösek, végig találgatnom kellett, amivel úgy általában még nincs is bajom, ha a végére kiderül minden. De itt még akkor is elég ködösek maradtak a dolgok, nem kaptam egy szép, megnyugtató lezárást.

Gondolom én, hogy a fiatal lány csapongó gondolatait követte a könyv történetmenete, de a vége hagyott bennem hiányérzetet, pedig a furcsa, szokatlan stílusát a végére már sikerült megkedvelnem.
Bővebben: http://www.konyvutca.hu/2022/12/pottyos-olvasmanyok.html

Elég különösre sikerült ez a vakáció. Ez nem annyira pöttyös jellegű inkább valami más. Elég furcsa az Őrgróf, őrgrófné történet pedig még magyar az írója is, Olvastam Kántor Zsuzsától korábban már emiatt választottam ezt az olvasmányt. Most erre nem tudnék ajánlást adni, sajnálom.

Nagyon szeretem a pöttyös könyvek (és úgy általában az ifjúsági irodalmunk) locsi-fecsi szereplőit, elmesélőit, de a kaland(osabb)regényekkel nem tud mit kezdeni a szervezetem, márpedig ebben a regényben olyan mértékben áll a bál, hogy örültem, hogy túlestem rajta. Nem írta be magát az igazán emlékezetes olvasmányaim közé – már kis idő elteltével is kezdi homály fedni, pontosan kikkel és mi is történt itt.

Nagyon imádtam. :)
Zseniálisak voltak az álnevek, Őrgróf, Kétlotti, Nizsi, Milédi. :)
Az első egy oldal volt kicsit fura a maga kuszaságával, de hamar belerázódtam. Ugyan később sem kapcsoltam mindig azonnal, hogy most álmodik, képzelődik, vagy tényleg megtörtént egy-egy esemény Rozalindával, de pont ettől volt olyan, mintha tényleg egy tizenéves lány magnóra mondott szavait hallgatnám.
Azonkívül, hogy élveztem Rozalinda stílusát, túl sok mindent nem vártam a történettől. Talán ezért is tetszett végül, hogy milyen szépen kikerekedett és összeállt a sztori.
Minél inkább haladt a történet, annál kevésbe reméltem, hogy valaha is kiderül, hogy ki is az az Anonymus. De érdemes volt kivárni, még ha nem is igazán nagy durranás, na de hát nem is a személye volt a lényeg, igaz? ;)
spoiler
Nem emlékszem, hogy a könyvben elhangzott-e a „szeretlek” bármelyik féltől bármelyik fél felé, de mégis ezzel volt tele a könyv. A tettekben csupa-csupa szeretet, ha a szavak néha mást is jelentettek. „Mostál már fogat?” :)
A történet már csak azért is megérne egy lányhangon felolvasott hangoskönyvet, mert hát az, „hangnapló”. :)

Szerintem bájos történet, valamikor olvastam, talán 30 éve is annak. Nem sokra emlékeztem belőle, a papagájra viszont igen. Fél csillagot azért vontam le, mert egy kicsit kusza, és nem is értem mire a jó a sok titkolózás, főleg egy naplónak megfelelő magnókazettára beszélés esetén.
De a végén minden jóra fordul, nyár van, szerelem, és senki lesz a könyv végére magányos :)

Eléggé zavaros. Nem mondom, hogy nem tetszik, kicsit emlékeztet a későbbi G. Szabó Judit könyvekre.
Egész jó kutyulmány animációt lehetne belőle készíteni.

Barátok,napló „írás”, vakáció a papánál,kicsit beleütni más orrába az orrunk, úszótábor, egy berepülő papagáj, egy kicsi szerelem. Mindez egy jó kis pöttyös könyvet eredményezett. :)