Istent ​a kőben 13 csillagozás

Kamila Shamsie: Istent a kőben

Ritkán ​áll módunkban a történelem egy adott szakaszát két ennyire ellentétes nézőpontból szemügyre venni. A nagy háborúban Kajjum a brit hadseregben harcol, de megsebesül, egyik szemét elveszítve hazatér, és az indiai erőszakmentes mozgalom híve lesz. Vivet eleinte csak a régészet és főleg a vonzó Tashin bej érdekli, de ahogy a történet eseményei sűrűsödnek, egyre jobban megérti és képviseli azt a nézetet, hogy egymás kultúráját tisztelni kell, védeni, akár a saját kultúránk ellenében is. A világ éppen attól lesz élhető hely, ha a különbségek nem ellentét forrásai, hanem a közös kincsestár egyformán felbecsülhetetlen darabjai.
A történet Törökországban kezdődik az I. világháború előtt, és az indiai Pesavár városába érkezünk meg. Ez a Pesavár, Shamsie városa csupa élet, lüktető szíve a bazár, a „Mesélők utcája”, ahol a pastu történelem íródik a gyakran inkább másra figyelő közönség szeme láttára.
A történet csúcs- és gócpontja az 1930. április 23-i tömeggyilkosság a… (tovább)

>!
Tarandus, Győr, 2016
342 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155584251 · Fordította: Cziczelszky Judit
>!
Tarandus, 2016
342 oldal · ISBN: 9786155584268 · Fordította: Cziczelszky Judit

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Kamila Shamsie: Istent a kőben

Ez a könyv egy számomra eléggé ismeretlen történelmi időszakba és helyre repített el. Mert nem mondhatom, hogy nagyon ismerném az első világháború idején az Indiában és Pakisztánban történő eseményeket. Még a közelmúlt ott történt eseményei is elég távoliak nekünk, nemhogy egy évszázaddal ezelőttiek.

Nagyon egzotikus és lenyűgöző történelmi regény volt, aminek köszönhetően nemcsak egy évszázadot, hanem évezredeket utazhattam vissza az időben, nyomon követve Dareiosz egyik kincsét, amit egy Szkülax nevű férfinak ajándékozott szolgálataiért. Ez a kincs egy fügefalevelekkel és fügékkel díszített ezüst fejék volt.

Ez a fejék fogja össze a történetet, ezután kutatnak hőseink, a fiatal Vivian Rose Spencer, akinek apja – fia nem lévén – mindent megadott a lányának, lehetővé tette, hogy tanulhasson, hogy régészként tapasztalatokat szerezzen a világban. Apja legelőször is Tahszin bejhez küldi el az Oszmán Birodalomba, hogy részt vehessen az ottani ásatásokban. Viv imádja a munkát és éppen kezdett gyengéd érzelmeket táplálni Tahszin bej iránt, amikor közbeszólt a háború, Vivian-nek haza kellett utaznia Angliába.

Folytatás: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/11/kamila-shamsie-ist…

giggs85>!
Kamila Shamsie: Istent a kőben

Kamila Shamsie Istent a kőben című kötetébe szó szerint véletlen botlottam bele, ugyanis úgy érkezett meg postán, hogy nemcsak nem rendeltem meg, de sem a könyvről, sem az írónőről nem tudtam semmit. Egy ideig forgattam tanácstalanul, elolvastam a fülszöveget, majd kicsit utánanéztem a neten, végül jó pár napig a polcomon pihent. A története alapján (egy rég eltűnt, legendás perzsa fejéket keresnek a régészek a huszadik században, persze némi szerelmi történettel súlyosbítva) ugyanis egy „Elveszett ereklyék fosztogatói”-típusú történetet vártam, némi love storyval nyakon öntve. De mekkorát tévedtem…

A pakisztáni születésű, Amerikában élő, brit-indiai kettős-állampolgárságú írónő ugyanis nemcsak a kultúrák keveredését és összeütközését ismerheti testközelből, de érezhető, hogy alaposan felkészült az I. világháborúból, a brit gyarmati időkben létező Indiából, vagy a szüfrazsett mozgalmakból is. Shamsie sokféle szempontot és témát emelt bele regényébe: a múlt század eleji női választójogi küzdelmeket és az emancipáció térnyerését, a Nagy Háború harctéri és azon kívüli eseményeit, India függetlenedési törekvéseit és a Gandhihoz köthető erőszakmentes ellenállási mozgalmat, a korabeli régészeti módszereket vagy a háttérben megjelenő örmény népirtást is. Ez így leírva talán zsúfoltnak vagy akár erőltetettnek is tűnhet, de az írónő egy hihetetlenül egyszerű megoldással tett arról, hogy a könyvet olvasva ez még csak fel se vetődjön bennünk: rettentően jól és alaposan megrajzolt figurákat hozott létre, akik élő, lélegző emberekként viselkednek, és akik élete így vagy úgy, de kapcsolódik a fent felsorolt dolgokhoz, eseményekhez.

Az I. világháború előtt nem sokkal Vivian Rose Spencer, a jó családból származó, és férfi örökös hiányában eléggé fiúsnak nevelt lány életében először elszabadulhat hazulról, hogy a család barátjával, a török Tahszin bejjel ásatásokat végezzen többek között Szkülax fejéke után, amit az magától a legendás perzsa Dareiosztól kapott. A bej esténként mesél neki erről a 2500 éves történetről (mely mondanivalója röviden annyi, hogy az ember végül mindig a saját népe és kultúrája mellé fog állni, hiába húzza máshová a szíve – ez az állítás később központi elemként sokszor vissza fog még térni – így vált Szkülax is Dareiosz ellenfelévé, mikor az megtámadta szülőhazáját), és közben lassan szerelem szövődik köztük a korkülönbség ellenére is. A bimbózó románcnak azonban a kitörő háború vet véget, és az angol lány kénytelen-kelletlen hazatér azzal az ígérettel, hogy rendíthetetlenül várni fog a bejre…

Na, ez most megint úgy hangzott, mintha valami csöpögő love story lenne ez a regény, de szerencsére messze nem az. Ugyanis a rendkívül szép és érzékletes leírásokkal dolgozó Shamsie mindig tesz arról, hogy érezzük a kor keménységét, kérlelhetetlenségét és a dolgok visszafordíthatatlanságát, ráadásul teszi ezt úgy, hogy rendszerint nem ábrázolja egy az egyben a vérfürdőket. Elég például néhány sor erejéig felvillantania egy bevarrt szájú és halálra kínzott nyúl képét, hogy tudjuk, itt nem egy szimpla leányregénnyel van dolgunk. Viv mellett a két helybéli pastun fiú, az Ypres-i poklot megjáró, és a függetlenedésért küzdő Kajjám, illetve a két kultúra legjobb elemeit egyesítő Nadzsíb is rendkívül jól sikerült és szuggesztív alakok. Az ő hármasuk között mozogva megismerhetjük még a brit és a helyi kultúra korántsem fekete-fehér módon ábrázolt képét is.

Az Istent a kőben egy igen érdekes hibrid alkotás, ami egyszerre képes megszólítani a történelmi vagy a szerelmes regények kedvelőit, de oly módon, hogy messze túlmutat ezeken, és rendkívül fontos témákról tud beszélni. Elég szomorú, fájdalmas és véres ahhoz, hogy valóságosnak érezzük, de mégis ad annyi hitet, békét és megnyugvást, hogy a végén elég jó hangulatban tegyük le, és emlékezzünk vissza rá. Ajánlom.

robinson P>!
Kamila Shamsie: Istent a kőben

„Az Istent a kőben egy igen érdekes hibrid alkotás, ami egyszerre képes megszólítani a történelmi vagy a szerelmes regények kedvelőit,” – írta @giggs85 és igaza van. Ínyencek előnyben.

Ildikó_Nagy_2 P>!
Kamila Shamsie: Istent a kőben

Először a borítója fogott meg, aztán megláttam, hogy pakisztáni származású az írónő, kíváncsi lettem és ekkor eldöntöttem, hogy mindenképpen elhozom a könyvtárból. Harmadik meglepetésként pedig egy olyan időszakba röpített a történet, amelyről semmit nem tudtam. Ez az I. világháború ideje, egy tömegmészárlás, zavargás időszaka Pakisztánban. Van egy másik szála is a történetnek ezen pedig a perzsa Dáriosz idejébe utazunk vissza.
A könyv kétharmadáig nagyon tetszett. Szívesen olvastam volna még Tahszin bejről, az ő szemszögéből is. A végére én belefáradtam a vérengzésbe, nekem az már túl sok volt.

etothjudit I>!
Kamila Shamsie: Istent a kőben

Megmondom őszintén, ez egy olyan könyv volt, amit csak második nekifutásra sikerült végigolvasnom. Nem azért, mert rossznak ítéltem, sokkal inkább a mű hangulata miatt. Kamila Shamsie nagyon lassan építi fel a történetet, miközben egy kissé nyomasztó, múltba révedő atmoszférát teremt, ám a múlt jelenléte nem nosztalgikus teázgatva beszélgetős, sokkal inkább elérhetetlen, már-már misztikus. A főhősnőnk, Vivian Rose Spencer régészként egy fejék után kutat az Oszmán Birodalomban, amelyet még Dareiosz ajándékozott egy Szkülax nevű férfinek a neki tett szolgálataiért. Azonban a történet tovább fokozódik. Vivian csak egy nyarat tölthet kutatással, vissza kell térnie Angliába. Közben kitör az első világháború, ahol ő nővérként teljesít szolgálatot. Ez mindent felülír. Úgy tűnik, mintha a háború soha nem érne véget, ami egyre távolabb keríti őt az álmától, és a szerelmétől, Tahszin bejtől is. Azonban kap egy levelet, aminek nyomán Pesavárba kerül, ahol elénk tárul a múlt minden különlegességével együtt. https://elkepzeltkonyv.blogspot.hu/2017/02/konyv-istent…

Renáta_G>!
Kamila Shamsie: Istent a kőben

Rendkívüli részletességgel írja le a szerző az indiai határvidéket, az embereket, a tájat, a távoli hegyeket, a szellőt, a tikkasztó hőséget, a fűszerek ízék, a virágok illatát, a gyümölcsök édes ízét. Egy fiktív történet beépítve a valós történelembe. A pakisztáni származású angol írónő remekül mutatja be a két világot, bennfentesként ismertet meg minket a két kultúrával…

Bővebben: http://kulturpara.blog.hu/2017/01/30/halalig_tarto_harc…


Népszerű idézetek

Ildikó_Nagy_2 P>!

Amikor az édesanyja meghalt, az mondták neki, hogy ha egy élő ember megérint egy holtat, akkor az ujjbegyei által megérti, hogy valóban halott; abban a dermedt hidegségben nincs egy szikra élet sem. A ujjbegyek képesek felfogni ezt, de az érintés nélkül az agy nem érti.

332. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

James Herriot: A repülő állatorvos
Jeffrey Archer: Párbaj
Ken Follett: A megfagyott világ
James Clavell: A Tajpan
Piers Paul Read: Életben maradtak
Agatha Christie: Miért nem szóltak Evansnak?
Ernest Shackleton: Endurance
Desmond Bagley: Hajtóvadászat a Szaharában
Leah Fleming: A képeslap
Neil Gaiman: Sosehol