Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Beautiful Redemption – Lenyűgöző megváltás (Caster krónikák 4.) 126 csillagozás

Ethan immár a Másvilágról követi az eseményeket. Néhány nagyon várt és pár váratlan találkozás színesíti a halottak között töltött időt, azonban Ethan képtelen belenyugodni abba, hogy Lena és ő már soha nem lehetnek egymáséi egy közös világban. Amikor Prue néni felvillantja előtte a lehetőséget, hogy esetleg van módja annak is, hogy visszajuthasson a Halandók világába, Ethan minden kockázatot kész vállalni, hogy visszatérhessen szerelméhez. Hosszú és erőt próbáló út vár rá, mely során a régi szereplők mellé újak, hol viccesek, hol elképesztően ijesztőek, is csatlakoznak a történethez, amelynek kimenetele ugyan csak kétséges.
Hiszen hiába hitte Ethan, hogy halála helyrebillentette a Rendet, a történések erre sorban rácáfolnak.
A Rend helyreáll. Vagy nem.
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző
Enciklopédia 6
Szereplők népszerűség szerint
Ethan Lawson Wate · Wesley Jefferson Lincoln, Link · Ridley Duchannes · John Breed
Kedvencelte 16
Most olvassa 4
Várólistára tette 126
Kívánságlistára tette 170
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


A sorozatok utólsó kötetétől mindig tartok, egy kicsit. Itt most jobban féltem mint általában. A harmadik kötet után elgondolkodtam, hogy olvassam e el ezt a részt, mert az a könyv nekem nem tetszett. De, mivel nagyon kíváncsi voltam a sorozat lezárása, így neki kezdtem. Nem bántam meg, a sorozatból ez a rész tetszett a legjobban.
A borító itt is gyönyörű, ahogy azt már megszokhattuk ennél a sorozatnál. Nagyon tetszett, az írónők elképzéselése a Másvilágról. Imádtam, hogy ebben a könyvben olvashattunk Lena szemszögéből, emiatt kicsit sikerült jobban megértenem őt. Ethan ebben a részben kedveltem, és tetszett, hogy kicsit megismerhettük az anyukáját is.Az utolsó részben Ridley-t is kedveltem. Két dolog volt ami nem tetszett, szerintem Amma-nak spoiler, és ebben a részben kicsit kevés volt a vissza emlékezés. Nagyon tetszett a befejezés.
Örülök hogy befejeztem ezt a sorozatot. Újraolvasni valószínűleg nem fogom, de azért nem bántam meg, hogy végig olvastam.


„Az Utolsó Oldal lezárást hozó.”
Nem volt tökéletes, de az én sorozatom volt. Beleszerettem az első kötetben, és éppúgy szeretem az utolsó után.
A hangulata veszett el az utolsó kötetben, és ezért a fél csillag levonás. A sötét, borongós hangulata ejtett rabul, mindig így fogok emlékezni rá. Ez a kötet persze a helyszínt tekintve is más volt, Gatlin egy új arcát ismerhettük meg. Már nem a világot kellett megmenteni, „csak” haza kell térni…
Tetszett, hogy Lena szemével láthattunk és élhettük át a könyv eseményeinek egy harmadát, de nekem mégis azok a részek tetszettek jobban, ahol Ethan volt a mesélő. :)
Szerettem, hogy megint volt egy-két érdekes visszaemlékezés, egészen különlegesek voltak és jó lett volna még többet olvasni belőlük.
Az új szereplők között is volt nagyon szerethető és a régiek közül is akadt néhány, akit örömmel fogadtam vissza.
Az utolsó részek egész egyszerűen csodaszépek lettek! Ez így gyönyörű lezárást adott a sorozatnak.
De most legszívesebben előlről kezdeném az egészet – amikor Lena még új volt, amikor megismerkedtek Ethan-nel, amikor Amma az Egyszeművel fenyegetőzött keresztrejtvényfejtés közben, amikor még a keltálás volt a legnagyobb rejtély, nem volt ennyi halál és elmúlás, mégis egy egészen különleges hangulat fogott el, valahányszor kinyitottam a könyvet.
Három éve kedvenc sorozat lett és most már az is marad. :)


Ez a könyv… Méltó befejezés? Tökéletes kiegészítés? Váratlan, mégis megfelelő lezárás?
Egyszerre mindegyik, de ezek mégsem a legtalálóbb szavak.
Igazából nem tudom, mit is mondhatnék. Tény, hogy sokkal jobb lett ez a rész, mint azt remélni mertem. A történet szálai végre összefutottak, és a végkifejlet is igencsak érdekesnek bizonyult. Végre külön-külön is megismerhettük Ethant és Lenát, ami három átromantikázott könyv után igazi fellélegzés volt. Persze itt is voltak szívmelengető részek dögivel, de hálát adok az írónőknek, amiért nem ez került előtérbe.
Ez a Másvilágos szál pedig… Nem mondom, hogy zseniális, de azért igényesen kidolgozott helyszín volt. Érdekesebbnél-érdekesebb karaktereket ismerhettünk meg, és tovább boncolgathattuk a jó és rossz oldal kérdéseit. Szórakoztató volt találkozni olyan szereplőkkel, akikről ezidáig csak néhai információkat tudhattunk, valamint az egész Másvilág kialakítása egy alapos folyamatnak bizonyult, és végül minden lakója egy kisebb ismertetővel gazdagodott. Szóóval azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez volt a kedvenc részem a sorozatból.
A vége kissé megrázó volt, de végül elismertem, hogy ennek így kellett történnie. Keserédes lezárás volt, de valójában nem is erről akartam beszélni. Hanem az epilógusnak beállítható végkifejletről. Melyet olvasva teljesen új szemszögből láttam a sorozatot. És átgondoltam, hogy ennek a történetnek tulajdonképpen mi is a lényege. Eltekintve a cselekménytől. És így elszabadultak a gondolataim az élet értelme felé. Mert van értelme, még ha eddig nem is sikerült teljesen megértenem. De egy nap meg fogom találni azt, amit keresek. Addig is élek. És hálás vagyok ennek a nem mindennapi, ám tökéletestől távol álló könyvnek, hogy ezt megmutatta nekem. (És utólag is bocsánat a felhalmozott tőmondatokért).


Húh! Valamiért az a hit élt bennem, hogy Ethan spoiler, de tévedtem. Ez a tévedés kicsit keserédes, mert egyrészt nagyon hiányzott a szereplők közti kooperáció spoiler, másrészt izgalmas volt látni a „Másvilág próbáit”. Az nekem inkonzisztens volt, hogy eddig 3 köteten át Abraham volt a főgonosz, most meg hirtelen spoiler. Örülök, hogy a végére jól alakultak a dolgok, bár spoiler Összeségében azért méltó befejezése volt a sorozatnak ez a kötet.


Elég meseszerű. Bár a második rész után nem meglepő.
Örülök, hogy lezárult a sorozat. Nem volt rossz de annyira jó sem. A Lena szemszög elég vontatott volt egyszerűen nem tudtam komolyan venni. Ethan része körülbelül olyan volt, mint a magyar népmesék, „adnod kell valamit a kapu őrnek, hogy átengedjen” Összességében .négy és fél.


Az első és legfontosabb pozitívum: végre vége a sorozatnak. :) Ezt is túléltem.
Mint a többi részben, itt is jó volt maga a történet. Fantáziából nincs hiány, de szokás szerint nagyon rosszul van kidolgozva.
Ráadásul eléggé összecsapottra sikeredett. Nagyon nem volt néhány dolog logikusan átgondolva. A fő szálak le lettek zárva, de sok mellékszereplő története, akik szenvednek a többiek megsegítéséért, le vannak passzolva, a továbbiakban senkit sem érdekel, a lényeg, hogy minden tini főszereplő párra talált, boldog és szerelmes. Abszurd végkifejlett.
Ráadásul nekem nagyon hiányzik a karakterfejlődés. A 4 rész során igazából senki sem változott. Akiről azt hittük változik kiderült, hogy csak irányítás alatt állt. Borzalmas!
És a hisztik…nagyon kiborító, hogy mást se tudnak a főszereplőink mint hisztizni, félreérteni amit csak lehet, és bajba sodorni saját magukat minden valódi ok nélkül.
De már vége :)


Ha gonosz lennék, azt mondanám, azért értékeltem jobbra ezt a részt, mert vele tényleg lezárult a széria. De nem akarok igazságtalan lenni: a Lenyűgöző megváltás tényleg a jobb kötetek közé tartozik.
Élveztem a kötet kalandjait, az új helyeket, amik tovább tágították az Igéző univerzum határait. Az Őrzők világa különösen érdekes volt, karakterei megérdemeltek volna többet is, csakúgy, mint a Nagyszerűek.
Ennek ellenére hibák is akadtak bőven: különösen fájó, ahogy az eddigi főgonosszal elbántak azért, hogy az utolsó 100 oldalra állítsanak egy újat. Még jobban kiütközött, hogy mennyire hiányzik, hogy főszereplőinket együtt lássuk, hogy élő legyen a románcuk. Így végső soron az egész sorozat csak egy kihagyott ziccer: egy remek világ elpocsékolása.


Eddig ugye mindent Ethan szempontjából láttunk. Üdítő változatosság volt az utolsó kötetben, hogy végre Lena oldaláról is betekintést nyerhetünk az eseményekbe. Habár (szerintem) az események és azok következményei megkövetelték a két nézőpontot. Ahogyan alakultak a szálak, úgy vált szükségessé.
Ütősebb katarzis-élményre számítottam a felvezetés alapján. Gondolok itt Angelusra és gonoszkodásaira spoiler, aztán meg Macon újdonsült képességeire (Macon még mindig kedvenc :D ), Amma érzelmi libikókájára satöbbi. Szóval végig úgy éreztem, hogy hú itt aztán valami nagy fog történni, valami világmegváltós, emberiség megmentős. Aztán nem ez lett. Más lett. Jó lett, de nem ez volt felvezetve. Legalábbis szerintem többnek tűnt. Ezt picit sajnáltam.
Viszont a világ még mindig szuper, a szereplők cukik, még John Breedből is lett valami a végén. Link poénjain még mindig nevettem, csak Lucille hiányzott picit. És végülis minden jóra fordul, ahogy azt kell. :)


Jajjjj. Ajjj. Miert van vege :( Ugy szeretem ezt a sorozatot!
Befejezo reszhez tokeletes volt, esemenydus, hol vicces hol pedig siros. Nagyon tetszett hogy Ethan szemszogebol tobb volt, de kicsit idegesito volt hogy pont akkor kaptunk Lena szemszoget amikor Ethan-nel a legizgalmasabb dolgok tortentek. Es ezert Lena resze nem is tetszett annyira, nem volt olyan porgos, kiveve a vege, amikor a harcra kerult a sor. Jippppiii az nagyon tetszett!
Macon, Link, ket hulye akiket imadok. Lena, Liv, Rid, John, oket is nagyon a szivembe zartam. Amma, Ethan, Xavier, Titeket a legjobban <3
Porgos es egyaltalan nem kiszamithato volt a vege es nagyon meglepett ami vegul tortent.
Mar most hianyzik mindenki es Ravenwood, Gatlin es mindenki. Egyik kedvenc sorozatom! ♡♡♡
Népszerű idézetek




Talán képesek megváltozni az emberek – azok is, akik korábban rossz döntéseket hoztak –, ha keményen dolgoznak azon, hogy rendbe hozzák a dolgokat.
319. oldal




Mindannyian repülünk, attól függően, hogy honnan nézzük a dolgot. Repülés vagy zuhanás – rajtunk múlik.
428. oldal




Én sem voltam ugyanaz.
Azt hiszem, erről szól egy hős utazása. Lehet, hogy nem hősként vágsz bele, és az is lehet, hogy nem hősként térsz vissza. De megváltozol, ugyanúgy, ahogyan minden változik. Az út megváltoztat, ha tudsz róla, ha nem, ha akarod, ha nem.
402. oldal




Senki sem jár vízen, ott nem, ahonnan én jövök. Senki, csak az a csávó a bekeretezett képen a vasárnapi iskolában.
389. oldal




[…] Még mindig ezen morfondíroztam, amikor a távolból zenét hallottam. Úgy hangzott, mint… a Rolling Stones? Szerettem volna azt hinni, hogy a fűből kiérve Linket pillantom meg. De amikor közelebb értem a You Can't Always Get What You Want refrénjéhez, rájöttem, hogy nyilván a Stones szól, de határozottan nem Link muzsikál. A hangzás ugyanis tűrhető volt, és az illető feltűnően sok hangot talált el.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rick Riordan: Tűztrónus 92% ·
Összehasonlítás - Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz 87% ·
Összehasonlítás - T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél 94% ·
Összehasonlítás - Richelle Mead: A halál csókja 93% ·
Összehasonlítás - Jodi Picoult – Samantha van Leer: Lapról lapra 90% ·
Összehasonlítás - Cynthia Hand: Angyalvágy 90% ·
Összehasonlítás - Rainbow Rowell: Csak így tovább 90% ·
Összehasonlítás - Dan Wells: Ruins – Romok 90% ·
Összehasonlítás - Laini Taylor: Vér és csillagfény napjai 90% ·
Összehasonlítás - Richelle Mead: Vérvonalak 90% ·
Összehasonlítás