Bécs ​még várhat 5 csillagozás

Bécs még várhat! Avagy nem esszük olyan forrón a kását! Mehetett volna ez is címnek, de előbbi természetesen vállalhatóbb és célratörőbb, újabb kreatív címválasztás a PeKo Publishingtől. A könyv lényegében arra keresi a választ, hogy miért nem sikerült menetből bevenni Budapestet? Előtte, utána sem volt rá példa, hogy ilyen léptékű és távlati hadműveleti célt sikerrel érjen el a Vörös Hadsereg, nemhogy Budapest térségében, ahová „öntötték” az ellenséges páncélos egységeket. Kamen Nevenkin bolgár szerző, érezhetően részrehajló a szovjetekkel. A szerkesztő viszont Számvéber Norbert, aki szépen telejegyzetelte a könyvet, nagyon helyesen: pontosítások, javítások, vélemények. Az előszót is ő írta, ahol megmagyarázza a könyv létjogosultságát, így ezt most megúszom. Olvasó szemüvegből nézve a könyvet: részletgazdag, olvasmányos, kitekint a nagyobb összefüggésekre. Egyetértek @attatoth értékelésével. Az első pár fejezet lényegében a diplomáciai sakkhúzásokat, a hátteret ismerteti, az egységeket elemzi, és csak a 160. oldal környékén indul be a szárazabb hadtörténeti rekonstrukció. A könyv első fele nekem sokkal jobban tetszett. Engem Nevenkin stílusa kissé Valerij Zamulin-ra emlékeztetett. Viszont kicsit úgy éreztem, mintha Nevenkin sokkal többet szeretne a markában szorítani, mint amennyit végül meg is tud tenni. Nagyon sok mindenről ír, mégis kissé elnagyoltnak tűnik.

A szerzőnek sikerült úgy megírnia ezt a hadtörténeti munkát, hogy úgy olvastam mint egy jó regényt: szinte izgatottan vártam, hogy mi lesz a következő oldalon, a következő fejezetben. Én még néhol el tudtam volna képzelni egy kicsit részletesebb leírást, de gondolom, hogy ez a forrásoktól függött. Nagyon jó, hogy tágabb összefüggésbe is helyezi a hadműveletet. Ám épp ebben a bevezető részben találtam egy bosszantó hibát: a gazdasági vonatkozásoknál többször is magnéziumot említ mangán helyett. Magyarországon ez utóbbit bányászták nagy mennyiségben és ennek van kiemelt jelentősége az acélgyártásban betöltött szerepe miatt. Van ahol helyesen írja, ezért is fura ez a hiba.

A könyv 14 fejezetből és számos mellékletből áll. Az könyv első fele bemutatja az előzményeket, a felek terveit és a rendelkezésre álló csapatokat, bele értve azt a brit elképzelést is, amelyek egy Olaszországból kiinduló, Bécs ellen irányuló, eléggé illuzórikus támadást. Szintén ez a rész tartalmazza azt a pár oldalt, ahol nagyon jól levezeti szerző azokat az ellentmondásokat, amelyek a későbbi memoár irodalomban bukkantak fel a hadművelt elrendelésével kapcsolatban. Ezt követően részletesen ismerteti a két fél hadműveleteit. A könyv egyaránt támaszkodik német és szovjet iratanyagokra. Míg az előző könyvnél a térkép problémáját vetettem fel itt nem ütközünk ebbe a hiányosságokba, mivel egy plusz, kétoldalas térképet is kapunk a könyvhöz, amelyen tényleg végig tudjuk követni az eseményeket. A könyv rengeteg adatot tartalmaz, a közel 450 oldalból, több mint száz a különböző melléklet, amelyben részletes létszám, fegyverzet-feltöltöttségi adatokat, szemléletes hadrendi és szervezeti ábrákat, időrendi összefoglalót és egyéb hasznos információkat tartalmaz. Számomra nagyon olvasmányos volt a könyv, és az utóbbi időben talán egy könyvet sem faltam ennyire, mint ezt. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy noha mindkét oldal iratanyagából dolgozott a szerző, mégis volt egy olyan érzésem, hogy a német adatokat egészségesebb kritikával kezelte, mint a szovjeteket. Ez nem azt jelenti, hogy a könyv nem tárgyszerű vagy pontos, egyszerűen azt, hogy noha leírja mindkét változatot mégis, vitás esetekben hajlamosabb a szovjet verziót hitelesebbnek feltüntetni. Nagyon kellemesen csalódtam a könyvben, pontossága mellett mégis olvasmányos, emészthető volt, csak ajánlani tudom mindenkinek, akiket érdekelnek a Magyarország területén zajló hadiesemények.