Szöveg ​és vágy 0 csillagozás

Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció
Kalmár György: Szöveg és vágy

Tanulmányok ​gyűjteménye ez a könyv. Szövegei elsősorban a derridai dekonstrukció és a lacani pszichoanalízis által egymásnak, önmaguknak és az irodalomnak feltett kérdések körül szövődnek, illetve azon kérdések körül, melyeket a hagyományosan irodalomnak nevezett jelenség tehet fel ezen elméleteknek. Más szóval az itt következő szövegek kérdés- és problémacentrikus írások, melyek tudományterületek és szövegtípusok találkozásából és dialógusából nyerik inspirációjukat. Fontos jellemzőjük a játékosság és az öröm: soha nem tudtam olyan szövegről írni, melynek nem élveztem az olvasását, ahogy olyanról sem, melynek olvasása nem ébresztett bennem többé-kevésbé provokatív kérdéseket. A pszichoanalízist és a dekonstrukciót is úgy olvasom, mint meglepő és szubverzív kérdések feltevésére alkalmas elméleteket, mint a jelentés új tereinek megnyitására képes szövegeket. Hasonlóképpen soha nem tudtam olyan „tudományos” szöveget sem létrehozni, melynek írása nem okozott (néha már-már… (tovább)

>!
Anonymus, Budapest, 2002
172 oldal · ISBN: 9637966845

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Immanuel Kant · Jacques Lacan


Várólistára tette 2


Népszerű idézetek

encsy_eszter>!

1998 májusának egyik napfényes kora délutánján, egy nemzetközi konferencián Southamptonban Renata Salecl a következő, igen figyelemreméltó anekdotával zárta a parfümök és a divat lacani elemzését: a Vanity Fair magazin interjút készített a híres divattervező, Calvin Klein lányával, és persze azt is megkérdezte tőle, hogy milyen is egy ilyen híres, ‘nagy’ ember lányának lenni. A lány válasza az volt, hogy valóban nagyon különleges érzés, mivel ahányszor csak ágyba bújik a barátjával, amikor lehúzza annak fehérneműjét, az utolsó dolog, amit lát, az apja neve annak alsóján.

A pszichoanalízis mint fehérnemû

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

Kapcsolódó szócikkek: 1998 · Calvin Klein · Renata Salecl · Vanity Fair
1 hozzászólás
encsy_eszter>!

Lehet, hogy egyszerűen csak szükségünk van fétisekre, olyan tárgyakra, melyekre vágyakozhatunk; de talán (épp ezért) ezek a tárgyak (már) mindig (is) csináltak, a képzelet termékei, és mint ilyenekről persze mindig kiderül, hogy hamisak, legalábbis amint rendszeresen hozzájuk férhetünk, és birtokba vehetjük őket.

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

encsy_eszter>!

Be kell hát látnunk, hogy a Pszichoanalízis (nagy betűvel) egyszerűen nem létezik. A formulát (persze) Lacan állította fel, amikor kijelentette, hogy a nő nem létezik, (valószínűleg) azt értve ezalatt, hogy a ‘nő’ (pláne a ‘Nő’) mindig csupán fantázia, egy férfiak által teremtett fogalom, az Imaginárius terméke, a vágy által a vágy számára teremtett tárgy, olyasvalami, aminek nem sok köze van ahhoz a személyhez, akivel ugyanezek a férfiak teszem azt együtt élnek.
.

. A pszichoanalízis nem létezik

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

Kapcsolódó szócikkek: Jacques Lacan
1 hozzászólás
encsy_eszter>!

Nem tudom megállni, hogy ne mondjam el ezen a ponton Lacan (és Žižek) egyik kedvenc anekdotáját. A gyakorlati ész kritikájában Kant felteszi a következő kérdést: ha valakinek megadatna a lehetőség, hogy beteljesítse titkos, régóta dédelgetett, ellenállhatatlan vágyát, de a ház előtt, ahol ezt a lehetőséget kapja, felállítanának egy akasztófát, melyre vágya beteljesítése után azon nyomban felakasztanák, vajon így is megtenné-e? Kant válasza az, hogy nem kell sokáig találgatnunk, természetesen nem. „Lacan ellenvéleménye itt pontosan az, hogy igenis sokáig kell találgatnunk. Hiszen amivel rendszeresen találkozunk a pszichoanalízisben, az éppen egy olyan szubjektum, aki kizárólag valamifajta akasztófa fenyegetésének árnyékában tud igazán élvezni egy szenvedélyes éjszakát” [Žižek „Kant with (or against) Sade”]

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

Kapcsolódó szócikkek: Immanuel Kant · Jacques Lacan
encsy_eszter>!

Ez minden hermeneutikai folyamat paradoxona: az újraolvasás és újraértelmezés – az egyedüli dolgok, melyek életben tarthatnak egy szöveget – ugyanakkor annak ‘gyilkosai’ is. Csak akkor éltethetünk egy szöveget (make it live on), ha rajta is él(ősköd)ünk (if we live on it). A két dolog egyszerre zárja ki és feltételezi egymást. A(z apai) szöveg holtában, gyilkosai kezén él, és nem is élhet másként. A(z apai) szöveg már mindig is halott mint eredetiség, már mindig is hatás, már mindig is a fiú írása. Az Apa Írása nem létezik, csupán hipotetikus hely az írás struktúráiban.

Père-version

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

encsy_eszter>!

[…] soha nem tudtam olyan szövegről írni, melynek nem élveztem az olvasását, ahogy olyanról sem, melynek olvasása nem ébresztett bennem többé-kevésbé provokatív kérdéseket.

Előszó

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

encsy_eszter>!

Amint a vágy tárgyát sem lehet megtalálni, az mindig arrébb csúszik, amint a közelébe érünk, úgy a szöveg ‘horgony-pontjai’ is leleplezhetetlenek. A dekonstrukció ily módon nem a (metafizikai) premisszák felszámolása, hanem (‘csupán’) azok mozgásba hozása.

A pszichoanalízis mint fehérnemű

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció

encsy_eszter>!

(A leleplezés vágyától elvakított dekonstruktõrök (és most kicsit úgy csinálok, mint egy jó žižekista) tanulhatnának David Lynchtõl. A Lost Highwayben, amikor a hõs (a film vége felé) éppen szeretkezik vágyai (szõke) nõjével, és közben azt mondogatja neki: „Akarlak, akarlak, akarlak…”, a nõ megfogja a fejét, és a fülébe súgja: „Sohasem leszek a tiéd”, majd feláll és otthagyja a fekvõ hõst. „You’ll never have me” – bizony ez lenne az a mondat, amit a dekonstrukció elmélete szerint a szövegek (a velük való ‘szeretkezés’ közben, azaz önmaguk odaadása közben) a fülünkbe súgnak.
Vajon meghalljuk-e? És ha meghalljuk, vajon tudunk-e nem-vágyni, nemakarni? És vajon a szöveg azt akarja-e elérni ezzel a mondattal, hogy ne is vágyjunk rá?)

A pszichoanalízis mint fehérnemû

Kalmár György: Szöveg és vágy Pszichoanalízis – irodalom – dekonstrukció


Hasonló könyvek címkék alapján

Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai
Ferenczi Sándor: Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában
Varga Viktor (szerk.): Látleletek
Kamarás István: Olvasó-próba
Vikár György: Gyógyítás és öngyógyítás
Ferenczi Sándor: Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében
Fülöp Márta – Bereczkei Tamás: A versengés és együttműködés pszichológiája
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója
Carl Gustav Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Orvos-Tóth Noémi: Egy nárcisztikus hálójában