Feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, a Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. A világon nem hallottak Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Gyümülcsoltó Boldogasszony és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról. Kálmány Lajos ezt a munkáját 1885-ben publikálta.
Boldogasszony 5 csillagozás
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
A szerző igazán szép feladatra vállalkozott. Kötetében a vallás és a néphiedelembe épült Boldogasszony kilétét kutatta, Szeged népének körében, mely szlávot és németet olvasztott magába.
Kit tartanak a legnagyobbnak? A Nagyboldogasszonyt. Ki volt Mária? És Anna? Miért és mikor változott meg a Nagyboldogasszony személye. Olyan erős hitet éltek akkoriban, hogy a ma népi hiedelemnek , babonának számító tevékenységeket nagyon szigorúan vették.Pl. Kedden ültettek tyúkot, hogy a csirkék kikeljenek. Vagy az asszonyok kedden nem mostak. A hét napjai közül a keddetvtartották a Nagyasszony, Szt. Anna napjának. Ez a hit.
Az istenasszonyok közötti különbségeket ismerhetjük meg a mordvák és a magyar nép szerint. De sok más érdekességet is olvashatunk ebből a kutatásból.
Népszerű idézetek
Aki kedden mos, a hiedelem szerint a forró vízbe teszi a Boldogasszony kezét. A kedden való mosás elhagyására vonatkozó szép mondát jegyeztünk le Ószentivánon:
"Mikor a Boldogságos Szűz möghal"otta, hogy Jézus elfokták, szalatt az uccán, oszt' az asszonyok mostak, a lúgot kiöntötték. Amint szalatt, elcsúszott. Akkó mögátkoszta aszt az asszonyt, aki keddön mos, hogy vérfojás lögyön rajta. Nem is mosunk keddön, hanem csak szerdán, csütörtökön, hétfőn."
Mondanom sem kell, hogy nem kedden fogták el Jézust, hogy ez valamely pogánykorból eredő hagyománynak keresztesített töredéke…
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
Szeged népe hagyományai szerint a Kisasszony a Nagyboldogasszonynak mindvégig szűzen maradt leánya, kinek soha, semmiféle gyermeke nem volt.
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
Szőregen, Ószentivánon, Klárafalván, Oroszlámoson és a többi Szeged népéből keletkezett községben a Nagyboldogasszony senki más, mint Szent Anna; s csak a kereszténységet kiválóan ismerő hívek szerint Mária.
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
Szőreg és Ószentiván Mária-társulat tagjai újhold első keddjén, illetőleg szombatján misét szoktak mondatni. Kérdésemmel: mint van az, hogy noha Szőregen van a templom, mégsem a szőregiek mondatják szombaton, Mária napján a misét, hanem az ószentivániak?! egészen megleptem őket. Csodálkoztak azután, hogy még azt sem tudtam, hogy „kedd is a Boldogasszony napja, a Nagyboldogasszonyé, Mária anyjáé”
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
… lássuk, milyennek hiszi Szeged népe az ő Szépasszonyát. … „Csak tizenegy' tizenkét óra között mén a Szépasszony éccaka bort inni, héccör iszik belüle; ami mögmarad, az ablakon kiönti a ház végire, mert több szomjas Boszorkány kísérőji vannak” (Szeged)
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
Noha ennyiről beszél népünk, mégis, ha azt kérdezzük, hogy hány Boldogasszony van? – azt feleli: hét!
Kálmány Lajos: Boldogasszony Ősvallásunk istenasszonya
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sudár Balázs (szerk.): A honfoglalók műveltsége 92% ·
Összehasonlítás - Ipolyi Arnold: Magyar mythologia I-II. ·
Összehasonlítás - Kakucs Lajos: Santiago de Compostela ·
Összehasonlítás - Pogányság története ·
Összehasonlítás - Czingel Szilvia: Ünnepek és hétköznapok ·
Összehasonlítás - Solymossy Sándor: Ősi fejfaformák népünknél ·
Összehasonlítás - Peti Lehel – Tamás Ildikó (szerk.): Vallási kultúra a Kárpát-medencében ·
Összehasonlítás - Sámán beavatás – sámán világkép ·
Összehasonlítás - Bálint Gábor: A mandsuk szertartásos könyv ·
Összehasonlítás - Németh István: Török építészeti emlékek Magyarországon ·
Összehasonlítás