Hárompercesek ​a nyelvről 16 csillagozás

Kálmán László – Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről

A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1999

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris könyvtár - Nyelvészet Osiris

>!
Osiris, Budapest, 1999
288 oldal · ISBN: 9633796482

Enciklopédia 9

Helyszínek népszerűség szerint

Új-Guinea


Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 62

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ddani>!
Kálmán László – Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről

Ha ilyen lenne az iskolai nyelvtanórák alaphangja, az csodás lenne, és mindenkit sokkal de sokkal jobban érdekelne a nyelv, az élvezeti értékről nem is szólva.
Botrányosan hiánypótló ez a könyv, és sajnos nem, azóta sem lehet jobb egy nyelvtanóra mint a ’90-es évek derekán, pedig idő, lehetőség és szaktudás is (lett) volna hozzá. Nagy veszteség ez a tény a magyar kultúrának, mondom ezt (nem) minden irónia nélkül. Az általános nyelvészeti érdeklődés felkeltése néhány elszánt tanárpartizán harca marad, de persze nem erről szól ez a könyv. Hanem teli van rövid, többnyire érdekes, és érthető, jól megírt kis cikkekkel mindenféle nyelvészeti kérdésről.
Az külön érdekes, hogy egyes, a ’90-es években kurrens szóhasználatok hogyan avultak el villámgyorsan, bár 20 év napjaink rohanó szófolyamában egy fél örökkévalóság. De hát a nyelv ilyen, azaz ilyen is (volt). A nyelvészet pedig továbbra is messze izgalmasabb, mint amilyen unalmas a nyelvtan a suliban, és nagy szerencse, hogy vannak művelői a kutató nyelvészetnek (és a nyelvtanóraadásnak is, egyébként) akik tudnak és szeretnek is érdekesen beszélni ezekről. Ilyen érdekes beszédekből egy gyűjtemény, amit nyugodtan olvasgathat boldog-boldogtalan, épületes, néhol kifejezett vicces is.

1 hozzászólás
spinakker>!
Kálmán László – Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről

Ugyan csak szeleteket olvastam belőle (mivel már tanultam egy kis nyelvészetet), de ebből is elmondhatom, hogy nagyon érdekes dolgokról ír a szerzőpáros a nyelvvel kapcsolatban, pl. miért nem kell (lehet) kijavítani mások beszédét, hogyan alakul a szleng, milyen (ócska) nyelvi megoldások vannak a reklámokban, mi az „is” szerepe, és még rengeteg más.
Túl mélyen nem mennek bele a témákba (hiszen csak három percük volt), de nem baj, mert nem is riasztják el azokat, akik nem nyelvészetet tanulnak évek óta, viszont így is elég tanulságos.


Népszerű idézetek

ddani>!

Az információelmélet egyik alappillére, hogy a semmi is lehet információ.

A zérus

Kapcsolódó szócikkek: információ · semmi
ddani>!

Az Andok környékén is számos elszigetelt nyelvet találunk (amint az európai Pireneusokban a baszkot), a Kaukázus nyelveinek rokonsági viszonyai csak részben tisztázottak. A legszélsőségesebb példa kétségtelenül Új-Guinea. A szigeten és környékén élő kb. 5 millió ember beszéli a Föld nyelveinek körülbelül egynegyedét (!) – vagy 400 ún. ausztronéz nyelvet és kb. 750 ún. pápua nyelvet. Az előbbiek valószínűleg rokonai egymásnak, de az utóbbiak nem egyetlen családot alkotnak, hanem eddigi ismereteink szerint kb. 60 különböző nyelvcsaládba tartoznak.

89. oldal Nyelvrokonság és földrajz

Kapcsolódó szócikkek: Andok · Új-Guinea
encsy_eszter>!

Goethe egyik aforizmája szerint: „Aki nem ismer idegen nyelvet, az az anyanyelvét sem ismeri.” Minden jel arra utal, hogy a magyar oktatási gyakorlat nem ismeri ezt az alapigazságot.

Kapcsolódó szócikkek: Johann Wolfgang Goethe
ddani>!

Más nyelvekben nem olyan egyszerű kifejezni ezt a jelentést. Angolul például ugyanezt lehet érzékeltetni, ha a mondathoz az all right kifejezést fűzzük: We went there all right ‘Odamenni odamentünk’. Egyébként az illető jiddis szerkezet pontosan ugyanolyan felépítésű, mint a magyarban megtalálható, vagyis a mondat nyomatékos elemét kell a mondat elején szó szerint megismételni. (A szó szerintiség követelménye miatt kerülnek elő a furcsa vanni, volni főnévi igenevek.) Ha a mondat kontrasztot fejez ki, akkor nem az igét kell (főnévi igenévként) megismételni, hanem az ellentétbe állított névszót, -nak/-nek raggal: Halnak hal volt, de elég picurka.

135. oldal Vanni

Kapcsolódó szócikkek: angol nyelv · jiddis nyelv
1 hozzászólás
ddani>!

Nagy tehát a zűrzavar a magyar mondat szerkezetének a legalapvetőbb kérdéseiben is. Ne szégyelljük bevallani az iskolában, hogy ez így van. Csak a nyelvészek tekintélyét csorbítja, ha a tanulók maguktól jönnek rá.

A szerkezetek tartománya - nyelvtani alany, logikai alany

ddani>!

A nyelvészet jobban hasonlít az anatómiára, mint a költészetre.

A jelentések tartománya - Három a latin igazság?

Kapcsolódó szócikkek: anatómia · nyelvészet
ddani>!

Vagy: – Azt hittem, éhes vagy. – Az is vagyok. Itt arról van szó, hogy ha valaki éhes, az több, mint ha csak azt hiszik róla. Mindig tudunk is-t használni, ha így megerősítünk egy olyan információt, amire a társunknak csak gyengébb bizonyítéka volt (például csak azt gondolta vagy hitte). Az is-nek ezt az általánosabb jelentését igen nehéz lenne angolul vagy franciául visszaadni.
Ebből a jelentésből talán még az is kihámozható, hogy miért használjuk az is-t feltételes mondatokban: Ha megnősült is, … ; még ha meg is nősült, … ; stb. Ezt a fajta is-t angolul talán az even if, franciául a même si kezdetű feltételes mondatok fejezik ki.

154. - 155. o. Is

1 hozzászólás
ddani>!

A nyelvnek nem jellemzője az ekvivalencia. Egy közismert szakmunka ezt egy ír viccel világitja meg. Az írországi állomáson a peron két végén lévő óra más-más időt mutat. Egy utas figyelmezteti erre a vasutast, aki így válaszol: „Uram, minek kellene nekünk két óra, ha mindkettő ugyanazt az időt mutatná?”

a nyelv alapfogalmai

ddani>!

Az a felismerés, hogy bizonyos nyelvek rokonságban vannak egymással, csak a 18. század végén alakult ki. Hogyhogy? – kérdezhetnénk; hát előtte senki nem vette volna észre, hogy a szlovák és a lengyel, a német és a holland, a spanyol és az olasz mennyire hasonlít egymásra?
Dehogynem vették észre. Az új felismerés az volt, hogy a nyelvek hasonlósága és a nyelvek rokonsága két különböző dolog. Igaz, a rokon nyelvek többnyire hasonlítanak, és a hasonló nyelvek többnyire rokonok – de távolról sem mindig.

29. oldal Rokonság és hasonlóság

ddani>!

Szilágyi N. Sándor azt javasolja, hogy változtassuk meg ezt a fajta szemléletet, nézzük a dolgokat az ellenkező oldalról. Nem az a fontos, hogy a szavaknak jelentése van (tehát dolgokra utalnak, illetve használati szabályuk van), hanem az, hogy a dolgoknak (legalábbis, ahogy az emberek látják őket) nevük van. Szerinte tehát az a fontos dolog (függetlenül most attól, hogy pontosan hogyan határozzuk meg a jelentés fogalmát), hogy az emberek hogyan látják a világot a maga nyelvi kategorizáltságában, milyen dolgokat látnak egyformának (értsd: egyforma nevűnek).

74. oldal A jelentés és a dolgok


Hasonló könyvek címkék alapján

Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás
Szilágyi Ferenc: A magyar szókincs regénye
Székely Gábor: A lexikai fokozás
Szende Aladár – Károly Sándor – Soltész Katalin: A szép magyar nyelv
Szilágyi Ferenc: A magyar szó regénye
Montágh Imre: Tiszta beszéd
Hernádi Miklós: Közhelyszótár
O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Pusztay János: Az „ugor-török háború” után
Grétsy László (szerk.): Anyanyelvi kaleidoszkóp