A ​nevek világa 6 csillagozás

Kálmán Béla: A nevek világa Kálmán Béla: A nevek világa Kálmán Béla: A nevek világa Kálmán Béla: A nevek világa Kálmán Béla: A nevek világa

Minden ​tulajdonnév végső soron köznévből származik. Így minden személynévnek és helynévnek volt eredetileg jelentése is. Mivel azonban a személynevek és helynevek rendszerint több évszázados vagy évezredes múltra tekinthetnek vissza, egy-egy helynév vagy személynév gyakran csak értelmetlen, puszta hangsor a mai ember számára. Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla, Dékány, Gerencsér, Molnos, mert ma már elavult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Novák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély. A legtöbb ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei határozzák meg. Esetleges ragadványnevét az a… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sikerkönyvek Gondolat

>!
Sprinter, 2003
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639469165
>!
Csokonai, Debrecen, 1996
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 963025977x
>!
Csokonai, Debrecen, 1989
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 963025977X

3 további kiadás


Enciklopédia 1


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Kálmán Béla: A nevek világa

Diákkoromban annyit olvasgattam, hogy szétesett, kijárnak belőle a lapok.

Emőke_Bozóné_Csernus>!
Kálmán Béla: A nevek világa

Szeretek nevekkel foglalkozni, mindig érdekelt egy-egy név jelentése, és hogy milyen nyelvből származik, hogyan alakult az évtizedek, évszázadok során a mai alakjára. Eddig főként személynevek etimológiája került elém, most földrajzi nevekkel is megismerkedhettem a könyv olvasása során. Volt néhány meglepő jelentés és származás is közte. Nagyon alapos kutatást végzett Kálmán Béla, és jól rendszerezett, emészthető formában adja át az ismereteket.

jevus>!
Kálmán Béla: A nevek világa

A téma egy vaskosabb kötetet igényelne (én szívesen olvastam volna még). A terjedelemhez képest azonban jó kis összefoglaló. Érdekes és követhető.


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

Minden tulajdonnév végső soron köznévből származik. Így minden személynévnek és helynévnek volt eredetileg jelentése is. Mivel azonban a személynevek és helynevek rendszerint több évszázados vagy évezredes múltra tekinthetnek vissza, egy-egy helynév vagy személynév gyakran csak értelmetlen, puszta hangsor a mai ember számára. Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla, Dékány, Gerencsér, Molnos, mert ma már elavult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Novák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély. A legtöbb ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei határozzák meg. Esetleges ragadványnevét az a közösség ruházza rá, amelyben él. Nevét azonban hivatalosan is megváltoztathatja, egyesek, főleg művészek pedig álnevet, (művészi nevet) választanak maguknak.
A helyneveket rendszerint egy közösség adja, hogy a természetben könnyebben tájékozódhasson. Mivel a nagyobb vizeket, hegyeket már az ősi időkben elnevezte valamilyen emberi közösség, ezek a nevek pedig az évezredek folyamán egyik néptől a másikra öröklődtek, nem mindegyiknek a nevét tudjuk megfejteni, sőt gyakran azt sem tudjuk eldönteni, milyen nyelvű népcsoport nevezte el (Dráva, Tisza, Abruzzók).

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: név
42 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Pusztay János: Az „ugor-török háború” után
Grétsy László: Nyelvi játékaink nagykönyve
Bartha Júlia – Hoppál Mihály (szerk.): Török hagyaték
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Máté Gábor: A test lázadása
Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve