A törököktől egykor átvett harács szavunk eredeti jelentése napjainkig annyira elmosódott, hogy szinte egészen feledésbe merült, kik is voltak azok a harács-szedők, akiknek a tevékenysége nyelvünkben a harácsolás szó fogalmát megteremtette. Pedig a török hódoltság koráról már eddig is sok színes tanulmány látott napvilágot. Ezek közül legnépszerűbbek és legismertebbek Takáts Sándor elbeszélései. Ezekben azonban nem annyira a harács-szedőkről és az adófizetőkről, mint inkább a „barátságot kereső török és magyar végvári vitézekről” rajzolt romantikus képet, Szekfű Gyula pedig – a másik túlzásba esve –, olvasóiban azt a hitet keltette, hogy ahová török lovas lába lépett, ott nem nőtt többé fű. E két szemlélettel szemben, ez a mű az oszmán birodalom történetére és a magyarországi török hódoltság első korszakára vonatkozó isztambuli kutatások eredményét bocsátja rendelkezésre, hogy az olvasó maga alkothasson képet és ítéletet az oly sokat emlegetett török világról.
Harács-szedők és ráják 0 csillagozás
Török világ a XVI. századi Magyarországon
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kőrösi Csoma Kiskönyvtár
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 3
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kiss-Béry Miklós: II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János · Összehasonlítás
- R. Kelényi Angelika: Szulejmán 84% · Összehasonlítás
- Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok · Összehasonlítás
- Törökvész · Összehasonlítás
- Erdődy János: Küzdelem a tengerekért 85% · Összehasonlítás
- Guinness rekordok könyve 1492. – A világ ötszáz évvel ezelőtt · Összehasonlítás
- José Morán: Kolombusz · Összehasonlítás
- Alison Cole: Reneszánsz · Összehasonlítás
- Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete · Összehasonlítás
- Horváth Jenő (szerk.): Királyok könyve 94% · Összehasonlítás