Harács-szedők ​és ráják 0 csillagozás

Török világ a XVI. századi Magyarországon
Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják

A törököktől egykor átvett harács szavunk eredeti jelentése napjainkig annyira elmosódott, hogy szinte egészen feledésbe merült, kik is voltak azok a harács-szedők, akiknek a tevékenysége nyelvünkben a harácsolás szó fogalmát megteremtette. Pedig a török hódoltság koráról már eddig is sok színes tanulmány látott napvilágot. Ezek közül legnépszerűbbek és legismertebbek Takáts Sándor elbeszélései. Ezekben azonban nem annyira a harács-szedőkről és az adófizetőkről, mint inkább a „barátságot kereső török és magyar végvári vitézekről” rajzolt romantikus képet, Szekfű Gyula pedig – a másik túlzásba esve –, olvasóiban azt a hitet keltette, hogy ahová török lovas lába lépett, ott nem nőtt többé fű. E két szemlélettel szemben, ez a mű az oszmán birodalom történetére és a magyarországi török hódoltság első korszakára vonatkozó isztambuli kutatások eredményét bocsátja rendelkezésre, hogy az olvasó maga alkothasson képet és ítéletet az oly sokat emlegetett török világról.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kőrösi Csoma Kiskönyvtár

>!
Akadémiai, Budapest, 1970
198 oldal · puhatáblás

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Hasonló könyvek címkék alapján

Kiss-Béry Miklós: II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
R. Kelényi Angelika: Szulejmán
Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok
Törökvész
Erdődy János: Küzdelem a tengerekért
Guinness rekordok könyve 1492. – A világ ötszáz évvel ezelőtt
José Morán: Kolombusz
Alison Cole: Reneszánsz
Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete
Horváth Jenő (szerk.): Királyok könyve