Tizedelőcédulák 0 csillagozás

Kalász Márton: Tizedelőcédulák

Tizedelőcédulákat ​valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség: a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját; mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét- majd a második világháború minden bűne: csakhogy a „kollektív büntetés”, a gyűlölet azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek.
A gyerekként Württembergbe kikerült Michael Windeisen betűmetsző fél évszázaddal a kitelepítés után honvágyról beszél, de azt mondja, „ne nevezzük honvágynak”. A Windeisen család legidősebb, nyolcvankét esztendős nőtagja e honvágyról azt… (tovább)

>!
Kortárs, Budapest, 1999
196 oldal · ISBN: 9638464887

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Závada Pál: Természetes fény
Dobó Attila: A trianoni békediktátum
Kishegyi Viktória – Schmidt Mária – Stark Tamás – Tallai Gábor: Bölcsőben ringattak, batyuval kidobtak
Tóth Ágnes: Németek Magyarországon
Ordas Iván: Györköny
Péhl Gabriella: A túlélés titkai
Tóth Ágnes: Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944–1953 / Quellen zur Geschichte der Deutschen in Ungarn 1944–1953
Füzes Miklós: Forgószél
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés
Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága