Massza 146 csillagozás

Kalapos Éva: Massza

Ráber Patrik tök átlagos. Tizennégy múlt, egy hatosztályos gimibe jár, normális családja van és néhány (kevésbé) normális barátja. A haja szőke, a szeme sötétkék, a testalkata átlagos. A lányok alig veszik észre. Legalábbis a legtöbb.
Ráber Patrik mégis elüt az átlagtól. Színésznek készül, szabadidejében verseket és monológokat tanul. A családja nem igazán érti meg, ahogy az osztálytársai sem.
Ráber Patrik kretén.
Ráber Patrik nyomorék.
Ráber Patrikra nincs szüksége a világnak.
Legalábbis azok szerint, akik zaklatják őt.

Egy regény az online és offline megfélemlítésről, egy kamasz legádázabb félelmeiről és arról, hová vezet, ha a cybertérben teljesen elvész a kontroll.
Olvasd el! És nem csak akkor, ha érintett vagy.
A regényt tizennégy éven felülieknek ajánljuk!

Eredeti megjelenés éve: 2016

Kiadói ajánlás: 14 éves kortól · Tagok ajánlása: 15 éves kortól

>!
Menő Könyvek, Budapest, 2016
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634031338
>!
240 oldal · ISBN: 9789634031345

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Ráber Patrik · Klau · Hódos Bence


Kedvencelte 24

Most olvassa 4

Várólistára tette 91

Kívánságlistára tette 88


Kiemelt értékelések

>!
Csoszi
Kalapos Éva: Massza

Durva és felkavaró olvasmány. A könyv egy nagyon súlyos jelenséget dolgoz fel, nevezetesen az iskolai megfélemlítést egy tizennégy éves gimnazista, Ráber Patrik szemszögéből elmesélve, akinek annyi a „bűne”, hogy más, mint a többiek spoiler. A könyv szépen leírja a zaklatás fokozatait, a fiú gondolatait, az eseményekhez való viszonyulását, különböző lelkiállapotait. Majd a végén eljut arra a szintre, hogy már minden mindegy spoiler. Teljesen megértettem, és őszintén sajnáltam azok miatt, amiken keresztülment. A szülei reakcióját pedig egyáltalán nem értettem. spoiler A fél csillag levonást a történet befejezetlensége miatt adom, illetve a könyv végén lévő okosságok, jó tanácsok miatt. Hiába sulykolják, hogy az illető álljon ki magáért, kerüljön el bizonyos helyzeteket, szóljon felnőttnek. Nem, a gyerek nem fog szólni, mert szégyelli magát, és az ilyesmiről inkább hallgat és tűr, amíg lehet, amíg be nem telik a pohár, vagy esetleg rámegy az egészsége spoiler.

>!
AniTiger MP
Kalapos Éva: Massza

Marhára pipa voltam a könyv elolvasása után… mindenre.
Túlságosan felkavaró volt olvasni…

Nagyon szerettem Patrik és Panka (Patrik 4 éves húga) részeit az elején és az ő felhőtlen boldogságukat. Sajnos a tökéletes ellentéte annak, hogy milyen rémes az élete és a helyzete a könyv végén. A végkifejlet várható volt, mégis beletaposott a lelkembe.

Kedvenc: minden, ami Frankenstein és minden, ami színház

Bővebben: https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/10/massza.html

>!
Menő Könyvek, Budapest, 2016
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634031338
>!
GytAnett P
Kalapos Éva: Massza

Lövésem sincs, hogy mégis hány csillagot adjak a könyvre. Mert itt valahogy nem tudom csak azt értékelni, hogy Kalapos Éva hogyan is írta meg. Egyszerűen nem bírok elvonatkoztatni magától a cselekménytől, ami egyáltalán nem tetszett. Még ha valós dolgok is voltak ezek.
Sajnos nagyon valós, mert egyre több helyen látom, hallom a zaklatást, a megfélemlítést. Nem tudom, hogy honnan jön ez a fajta agresszió a mai gyerekeknél, tiniknél, de esküszöm, hogy én ilyet nem tapasztaltam soha, amíg felnőttem. Persze, csúfolódás volt, mert nincs mese, a gyerekek a legkíméletlenebbek egymással. De semmi komoly. Semmi olyan, ami valakit végzetes döntésre sarkallna.
Rendkívül nyomasztó könyv. Próbálnék Patriknak segíteni, próbálnám neki adni a jó tanácsaimat, de nyilván ezt nem tehetem meg. Egyébként nem értettem a srácot. Valószínűleg azért, mert nekem soha nem kellett ilyet elszenvednem. De akkor sem értem. spoiler
Igazából egyik szereplő sem volt szimpatikus. Senki. Rövid volt a könyv ahhoz, hogy bárkit igazán meg tudtam volna ismerni. Még Patrikot sem, pedig ő volt a főszereplő. Kevés volt ez a 200 oldal ahhoz, hogy megértsem, miért az lett a végkifejlet, ami. Egyáltalán nem éreztem, hogy a cselekményben hónapok teltek volna el. Ez nagyon zavart a könyvben.
Hát… meg vagyok lőve.
Súlyos téma, amit egyre többen feldolgoznak. Korábban még úgy gondoltam, hogy ez az, ez nagyon jó, mert beszélni kell róla. Viszont már nem vagyok erről meggyőződve. Nem hinném, hogy ér bármit is. Ezek a könyvek úgyis csak az olvasó réteghez jutnak el, akikből az én tapasztalataim alapján kamaszok között nincsen sok. Nem tudom, hogy egyáltalán jó-e esetlegesen tippeket adni. Vagy fogalmam sincs.
Ez most nagyon zagyva, de pont így érzem magam én is a könyv után. Összekuszálódottnak. Nem értem ezt az egészet.

>!
Citrompor P
Kalapos Éva: Massza

Ez a könyv a tinédzserek körében zajló internetes megfélemlítésről és zaklatásról szól, amely iskolai és szabadidős körben is folytatott további atrocitásokba torkollhat.

A regény főszereplője a kicsit különc, érzékeny, a színház iránt érdeklődő fiú, Patrik, aki hirtelen osztálytársai internetes és fizikailag is megnyilvánuló szekálásának kereszttüzébe kerül. Megrázó és felkavaró a történet, akárcsak a zaklatott személy mély lélektani ábrázolása, amely a színjátszókörben éppen színre vitt Frankensteinen keresztül erőteljes allegóriává lényegül át.

Vajon árulkodásnak számít, ha egy kamasz, egy gyerek beszámol a felelős felnőtteknek arról, hogy milyen megalázó, bántó és kényelmetlen szituációba került? (NEM!)
Vajon minden iskolai közösségben előfordulnak hasonló esetek, és a gyerekek ezt majd úgyis kinövik? (NEM!)

A könyv egy felhívás, miszerint odafigyeléssel, határozott fellépéssel és példamutatással kezelni és nem elbagatellizálni kell ezeket a helyzeteket, ugyanis a megfélemlítés nem lehet a közösségi élet része és elfogadott jelensége. Nem normális, ha egy gyerek, egy kamasz támadóként, uralkodóként lép fel a többiek fölött, de az sem, ha a másik fél mazochistaként és mártírként, segítség kérése nélkül szenvedi el az őt ért sérelmeket.
Ld. például: „Ha aláznak, legalább foglalkoznak veled. Nem számít, hogy te vagy az alsó küszöb, tényező vagy. A rossz valami is jobb a semminél.”* Ez nem szabad, hogy így legyen!

Kívülről és utólag persze könnyű okosnak lenni… tudom. Mégis, meg lehetne, meg kellene próbálni azokat a teendőket és viselkedésnormákat tudatosítani a kamaszokban, amelyeket ennek a felvilágosító regénynek az utolsó 30 oldala is tartalmaz a zaklatásban csúcsosodó esetekre. Nagyon dicséretes az a gyűjtemény, ami a könyv végén a szülőknek, pedagógusoknak tanácsot ad hasonló helyzetek esetére (ld. http://www.megfelemlites.hu/), s az egyes cselekmények büntetőjogi következményeit is felsorolja. Akár osztályfőnöki órán is téma lehetne.**

Mint felvilágosító és figyelemfelhívó regény, kiváló könyv volt. Annak ellenére, hogy néha fájt olvasni, mégis a lapokhoz szegezett. A nyelvezete helyenként nem „túl irodalmi”, amit furcsa így leírni, bár pont azért volt hiteles, mert elképesztően „kamasz” volt, értve ezalatt, a szlenget, a hangvételt és a zaklatottságot. Egyes, az internetes kommunikáció területéről kiemelt szavaknál én is csak úgy kapkodtam a fejemet, pedig már én is a XXI. században jártam gimnáziumba…

A könyv felütése már magában rejti a tragikus végkifejletet is, ami eljön, de mégsem úgy ahogy gondolnánk. Ez elég frappáns és figyelemfelkeltő megoldás. Srácok, már csak azért megéri elolvasni, hogy rájöjjetek, mit is értek ezalatt. Utána pedig a Frankensteinent is, ha már úgyis szó van róla!

* https://moly.hu/idezetek/673418
** Bár, ha belegondolok, a mi gimnáziumunkban milyenek voltak az akkori bullyk (erőszakoskodók), ők biztosan nem vették volna komolyan a könyvet, vagy a könyvről szóló beszélgetést. Nyíltan legalábbis nem. De ha lett volna hasonló, vagy valamelyik felnőtt vette volna a fáradságot, talán nem üldözik el két osztálytársunkat is félidőkor, és nem okoznak maradandó lelki sérelmeket több emberben. Érdekes, hogy évekkel érettségi után találkoztam egy volt osztálytársammal a villamoson, aki beszámolt arról, hogy mennyire megbánta, hogy ilyen „ugratásokban” részt vett. Túl kevés, túl későn. Inkább meg kellene előzni a hasonló eseteket.

>!
Gelso P
Kalapos Éva: Massza

Ráber Patrik egy hétköznapi srác, aki viszonylag normális családban él és nőtt fel; van apja, van anyja és van testvére – ami, azt lehet mondani, manapság, sajnos, sokak szemében nem megszokott és hétköznapi, sőt bántó negatív tulajdonsága is lehet egy egyénnek. Emellett intelligens, irodalomra, művészetre érzékeny srác – színészkedni, előadni, verselni szeretne – ehhez – nem mindennapi jó tulajdonság, hogy van elhivatottsága, tehetsége, na, és jó neve, – a rendező szerint: igazi színésznév az övé.
Ez az alaphelyzet, és bármilyen furcsa, mindezek, plusz egy lány alkotja a konfliktust is. És ebből fakad a tragédia.

Patrik megpróbál élni és (kamaszként) létezni a szűkebb környezetében – de mindenhol küszködik – a suliban önmaga miatt, és szálka sokak szemében az, hogy normális családban él. Megdöbbenve olvastam, hogy egy osztályban konfliktusforrás a normális élet, és a csonka v. problémás családos osztálytársak zaklatják a normál családban élő gyerekeket, mert az számukra elviselhetetlen, ha vki szeretetteljes körben él.
„Egy csomó gyereknek az osztályból gázos a családja. Meg anyáméké is az volt, meg apámé is, aki még nevelőszülőknél is élt egy ideig. Mégse csap szét senkit, csak azért, mert nekik szar volt.” (127.o.)
Emellett a családjában is próbál nem kirívóként létezni, megpróbálja elhinni, hogy az osztály legjobb csajának tetszik: „létezik, hogy nemcsak eszelős jócsaj, de még érti is … mármint hogy ért engem?” (62.o). Aki nem túl bizalmas másokkal: ritkán tudja, kire mosolyoghat, aki mások miatt éhes, akinek ellopják a pénzét, és folyton a szavába vágnak. De akit a versek mantraként „kipucolnak” – és aki úgy érzi egyes kortársai zaklatása miatt, hogy nem más, mint „rágó vagy a cipőjükön” és „légy a légypapíron”…

Lelkileg igen leszívott ez a szörnyű témát feldolgozó, figyelemfelkeltő könyv, amely merő „gyűlölet-, és félelemmassza”, sokszor megfordult a fejemben: ez szörnyű, mért olvasok én ilyeneket? És csak egyetlen választ tudtam erre adni: azért, hogy elkerüljem, hogy ilyen sms-eket kapjanak a fiaim. **

Jó lenne nem is emlékezni arra, hogy ezt a könyvet elolvastam.
Szeretném, ha nem történne ilyen, és a cyberbullinghez hasonló dolgok ezen a világon
Ezért fohászkodom…

„Egyedül én lennék a bűnös, mikor az emberiség, az emberiség egésze követett el bűnt ellenem?” (192.o.)

„ahányszor csak előkerült, milyen verseket szeretek, hozzám vágták, hogy mit adom a falat, ennyi idősen nem is érthetem, miről szólnak. Nem tom, ezen sose gondolkoztam. Nekem mindig szóltak valamiről, az meg nem érdekelt, hogy arról-e, amiről kell.” (52.o.)

Olyan fájdalmasan cseng: „senki nem választott engem. Én mindenkinek csak jutottam.” (130.o.)

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.
!!Végiggondoltam az eddigi életem és a diákéveimet, próbáltam hasonló tragédiákat keresni emlékeimben, de nem találtam – ti tudtok hasonló diákcsínynek induló tragédiába torkolló esetekről?!!

Egy moly elővette, megdöbbentem, hogy már 5 éve is van, hogy olvastam, nem pont ez a téma, de hasonlóan tragikus: https://moly.hu/ertekelesek/803448

11 hozzászólás
>!
ziara P
Kalapos Éva: Massza

Kemény könyv. Nagyon megrendítő, anyaként nekem különösen. Mi még csak az utolsó évét tapossuk az ovinak, iskola jövőre, tehát még nem látok bele annyira az iskolás problémákba, bár a gyerekek lelki terrorja már az oviban is megvan, persze az ottani szinten. Sokat kell foglalkozni a gyerekek lelkével, mert maradandó sérüléseket szerezhetnek. Nagyon igyekeznünk kell önálló, magát vállaló, magáért kiállni tudó gyerekeket nevelnünk, sok szeretettel.

>!
Virág_Blogger P
Kalapos Éva: Massza

„Mert te ilyen vagy s ők olyanok / és neki az érdeke más / s az igazság idegállapot / vagy megfogalmazás / s mert kint nem tetszik semmi sem / s mert győzni nem lehet a tömegen /s ami szabály, mind nélkülem született: / ideje volna végre már megszöknöm közületek.” *

Túlontúl nehéznek találom a feladatot, hogy összeadjak minden pozitívumot és negatívumot, hogy egy számmal jellemezzem a könyvet. Gyanítom, hogy az én egyenletembe valami hiba csúszott, de nem is lep meg, amilyen siralmas vagyok algebrából. De az előálló helyzetben az egyik oldalon valamiért mindig több marad, mint kellene. Sorra véve azt, hogy kissé feleslegesnek tartom a zaklatás témakört feldolgozó könyveket, hogy zavart a regényben használt beszédstílus, kirázott a hideg minden egyes „tom”, „valszeg”, „oan”, „h”, stb…, olvasására, hogy a szereplők nagy részében nem lehetett mi jót találni, mert majdnem mind csak még több fájdalmat hoztak az amúgy is szenvedő főszereplő életébe… ezek alapján a pontszám kegyetlenül alacsony. Végeredményében viszont pozitív élményként éltem meg a könyvet, és bár a legelején hajlottam felé, mostanra már szemernyit sem bánom, hogy kézbe vettem és időt szántam rá. Minden leírt kritikám ellenére megmutatta az értékét, hogy lenyűgöző történet, elrettentő, lesújtó, nehéz – és sajnos igaz. Még akkor is, ha valójában fikció. Ajánlom a könyvet azoknak, akik nem félnek a tabutémáktól, akik nem félnek meglátni, mi minden történhet körülöttük is, anélkül, hogy akár a legapróbb jelét is észrevennék. Azoknak a kívülállóknak, akiket érdekel az igazság. Másnak úgysem használ semmit.

Bővebb (khm… elég bő) véleményemet a könyvről a blogomon olvashatjátok: http://neverletmegobyviranna.blogspot.hu/2016/11/4-egy-…

* A könyv elején idézett részlet Szabó Lőrinc Az Egy álmai c. verséből

>!
Kovaxka P
Kalapos Éva: Massza

Sokkolt ez a regény. Felnőttek a gyerekeim, jó pár éve nem érintenek közelről az oktatási intézményekben zajló változások, információkat a sajtóból, a barátaimtól és könyvekből szerzek. Úgy tűnik, teljesen el vagyok tájolva: azt hittem, ennyire durva és megengedhetetlen megfélemlítés (érzelmi, szóbeli és fizikai) és zaklatás a kortársak között csak Amerikában van. Gondolhattam volna, hogy az internetet a hazai diáksereg is ugyanúgy használja: jóra és rosszra egyaránt. Örülök, hogy Kalapos Éva ad abszurdum vitte a történetet, és rávilágított, hová vezethet ez. Örülök, hogy a főszereplő nem volt semmilyen tekintetben sem „hátrányos helyzetű”, csak gondolkodásmódja, érdeklődési köre tért el a szürke tömegétől – így nagyobbat ütött a történet. Nem könnyű a kamaszkor, spoiler de nemhogy túlélhető, hanem életünk egyik legszebb életszakasza kéne, hogy legyen. Muszáj elhinnem, hogy szülőként, nagyszülőként, pedagógusként, rokonként, barátként vagy csak egyszerű kívülállóként is segíthetünk ebben.

>!
tmezo P
Kalapos Éva: Massza

Fontos könyv, de nem vagyok maradéktalanul elégedett. Nem tetszett a stílusa. Számomra olyan volt, mintha csak mondatok egymásutánja lenne, mindenféle érzelem nélkül. Nem jött át a szereplők félelme, dühe, vagy bármilyen egyéb érzelme. A főszereplő fiú eldarálta a történetét, és kész, pont. Nem hatott meg annyira, mint más ilyen jellegű könyvek.
A téma, a bemutatott helyzetek, a bullying, ma nagyon aktuális. És egyetértek azzal, hogy a szülők felelőssége, hogy a gyerek ne keveredjen ilyenbe, de ha mégis akkor merjen szólni. A szülő, gyerek kapcsolaton lenne a hangsúly, ami sajnos itt nem volt.
Ebben a történetben a fiú megpróbálta elmondani a történteket, és az anyja nem értette miről beszél. Megjegyezném, hogy brutál bugyuta a nő. Tudja a srác, hogy beszélnie kellene, de mégsem teszi, csak tűr és tűr, míg végül nagyon elfajul a dolog.

>!
Áfonya74 P
Kalapos Éva: Massza

ATYAÉG!!!
Elolvastam, letettem, és percekig csak bambán bámultam a semmibe. Nem tudtam kiválasztani, hogy melyik érzelem kavarog bennem az olvasás közben felszakadt sok érzelem közül. Aztán rájöttem, hogy tompa fájdalmat érzek. A szívemben. A lelkemben.
Itt szuszog mellettem, békésen alszik az én legféltettebb kincsem, egyetlen gyermekem, az én drága fiacskám. Egy kamaszgyermek. Aki akár a könyvben szereplő Patrik is lehetne. De lehetne akár Győző is. Bármennyire is fáj a gondolat.
Ez a könyv ráébresztett arra, hogy mennyi, de mennyi veszélynek vannak kitéve a gyermekeink. Hogy odafigyeléssel, szeretettel, bizalommal mennyi mindentől meg tudnánk óvni őket. Mert egyik legfontosabb a biztos háttér. Hogy tudják, van kihez fordulniuk.
Szívszorítóan fájdalmas olvasmány volt!


Népszerű idézetek

>!
efenera

Sose fogom megérteni, a költőknek miért a legunalmasabb verseit rakják a szöveggyűjteménybe. Így nem derül ki, hogy a nagy részük civilben egész vállalható.

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik
>!
Adrirawia

Az ember néha pontosan tudja, hogy semmi értelme annak, amit csinál, mégis csinálja.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik
>!
tmezo P

Létezik olyan, hogy valaki csak úgy gonosz? Minden ok nélkül?

Kapcsolódó szócikkek: gonosz · Ráber Patrik
>!
Adrirawia

Nem mertem lenézni, mert nem tudtam, van-e még nekem lábnyomom egyáltalán.

162. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik
4 hozzászólás
>!
dianna76 P

Úgy viszonyulj másokhoz, ahogy szeretnéd, hogy hozzád viszonyuljanak!

207. oldal

>!
dianna76 P

Tényleg olyan nehéz észrevenni, hogy beszélni akarok róla? Miközben nem akarok beszélni róla?

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik
>!
mrsp

Vajon amikor a szüleim eldöntötték, hogy gyereket akarnak, mire gondoltak? Hogy csinálunk egyet, aztán ennyi? Mert foglalkozniuk azt valahogy nem sikerült velem, és igazából Pankával se.

187. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik
1 hozzászólás
>!
tmezo P

Sose értettem, hogy akit aláznak, miért nem szól valakinek.

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik
>!
tmezo P

A rettegést lassan kell adagolni, hogy hasson.

Kapcsolódó szócikkek: Ráber Patrik · rettegés
>!
efenera

Egy állat se öldököl olyan örömmel, mint az ember.


Hasonló könyvek címkék alapján

Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Joss Stirling: Storm és Stone
Lauren Oliver: Mielőtt elmegyek
Eve Ainsworth: 7 nap
Tammara Webber: Breakable – Törékeny
Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el…
Kate McCaffrey: Behálózva
Sarah Bannan: Súlytalanul
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény