A ​Svábhegy és környéke története 1944–1945-ben 0 csillagozás

Kalakán László: A Svábhegy és környéke története 1944–1945-ben

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hegyvidéki Históriák

>!
Tarsoly, Budapest, 2004
64 oldal · ISBN: 9639570125

Várólistára tette 2


Népszerű idézetek

>!
Szelén

Budapest 1944/45 fordulóján több európai fővároshoz és nagyvároshoz hasonlóan drámai heteket élt át. A több hétig tartó ostromról, annak előzményeiről az utóbbi időben két jelentős munka is megjelent; korábban senki sem foglalkozott ilyen részletességgel a város történelmének ezen időszakával.
Munkám nem a főváros ostromát mutatja be – hiszen terjedelménél fogva erre alkalmatlan is lenne csupán helytörténeti vonatkozású, s egy kis területre korlátozódik, nevezetesen a XII. kerületi harcokra. A XII. kerületen belül is azokra a helyszínekre helyeztem a hangsúlyt, amelyek kutatási területem céljául szolgáltak, illetve amelyek helytörténeti voltuk miatt fehér foltoknak számítanak. Tehát célom, hogy olyan helyszíneken mutassam be az 1944/45-ös eseményeket, illetve ezek szereplőit és áldozatait, amelyek eddig nem jelentek meg a nagyközönség előtt.
A Svábhegy, illetve közvetlen környezete, vagyis a Farkasréti temető, Mártonhegy, Széchenyi-hegy, Orbánhegy, Kis-Svábhegy, János-hegy, nem a döntő ütközetek helyszíne volt – kivétel a Farkasréti temető mégis stratégiai jelentőségüket mutatja, hogy több héten keresztül folytak a harcok a különböző helyszíneken. Célom, hogy a rendelkezésre álló irodalom, illetve levéltári források felhasználása mellett olyan helyben gyűjtött visszaemlékezések alapján mutassam be az 1944/45-ös esztendőt, amelyet eddig még nem publikáltak.
Talán a történelem kutatásának nem a legklasszikusabb formáját választottam, nemcsak a száraz, csak szakember számára „élvezetes" dokumentumok alapján számolok be az eseményekről, de úgy gondolom, hogy sokkal közelibb képet kapunk az ostromról, a szenvedésekről, a mindennapokról, a helytörténeti vonatkozású eseményekről, ha jelentősebb mértékben a ma még élő szemtanúk visszaemlékezéseire is támaszkodunk.
A Svábhegy és környéke természetesen nem a legfontosabb helyszíne Magyarország második világháborús történetének, mégis úgy gondolom, hogy a budai oldal eseményei a német megszállástól, a bombázásokon és deportálásokon keresztül a város ostromáig egy apró, de fontos mozaikja lehet helytörténelmünk részletesebb megismerésének. Tanulmányomban – a Svábhegy tükrében – az eseményeket 1944. március 19-étől követhetjük nyomon, egészen a kitörést követő időszakig, néhol csak jelezve az egyéb fontos eseményeket, de különösen fontos hangsúlyt kap Budapest 51 napos ostroma, mely a második világháború egyik legvéresebb helyszíne vol

Előszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest!
Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter: A Várnegyed ostroma
Veress Endre (szerk.): Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684–1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról
Gosztonyi Péter: Budapest lángokban 1944–1945
Tamási Miklós – Ungváry Krisztián: Budapest 1945
Ember Mária: Wallenberg Budapesten
Koncz Mária (szerk.): Emberi történetek
Diener Péter: La mémoire du ghetto de Budapest / A budapesti gettó emlékére
Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története
Bölcsics Márta – Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz