Egy ​évezred a Nílus völgyében 8 csillagozás

Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében

Memphisz az Óbirodalom korában

>!
Gondolat, Budapest, 1970
286 oldal

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

odivne >!
Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében

A piramis szó hallatán először a legtöbbünk Egyiptomra gondol /persze máshol is vannak/, hiszen ott állnak a sivatagban a fenséges építmények.
Az Óbirodalom idejébe kalauzol bennünket Kákosy László és Varga Edith. Régészként jelen voltak Egyiptomban nem egy ásatásnál.
Leírásuk alapján képet kapunk az egyiptomi gazdaságról, társadalomról, kultúráról, köztük a temetkezési szokásokról. Mindehhez szükség volt a hieroglífák megfejtéséhez. Ezzel kezdik könyvüket, majd a régészeti leletek alapján ismertetik az Óbirodalom kialakulását és működését.
Hogyan kapcsolódott az egyszerű, a főrangú vagy éppen az uralkodó élete az istenekhez, milyen rítusok szerint éltek? Milyennek gondolták a túlvilági életet, hogy kellett felkészülni a nagy utazásra?
„Az egyiptomi vallás szerint az embernek több lelke volt. A személyiség szellemi hasonmása a ka, amely együtt születik vele. Az ember halála után találkozik kájával…”- írják az irodalmi részben.
Érdekes olvasmány volt.
.

lattimore>!
Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében

Lassan haladtam vele. Attól még nagyon élveztem. Sok mindent meg lehet tudni Egyiptomról. Annak kultúrájáról, társadalmáról, szokásaikról, időjárásáról stb. A könyv végén képtablók is vannak. Mindig is érdekelt az Egyiptom, egyszer azért szeretnék oda eljutni. 5 csillagot megérdemel! :)


Népszerű idézetek

odivne >!

Ne légy mohószívű háznépeddel szemben,
Több a szelíd kívánsága, mint az erősé.

Irodalom

odivne >!

Az egyiptomi vallás szerint az embernek több lelke volt. A személyiség szellemi hasonmása a ka, amely együtt születik vele. Az ember halála után találkozik kájával…

Lélekformák

odivne >!

A halotti szoborra tehát csaknem ugyanolyan szigorú előírások vonatkoztak, mint az elhunyt testére. Mindenekelőtt az élő ember pontos mását kellett megörökítenie, azaz hasonlítania kellett az elhunytra, hogy a ka felismerje és megtestesüljön benne.

A halotti szobor

odivne >!

Dzsedefhór érdekes és rejtélyes egyénisége az egyiptomi irodalomnak, Egyrészt, nagy tudósként tisztelték, másrészt, sírjának feliratait és ábrázolásait kivakarták. Úgy látszik, párthívei segítségével megpróbálta, hogy Khephrén halála után megszerezze a királyságot, kísérlete azonban nem sikerült, s ekkor sújthatott le a bosszú sírjára is.

Irodalom

odivne >!

Az egyiptomi halotti elképzelések alapeszméinek gyökerei az ősidőkbe nyúlnak vissza. Az a hit, hogy az ember testből és lélekből áll, kialakította a test fizikai halála után tovább élő lélek fogalmát. Ebből a tőből sarjadt a halotti kultusz sokféle ágazata, a szertartások, rítusok mind bonyolultabb szövevénye…

A holttest megóvása


Hasonló könyvek címkék alapján

A. Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak
Erik Hornung: Az egy és a sok
Dobrovits Aladár: Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban
Barry Kemp: Az egyiptomi Halottak Könyve
Rosalie David: Élet az ókori Egyiptomban
Peter A. Clayton: Fáraók krónikája
Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai
Barbara Watterson: Az ókori Egyiptom istenei
Iván Katalin (szerk.): Egyiptom
Kóthay Katalin Anna – Liptay Éva (szerk.): A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye