A ​gyönyörűség dalainak kezdete 18 csillagozás

Óegyiptomi szerelmes versek
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Valóban a „gyönyörűség dalainak”, a szerelmi lírának legősibb alkotásaival találkozik az olvasó ebben a kötetben: a több mint három évezredes egyiptomi szerelmi költészet papirusztöredékeken, kő- és cserépdarabokon fennmaradt emlékeivel. A kötetet összeállító Kákosy László komoly tudományos feladatot teljesített már a szövegek puszta megfejtésével is. Ezek a versek azonban nemcsak azért érdekesek, mert ősiek, hanem azért is, mert időtállóak – egy rég eltűnt világról és ugyanakkor egy örök érzésről énekelnek, finom, tiszta, szinte idillikus hangon. Molnár Imre műfordításaiban olvasóink művészileg is hiteles képet kapnak a ránk maradt legősibb szerelmes versek világáról.

Az 1973-as kiadásnak nincs fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1973

>!
Európa, Budapest, 1976
126 oldal · ISBN: 9630705567 · Fordította: Molnár Imre, Kákosy László
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1973
70 oldal · keménytáblás · Fordította: Kákosy László, Molnár Imre

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
krlany I+SMP
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

"Szivem még szépségén tűnődik,
mintha csak ott ülnék mellette, lakában."

Szerelmes versek papiruszon, vagy az annál jóval olcsóbb osztrakonon (agyagcserép), és kőbe vésve i. e. 3-4 ezer évvel ezelőttről… lenyűgöző… már csak a történelmi időtávlat is, amiből hozzánk szólnak ezen gyönyörű sorok, de még inkább az akkori szerelmes líra igéző stílusa, amitől kilépnek a lapokról a szereplők, és megelevenedik előttünk az ókori Egyiptom egy olyan oldala, amiről nem igazán szólnak a dokumentumfilmek.
A címek, az érdekes költői képek, a sajátos szóhasználat, a belső gondolatok tükröződése, meg úgy az egésznek a hangulata az az, ami igazán megfogja az embert.
Ide nekem egy piramist meg az árnyékát most azonnal, mert a homok csendjében és Ré sugaraitól körülvéve szeretném újraolvasni!

>!
lzoltán IP
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Sok van ’mi időtlen és körülvesz,
érzések kavalkádja emberré tesz.
Szerelemtől táguló szívekkel,
pillanatokká múló évezredekkel.
(…)

6 hozzászólás
>!
MrClee I
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Minden valószínűség szerint az emberiség első verseit volt szerencsém olvasni. Eltelt 3 ezer év, relatív, hogy ez sok vagy kevés idő, a modern ember szempontjából mindenképpen az előbbi. Feltehetnénk a kérdést, hogy fejlődött-e a költészet ezalatt a 3 ezer év alatt, és azt kell látnunk, hogy igen! Megnézve a posztmodern verseknek nevezett szóhalmokat, a költészet viaszafejlődött egyenesen a nemmondomki-ig. Na de persze ott a Nyugat és nemzedéke, akik például továbbvitték ezeket a gyönyörű, érzéki verseket, és méltó utódai lehettek ezeknek a több ezer éves verseknek.
Fejlődik a tudomány, a technika, eljuthatunk a Holdra, számítógépeink vannak, és még napestig lehetne sorolni, mi minden történt a civilizációval.
Ami viszont nem változott, az az ember, és az érzelmei. Épp ugyanúgy szeretett 3 ezer évvel ezelőtt egy egyiptomi ember, mint ahogy ma szeretünk.
A szerelem örök, megváltoztathatatlan.

>!
Molymacska P
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Amikor megláttam ezt a könyvet, rögtön tudtam, hogy nekem olvasnom kell. Annyira különleges, hogy egyiptomi és vers, és hogy átérezhetem az akkor élő emberek életét.
Beleolvasva a kötetebe rá kellett jönnöm, mennyire prűd tudok lenni. Én a szerelmes verseken hajlamos vagyok azt érteni, hogy a másik fél hangoztatja szépségemet, meg hogy mennyire szeretne közel kerülni hozzám, meg hogy milyen jó tulajdonságaim vannak. Itt a kor szemlélete miatt is, de rögtön rátértek a lényegre. Még el se kezdődött a vers, már előkapta a nő a kebleit: én meg néztem, nagyokat.
A másik érdekesség, hogy itt volt férfi és női (szemszögből íródott) vers is. A nőit jobban át tudtam érezni, azt a vágyódást, a tenni akarást. Érdekesek voltak ezek a versek, mert a kultúrát nagyon jól mutatják: mit csináltak a nők, hogyan szépítkeztek, hogyan zajlott egy majdnem esküvő (nem tudom, pontosan mit definiálunk esküvőnek és hogy létezett e ilyen ebben a korban is :D ) Ami kicsit furcsa volt számomra hogy spoiler
A forma is nagyon szép volt, és néhány metafora igazán betalált spoiler. A fordításnak köszönhetően pedig teljes mértékben érthető a szövege, és átérezhető is az emberek számára.
Ami engem kifejezetten zavart a kötetben, hogy nem tudjuk meg, hogy a töredékből mi hiányzik. Bár méreteket figyelve az ember gondolhatja, de nem kapunk egy olyan képet, hogy most még öt versszak hiányzik, vagy a versnek egy sora nem olvasható ki. Ezt nagyon sajnáltam.
Kellemes olvasmány volt. Ha valakinek a kezébe kerül, mindenképpen ajánlom olvasásra. Egyedi élmény az biztos :)

>!
bratan P
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

A szerelem örök, vagy legalábbis Egyiptom „őslakói, a múmiák” – ahogy azt egy gyerekszáj kapcsán olvastam – hasonlóképpen éreztek háromezer éve, mint mi. A cím nagyon találó: tényleg gyönyörűek, helyenként kifejezetten érzékiek. A Magyar Helikon 1973-as kiadása pedig kézbe való, szép kiállású könyv.

>!
stancili1
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Azért van valami egészen különlegesen megkapó abban, hogy bizonyos alapvető vonásaink az évezredek alatt is változatlanok maradtak. E verseket a szerelemről írhatta volna egy mai költő is, sőt, századok, ezredévek múlva is tökéletesen érthetőek maradnak.

>!
Wolly
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Sajnálom, hogy egyes versek nem teljesek.
Tetszenek a jegyzetek a végén, és kellemes a rövid (sajnos közel sem teljes) összefoglaló az istenekről.

>!
Szivecskedo P
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Nagyon szép a könyv, élmény kézbe venni! A versek az utószóval együtt értelmezhetőek igazán, érdekes belepillantani ebbe a világba.

>!
Katherine_Grey
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Ez a gyönyörű könyvecske először a Magyar Helikon sorozatban jelent meg tele óegyiptomi sírfestmények színes képeivel és okos jegyzetekkel, kísérőtanulmánnyal. Amilyen gyönyörű, karcsú, örökszép nők, papnők és istennők hajladoznak, s csodálatosan szép virágok és madarak pompáznak a festményeken, olyan bájos, gondtalan, szépséggel, szerelemmel és vágyódással teli az a tizenegy óegyiptomi szövegrészlet, amely a könyvben olvasható. Ha valakinek a múmiák, piramisok, vagy Tutankhamon sírfelszerelése láttán olyan érzése támad, hogy az egyiptomiak a túlvilág felé forduló, lemondó, aszkétikus életet éltek, annak feltétlenül bele kell olvasnia a kötetbe, hogy megismerkedjen a nagyon is huszonegyedik századi érzésekkel, amelyek a versek szerelmes énjét eltöltik, hogy így beszéljen: „Lefejtem koszorúidat, / ha ittasan jössz hozzám, gyönyörűm. / Te szédülve az ágyra heversz, / én lábadat cirógatom…”

>!
Kovács_Laci
Kákosy László (szerk.): A gyönyörűség dalainak kezdete

Ez a kis kötet egy kabátzsebben elfér, de többet ér, mint sok nagyregény. 3000–3500 év távolából, mintha egy kulcslyukon tudnánk leskelődni az egyiptomiak legbensőségesebb pillanatai után.

Nagyon frissnek ható, mai ésszel is tökéletesen felfogható érzéseket foglalnak magukba ezek a versek: a szerelemben nem részesülő külvilág irigynek ható pillantásaitól, a szerelmes társ pillantásának erőt adó jellegén át a teljes boldogság és szerencse érzéséig szinte minden benne van ezekben a kis gyöngyszemekben.

Mulatságos (és sajnos néha kicsit bosszantó), hogy egészen tompa, jellegtelen versszakokat zárnak le frappáns, erős gondolatiságú szakaszok. Mintha a szerzők sokat szerettek volna írni, de egy igazán ütős gondolatuk volt, amit poénhoz hasonlóan a versszak végére akarhattak hagyni. Ez szinte rendszeres jelenség ezeknél a verseknél.

Nagy meglepetés volt az E szavakkal szól a falomb című vers. (21. p.) Hasonlónak tűnt Walter von der Vogelweide híres verséhez, a Hársfaágak csendes árnyán-hoz, de ott nem a hársfa, hanem a rajta ülő madár lett a szerelmesek tanúja, itt pedig egy fügefaféleség (szikomorfa) látta, amint megtörténnek azok a dolgok. „Lámcsak, a fának lesz igaza./Menjünk, nosza, hímes szóval elébe,/rendezze meg ő a nászi napot…/ Ő rejti titkunk.” (22. p.) „Én pedig itt hűségesen őrzöm a titkot,/arról, amit láttam, nem fecsegek sohasem.” (24.p.)

A Himnusz Aton napisten tiszteletére és a Ré dicsérete című versek szerintem csak a kontraszt kedvéért kerültek a kötetbe, hogy lássuk, milyen is az intim, megélt testi szerelem és a hatalmas isteneknek szóló hódolat közti különbség az ókori egyiptomi gondolkodásban. Míg a szerelmi költészet darabjai elegánsak, minimálisan díszítettek, az isteneknek szóló himnuszok túláradóak, kellemetlen hosszassággal indáznak és dicsérik azokat. Kákosynak az Aton-himnusz tetszett jobban, ebben az érzésben nem tudnék osztozni vele, mert Ehnaton gondolatmenete a klasszikus indázás mellett aszimmetrikus érzést keltett bennem, amolyan sokat markol, keveset fog- helyzetet állít elő a mindenhatóság részletezésével. A Ré dicséretében legalább szimmetrikusan vannak elrendezve az öreg napistenhez, Réhez kapcsolódó toposzok.

Sajnos, a kulcslyukon leskelődés érzetét kelti az ilyen régi munkák fordítási nehézségeiből eredő gondok megmutatkozása is. Sok szöveg csak töredékesen maradt fenn. Az egyiptomiak mássalhangzóírást használtak, ezért egy teljes szöveg lefordítása nehezen adja vissza a vers eredeti szerkezetét, ritmusát. Így külön köszönet illeti a kötet másik alkotóját, a magyar verses szövegeket Kákosy László fordításából készítő Molnár Imrét. Az ilyen munkák is hozzásegítenek mindnyájunkat, hogy ne csak a csontszáraz múmiákat lássuk az egyiptomiakban, hanem egy élő, érző kultúrát is magunkévá tegyünk.


Népszerű idézetek

>!
lzoltán IP

Amikor megcsókolom őt,
amikor felnyílik az ajka,
részegen ujjongok
sör nélkül is én.

41. oldal, Én istenem, én drága fivérem - Kairói osztrakon (töredékes) (Európa, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: sör
>!
lzoltán IP

(…) ha egy éjjel nem velem alszol,
olyan vagyok én, mint aki sírba zuhant.
Te vagy üdvösségem, az életem is te vagy immár;
ha te jól vagy, az édes öröm, vad ujjongás
szívemnek, amely teutánad hajt szakadatlan.

66. oldal, Szívből szeretett nővéred így kezdi kellemes és gyönyörűséges dalát, amikor hazatér a mezőről: - Harris papirusz, 500. (Európa, 1976)

>!
déli_báb I

MEHMEH VIRÁGOK

Meghallgattam a szivem.
Úgy bánok véled ezentúl,
ahogy ő diktálja, midőn ölelésbe fonódunk.
Ragyogó festéke a szememnek a vágy,
ha reád röpitem tekintetemet.
Szemem világossága te vagy;
csak azért törekszem közeledbe,
hogy érezzem lobogásod,
ó, én szivemnek mindenható ura, te!
Gyönyör-áldotta idő ez;
ó, bár az öröklét
volna ez óra tanyája!
Amióta karodban aludtam,
megkönnyebbült a szivem.
Sem gyász feketéje,
sem öröm ragyogása
nem távolíthat el soha tőlem.

73. oldal, Európa Könyvkiadó, 1976

>!
lzoltán IP

E szavakkal szól a falomb:
Mint az ő fogsora, magvaim oly ragyogók,
gyümölcsöm, akárcsak a melle.
Én az egész kert legsudarabb fája vagyok.
Zöldellve talál rám mindenik évszak,
a nővér, s a fivér is…
Mámorosak mindketten a bortól, az édes italtól,
testükből drága kenet s olaj illata árad.
Minden fű, fa, virág elpusztul körülöttem,
csak magam állok a réten szüntelenül;
tizenkét hónapot élek egy évben.
Ha egy virágot elhullat a lombom,
új bimbó pattan ki belőlem.
Én vagyok, én, minden kertekben az első,
mégsem tekintenek annak.
De ha így bánnak velem eztán is, ahogy eddig,
én se fogok hallgatni felőlük,
én se fogom elrejteni őket.
Akkor kiderül a hamisság,
akkor a szende leányt pirulásra tanítják,
akkor az ifju se lengeti vígan botját,
melyet a lótusz övez koszorúval,
melyet a lótusz bimbaja ékít…
Jóféle sörökkel felszökteti kedved,
hogy gyönyörök közt töltsd a napot
a nádkalyibában, amely börtönként zár be magába.
Lám csak, a fának lesz igaza.
Menjünk, nosza, hímes szóval elébe,
rendezze meg ő a nászi napot…
Ő rejti a titkunk.

45-46. oldal, E szavakkal szól a falomb - Torinói papirusz (erősen hiányos) (Európa, 1976)

>!
lzoltán IP

Testemben immár úgy felolvadt a szerelmed,
mint langyos vízben a só;
gyümölcs a szerelmed, mézgába keverve,
kelesztő, sűrü kovász.
Sietve siess hát nővéred elébe,
mint csatamén a harci mezőre…
Az ég rendelte szerelmem.

53. oldal, Elmennél tőlem? - Harris papirusz, 500. (Európa, 1976)

>!
déli_báb I

Útra kelek…
Ha a kedves jut eszembe,
eláll a szivem dobogása;
számban a mézédes sütemény is
sósízűre válik,
a sedeh ital, amely édes volt ajakamnak,
madárepévé keserül.
Nem élesztheti fel többé szivemet
csupán a te illatos orrod.
Megleltelek egyszer – adjon nekem Amon
örökkön-örökre.

65. oldal, Európa Könyvkiadó, 1976

>!
lzoltán IP

Ha e verseket itt a nővér házába viszed,
házába szellőként belopózol,
más arcot ölt, meglátod, az utca:
úrasszonyától rendbe szedődik a táj.
Vedd körül őt nótával, tánccal, jófajta itallal,
így bírd le szeszélyét,
amely úgyis megszelidül a sötétben.
Azt mondja neked majd: „Végy a karodba.”
És ugyanígy kérlel virradatkor.

7. oldal, Kezdete a szépszavú beszédnek, amelyre Szobek-Nehet temetőírnok irományai közt találtak - Chester Beatty papirusz, 1. (Európa, 1976)

>!
déli_báb I

Nővérem nagyon ért a pányva-vetéshez,
mégsem adózik a csorda után.
Pányvát kerekít rám hajfonatával.
Szemével megragad engem.
Nyaklánccal gúzsba köt engem.
Gyűrűjével megbélyegez engem.

8. oldal, Európa Könyvkiadó, 1976

>!
déli_báb I

Fölhangzik a fecske-csicsergés:
„Meghajnalodott a világ! Hova készülsz?”
„Ó, ne, madár, ne gyötörd a szivem!” –
Fivéremet ágyban fekve találtam,
úgy kivirult a szivem.
Ha csak ennyit mond ma nekem:
"Nem hagylak el, édes,
kezedbe letéve kezem;
együtt kószálunk a titkos dága zugokban" –
elsővé tesz a lányok közt e szavakkal,
kínjától szabadítja szivem.

67. oldal, Európa Könyvkiadó, 1976

>!
lzoltán IP

(…)
Megháborodott ő, s háborodott vagyok én is.
Nem sejti, ölelni szeretném,
(…)

18. oldal, A nagy gyönyörűség mondásainak kezdete - Chester Beatty papirusz, 1. (Európa, 1976)


Hasonló könyvek címkék alapján

A paraszt panaszai
„Ó, Napkorong, ura a fénynek…”
Jánosy István (szerk.): Széphajú Khariszok tánca
Marcus Valerius Martialis: M. Valerius Martialis válogatott epigrammái
Komoróczy Géza (szerk.): Agyagtáblák üzenete
Egyiptomi halottaskönyv
Az írnok panasza
Ramses Seleem (szerk.): Az illusztrált Egyiptomi Halottak Könyve
Hermész Triszmegisztosz: A tökéletesség útja